adozona.hu
EH 1999.153
EH 1999.153
A sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésére nemcsak szakszervezet, hanem a munkavállalók is jogosultak. Az egyeztetés megindulásával két órát meg nem haladó sztrájknak van helye [1989. évi VII. tv. 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a kérelmezett által 1998. április 10-ére hirdetett figyelmeztető sztrájk jogellenességének megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet a munkaügyi bíróságnál. A munkaügyi bíróság végzésével a figyelmeztető sztrájk jogszerűségét állapította meg.
A végzés indokolásában megállapított tényállás szerint a kérelmezőnél működő - az 1998. január 1-jétől a D-i Dolgozók Szakszervezetéhez csatlakozott - szakszervezeti alapszervezet szakszervezeti bizottságának titkára 1998. március 16-án b...
EH 1999.153 A sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésére nemcsak szakszervezet, hanem a munkavállalók is jogosultak. Az egyeztetés megindulásával két órát meg nem haladó sztrájknak van helye [1989. évi VII. tv. 2. §].
A kérelmező a kérelmezett által 1998. április 10-ére hirdetett figyelmeztető sztrájk jogellenességének megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet a munkaügyi bíróságnál. A munkaügyi bíróság végzésével a figyelmeztető sztrájk jogszerűségét állapította meg.A végzés indokolásában megállapított tényállás szerint a kérelmezőnél működő - az 1998. január 1-jétől a D-i Dolgozók Szakszervezetéhez csatlakozott - szakszervezeti alapszervezet szakszervezeti bizottságának titkára 1998. március 16-án bértárgyalásokat kezdeményezett a kérelmező vezérigazgatójánál. 1998. április 3-án az SZB titkár a bértárgyalás lefolytatását kezdeményezte 1998. április 8-án 10 órától, a szakszervezetnek a 23 százalékos évi bér- és keresetfejlesztésre vonatkozó javaslatát is megjelölve; egyúttal további három témakörben is előterjesztette a szakszervezet álláspontját. 1998. április 6-án a szakszervezeti bizottság sztrájkbizottságot alakított, április 7-én pedig tájékoztatta kérelmezőt, hogy április 10-ére két órás figyelmeztető sztrájkot hirdet a hét pontban meghatározott - köztük a bérfejlesztésre vonatkozó - követelések érdekében. Az 1998. április 8-án megtartott egyeztető tárgyaláson érdemi egyeztetés nem történt, a kérelmező a sztrájkbizottság összetételével szemben kifogásokat támasztott. A kétórás figyelmeztető sztrájkot 1998. április 10-én 8 órától 10 óráig megtartották.
A kérelmező a figyelmeztető sztrájk jogellenességének megállapítását arra hivatkozva kérte, hogy a sztrájkot meghirdető szakszervezeti alapszervezet nem jogi személy, továbbá a kérelmező értesítése előtt már kijelölték a sztrájkbizottságot és a sajtót tájékoztatták. Végül arra is hivatkozott, hogy a szakszervezeti titkár a bértárgyalásokra nem volt feljogosítva, ezért a vezérigazgató által márciusban egyeztetett időpontokban a tárgyalásra nem kerülhetett sor.
A munkaügyi bíróság a munkavállalók béremelésére vonatkozóan kezdeményezett sztrájkot az 1989. évi VII. törvény 3. §-a (1) bekezdése szerint nem találta jogellenesnek. Kifejtette, hogy az egyeztetés kezdeményezésével egyidejűleg az egyeztetés időpontját is megjelölte a szakszervezeti bizottság, és az Mt. 194. §-a (2) bekezdése értelmében ilyennek minősülnek az SZB titkár vezérigazgatóhoz írt levelei is. Az egyeztetés időtartama alatt pedig a figyelmeztető sztrájk egy ízben jogszerűen megtartható volt.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A másodfokú bíróság osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját a tekintetben, hogy az SZB titkár által már 1998. március 16-án kezdeményezett bértárgyalás folytán az egyeztetés megkezdődött, és még ha április 10-én tartott is az egyeztetés, a figyelmeztető sztrájk a bérkérdésben nem volt jogellenes. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy a sztrájk joga a munkavállalókat illeti meg, és a szakszervezeti alapszervezet SZB titkára a dolgozók képviseletére feljogosított. Utalt továbbá arra is, hogy a csatolt alapszabály szerint a kérelmezett szakszervezeti alapszervezet jogi személy, és ez nem ellentétes az 1989. évi II. törvény 1. §-a (4) bekezdésében foglaltakkal.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az 1989. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjába ütköző törvénysértésre hivatkozással a jogerős határozat megváltoztatását és kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint az egyeztető tárgyalást csak a szakszervezet vagy üzemi tanács kezdeményezheti (Mt. 194. §), és mivel az alapszabály képviselőként az alapszervezet SZB titkárát nem jelölte meg, az egyeztetés kezdeményezésére az SZB titkár nem volt jogosult. Ezért érvelése szerint szabályszerű egyeztetés kezdeményezésének hiányában figyelmeztető sztrájk a törvény szerint nem volt tartható. Másrészt a kezdeményezőnek felróható ok miatt létre nem jött egyeztetésre hivatkozva is sérelmezte a sztrájk jogszerűségének megállapítását.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1989. évi VII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállalókat megillető sztrájkjogból következően e törvénnyel ellentétes az a felülvizsgálati érvelés, hogy a sztrájkot kötelezően megelőző egyeztetés kezdeményezésére munkavállalók nem jogosultak. A megyei bíróság az Mt. 19. §-a (2) bekezdésének megfelelően helytállóan fejtette ki, hogy az egyeztetést illetően a szakszervezeti alapszervezet, illetve annak választott tisztségviselőjeként az SZB titkár - az ügykörében eljárva - a munkavállalók (tagjai) képviseletére jogosult.
Az adott esetben tehát az irányadó tényállás szerint az SZB titkár részéről az egyeztetés megindult. Így a figyelmeztető sztrájk kezdeményezésének törvényi feltétele (1989. évi VII. törvény 2. § (3) bekezdés) fennállt. Ezért a felülvizsgálati kérelem a kérelmezettnek felróható körülményekkel összefüggésben is tévesen panaszolt törvénysértést.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 758/1998/2. sz.)