adozona.hu
EH 2007.1642
EH 2007.1642
A 2005. március 27-én megvalósult szakszervezeti sztrájk nem minősül jogellenesnek, ha a 2006. évi bérfejlesztéssel, és a 2006-2010. évi bérfelzárkóztatással függött össze, és ezeket a kollektív szerződés nem rendezte [1989. évi VII. törvény 3. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság végzésével elutasította a munkáltatónak mint kérelmezőnek a kérelmezett szakszervezet által 2006. március 27-én indított sztrájk jogellenessége megállapítására irányuló kérelmét.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a kérelmezőnél három, a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet működik, és ezek egyike a kérelmezett. A határozatlan időre megkötött kollektív szerződés 9. számú melléklete tartalmazza az évenként megkötött bérmegállapodást...
EH 2007.1642 A 2005. március 27-én megvalósult szakszervezeti sztrájk nem minősül jogellenesnek, ha a 2006. évi bérfejlesztéssel, és a 2006-2010. évi bérfelzárkóztatással függött össze, és ezeket a kollektív szerződés nem rendezte [1989. évi VII. törvény 3. §].
A munkaügyi bíróság végzésével elutasította a munkáltatónak mint kérelmezőnek a kérelmezett szakszervezet által 2006. március 27-én indított sztrájk jogellenessége megállapítására irányuló kérelmét.A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a kérelmezőnél három, a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet működik, és ezek egyike a kérelmezett. A határozatlan időre megkötött kollektív szerződés 9. számú melléklete tartalmazza az évenként megkötött bérmegállapodást. A kérelmezett 2005 decemberében bejelentette a következő évi bér- és szociális feltételekre, valamint a 2006-2010-es évekre vonatkozó bérfelzárkóztatási javaslatát, és a kérelmezőnek 2006. március 1-jei, arra az évre vonatkozó bérfejlesztési ajánlata után konfliktushelyzetet jelentett be, majd hétnapos eredménytelen egyeztetést követően 2006. március 27-én sztrájkot indított, amelyet másnap beszüntetett.
A munkaügyi bíróság nem látta megállapíthatónak a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (1) bekezdése d) pontja megsértését, mivel a kollektív szerződés a kérelmezett bérjavaslatai által érintett évekre nem tartalmazott megállapodást.
A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta.
A másodfokú bíróság mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel. A fellebbezés kapcsán kiemelte, hogy abból, miszerint a kérelmezett a 2006. évi bérmegállapodás kérdését együtt kezelte a 2006-2010. évekre vonatkozó uniós bérfelzárkóztatás kérdésével, az következik, hogy az ultima ratio elve nem sérült.
A kérelmező felülvizsgálati kérelme a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére, és a kérelmezett által indított sztrájk jogellenességét megállapító határozat hozatalára irányult. Jogszabálysértésként az Szt. 3. § (1) bekezdése d) pontjának megsértését jelölte meg. Érvelése szerint a 2006. évi és a 2006-2010. évekre vonatkozó rendelkezések kollektív szerződésbe emelésével az addigi 9. számú melléklet, amely a "2005. évi bérfejlesztés végrehajtásának irányelvei" címet viseli, hatályát veszítené, azaz nyilvánvalóan megváltozna. Helytelennek tartotta az eljárt bíróságok megközelítését, mivel a csupán kollektív szerződésbe expressis verbis beemelt megállapodásokra leszűkített sztrájk tiltása "parttalan sztrájkindítási jogosultságot" eredményezne. Súlyos hibának és tévedésnek minősítette a 9. számú melléklet olyan értelmezését, amely szerint az 2005. december 31-én hatályát vesztette volna, ugyanis 2006. évre vonatkozóan is e szerint történt volna a bérfizetés, ha nem születik más megállapodás. Így ez a melléklet a sztrájkindítás idején is hatályban volt, tehát a kérelmezett az Szt.-ben tiltott sztrájkot kezdeményezett. Vitatta ezzel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság egyik korábbi határozatát, a jogerős végzésben az ultima ratio elvével kapcsolatban kifejtetteket, mivel álláspontja szerint az Szt. 3. § (1) bekezdés d) pontja maga tiltja meg a több évre szóló bérfejlesztési igény érvényesítése iránti sztrájkot.
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. Tévesnek minősítette a kérelmező felülvizsgálati álláspontját arról, hogy a sztrájk a kollektív szerződésnek a 2005. évi bérfejlesztésről szóló 9. számú melléklete megváltoztatására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A kérelmező az Szt. 3. § (1) bekezdés d) pontja megsértésére hivatkozással kezdeményezett nemperes eljárást a kérelmezett szakszervezet ellen.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó, a jogerős végzés alapjául vett tényállás szerint a kérelmezett azért kezdeményezett sztrájkot, mivel nem értett egyet a kérelmező 2006. évre vonatkozó bérfejlesztési javaslataival, és hiányolta a saját javaslatai figyelembevételét. A kérelmezőnél érvényben lévő kollektív szerződés 9. számú melléklete az adott évre aktuális bérfejlesztési megállapodásokat tartalmazta, utoljára a 2005. évi bérfejlesztés végrehajtásának irányelveit.
Az adott tényállás alapján az eljárt bíróságok helytállóan következtettek arra, hogy a kérelmezett kezdeményezésében megtartott sztrájk nem ütközött az Szt. 3. § (1) bekezdés d) pontjába. A kérelmező által hivatkozott jogszabály szerint jogellenes a sztrájk - egyebek mellett -, a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.
Az irányadó tényállásból következően a kérelmezőnél a kollektív szerződésben nem született megállapodás a sztrájkkal érintett évekre, sem 2006-ra, sem a 2006-2010-re vonatkozó bérfelzárkóztatási elvekre. A kollektív szerződés 9. számú melléklete a 2005. évi bérfejlesztésre vonatkozott, következésképpen a 2006. március 27-28-ai sztrájk nem hatályban lévő kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányult. A 2005. évre kötött éves megállapodás 2006-ra nem minősül hatályban lévőnek. Ezért a kérelmező alaptalanul hivatkozott az Szt. 3. § (1) bekezdés d) pontja megsértésére.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mpkfv. I. 10.672/2006.)