adozona.hu
BH 2011.3.76
BH 2011.3.76
I. A munkavállalók szociális érdekei miatt megtartott sztrájk jogszerű. A jogszerűség kérdését kizárólag az 1989. évi VII. törvény (Sztv.) alapján kell elbírálni. II. Több sztrájkkövetelés esetén a sztrájk jogszerű, ha van legalább egy olyan követelés, amely törvénybe nem ütköző cél elérésére irányul [Sztv. 3. §, 5. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező munkáltató kérelmében az I. rendű kérelmezett 2008. december 1-jei, valamint a kérelmezett szakszervezetek 2008. december 11-ei együttes sztrájk-követelései alapján a 2008. december 10-én megkezdett sztrájk jogellenességének megállapítását kérte.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság a kérelem megalapozottságát a kérelmezettek által 2008. december 11-én közzétett, a korábban megfogalmazottakkal lényegében egyező együttes, 12 pontban megfogal...
BH 2011.3.76 I. A munkavállalók szociális érdekei miatt megtartott sztrájk jogszerű. A jogszerűség kérdését kizárólag az 1989. évi VII. törvény (Sztv.) alapján kell elbírálni.
II. Több sztrájkkövetelés esetén a sztrájk jogszerű, ha van legalább egy olyan követelés, amely törvénybe nem ütköző cél elérésére irányul [Sztv. 3. §, 5. §].
A kérelmező munkáltató kérelmében az I. rendű kérelmezett 2008. december 1-jei, valamint a kérelmezett szakszervezetek 2008. december 11-ei együttes sztrájk-követelései alapján a 2008. december 10-én megkezdett sztrájk jogellenességének megállapítását kérte.A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság a kérelem megalapozottságát a kérelmezettek által 2008. december 11-én közzétett, a korábban megfogalmazottakkal lényegében egyező együttes, 12 pontban megfogalmazott követelései alapján részletesen vizsgálta, és a felülvizsgálati eljárás szempontjából irányadó négy követelés alapján a sztrájk egésze tekintetében azt állapította meg, hogy az a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztv.) 3. §-a alapján nem minősül jogellenesnek.
A munkaügyi bíróság a 12 követelés közül a következő négy követelés alapján vonta le a jogkövetkeztetését:
- "A Zrt. töltse fel a létszámhiányt minden munkakörben, nem tartható, és veszélyes is a rendszeres túlmunkavégzés. Egyes munkakörökben évek óta kötelező a túlmunka, a munkarendek kiszámíthatatlansága pedig a magánéletet is tervezhetetlenné teszi."
- "Bár a vaspondrók és hangyák jelentős részét követeléseink hatására idén ősszel kiirtották, a pihenő- és mellékhelyiségek állapota továbbra is méltatlan, ezekben biztosítsák az alapvető higiéniát és felszereltséget."
- "Kérjük a munkáltatót, hogy megszületett jogerős bírósági ítélet alapján még az idén szerezze vissza a magyar államtól a Zrt. üdülőjét, és a privatizációs szerződésben megjelölt határidő végéig azt kizárólag eredeti rendeltetése szerint hasznosítsa, és biztosítsa a munkavállalók számára a kedvezményes üdülés lehetőségét az ingatlanban."
- "Kérjük a bérfeszültség rendezését, mert nagy ellenérzéseket szül, hogy ugyanazon munkát végző emberek fizetései között óriási különbségek vannak."
A munkaügyi bíróság végzése indokolásában kifejtette, miszerint nincs jelentősége annak, hogy a munkarendet a hatályos kollektív szerződés miképp rendezi, mert a létszámhiánnyal összefüggő követelés nem értelmezhető akként, hogy az a hatályos kollektív szerződés megváltoztatására irányul. A munkaügyi bíróság szerint a munkakörnyezet megfelelősége olyan érdekvita, amely sztrájk-követelés alapja lehet, úgyszintén a jóléti ingatlanok használhatósága.
Az elsőfokú végzés ellen a kérelmező és a II. rendű kérelmezett fellebbezett.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyes indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen annak "megváltoztatását" és kérelme szerinti döntés hozatalát, másodlagosan az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint - az elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételéről való megállapodás hiányában - a sztrájk nem az Sztv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint került meghirdetésre és kezdeményezésre, így nem felelt meg az Sztv. 1. § (1) bekezdésében foglalt egyik feltételnek, nevezetesen, a sztrájkhoz való jognak az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerinti gyakorlása követelményének, és ezért az Sztv. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogellenes.
A kérelmező sérelmezte továbbá a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező sztrájk-követelések jogszerűségére levont jogkövetkeztetést. Érvelése szerint sem a rendkívüli munkavégzés elrendelésének jogszerűségét, sem a biztonságos munkavégzés feltételeinek betartását, sem a pihenéshez való jog biztosítását nem lehet kollektíven megítélni. E körben a kérelmezettek által megfogalmazottak túl általánosak voltak, és az erre alapított sztrájk az Sztv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján jogellenes. A vaspondrók és hangyák kiirtásával kapcsolatosan a követelés felvetését követően mindent haladéktalanul megtett, hogy a körülmények javuljanak, ezért ez a sztrájk-követelés az Sztv. 1. § (1) bekezdésbe, 2. § (1) bekezdésébe ütközik, és ebből következően a felülvizsgálati kérelem szerint az Sztv. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogellenes. Az üdülő visszaszerzésére irányuló sztrájk-követelés a kérelmező szerint azért jogellenes, mert a jogerős bírósági ítélet alapján megtette a szükséges intézkedéseket, az állítólagos bérfeszültségre hivatkozás pedig a kérelmező álláspontja szerint csak az érintett munkavállaló által indított eljárásban vizsgálható, ezért e sztrájk-követelést az Sztv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján kellett volna jogellenesnek minősíteni.
A kérelmezettek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkaügyi bíróság a sztrájk jogszerűségét helyesen az Sztv. 3. §-a alapján vizsgálta, és a sztrájk jogszerűségére levont jogkövetkeztetése nem jogszabálysértő.
A sztrájk jogszerűségét, illetve jogellenességét ugyanis kizárólag az Sztv. 3. §-a alapján kell elbírálni [Sztv. 5. § (1) bekezdés, BH 1991/255.]. E körbe nem vonható a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás hiánya [Sztv. 4. § (2) bekezdés, EBH 2008/1814.]. Több sztrájk-követelés esetén a kezdeményezett, illetve megtartott sztrájk jogszerű, ha van legalább egy olyan követelés, amely az Sztv. 1. § (1) bekezdésének és az Sztv. 2. § (1) bekezdésének megtartásával az Sztv. 3. § (1) bekezdésébe nem ütköző cél elérésére irányul (Mfv. II. 10.612/2008/3.).
Az Sztv. 1. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a sztrájk kezdeményezésének joga a dolgozók gazdasági, szociális érdekei érvényesítésének előmozdítását és védelmét szolgálja. Etekintetben nem annak van jelentősége, hogy a munkáltató tett-e, illetve milyen intézkedést tett, hanem annak, hogy ezen munkavállalói érdekek fennállnak-e. Ezért a létszámhiánnyal összefüggő túlmunkára kötelezés, és a munkarendek kiszámíthatatlansága miatt, az alapvető higiéniai felszereltség iránt, jóléti ingatlanok használhatóságáért jogszerűen volt gyakorolható az érdekérvényesítés eszközeként a sztrájk joga, mert a megfogalmazottak tényleges munkavállalói szociális érdekek, és az e körben kitűzött célok nem ütköztek az Sztv. 3. § (1) bekezdésébe.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.998/2009.)