aa
E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1995. szeptember 1-jén lép hatályba.
E törvény 39. és 40. §-a 1995. július 1-jén lép hatályba.

Az Mt. 88. § (2) bekezdésének e törvény 27. §-ával megállapított rendelkezését az e törvény hatálybalépé..." />

1995. évi LV. törvény

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Mt. 138. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A terhes, illetőleg a szülő nőt ötvenkét hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen."
aa
E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1995. szeptember 1-jén lép hatályba.
E törvény 39. és 40. §-a 1995. július 1-jén lép hatályba.

Az Mt. 88. § (2) bekezdésének e törvény 27. §-ával megállapított rendelkezését az e törvény hatálybalépé...

1995. évi LV. törvény
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról

Hivatkozó joganyagok

1999. évi LVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v

39/1999. (XII. 21.) AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről szóló 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

38/1996. (IX. 25.) AB határozat a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

2003. évi XX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

44/1995. (VI. 30.) AB határozat a társadalombiztosításról alkotott 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkező, a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről alkotott 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1995. évi LV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

56/1995. (IX. 15.) AB határozat a társadalombiztosításról alkotott 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkező, a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről alkotott 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1995. évi LV. törvény, továbbá a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról és térítésük módjáról szóló 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 71/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet, valamint az 1975. évi II. törv

2001. évi XVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Bírósági jogesetek

BH 1996.1.67 A köztisztviselőnek az előírt felmentési idejére - a közalkalmazottakhoz és a munkaviszonyban állókhoz hasonlóan - az átlagkeresetnek megfelelő díjazás jár, és ezt nem zárja ki az, hogy a Ktv.-nek a végkielégítésről szóló szabálya a köztisztviselőt megillető díjazás mértékére a végkielégítés szabályozása kapcsán nem az átlagkereset műkifejezéssel, hanem illetmény szóval utal [1992. évi XXIII. tv. 19. § (1) bek., 71. § (2) bek., 1992. évi XXII. tv. 151. § (2) bek. g) pont*].

BH 1996.3.176 I. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) szerint megindítható fegyelmi eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás megindítása során figyelmen kívül hagyja a törvényben meghatározott, az eljárás lefolytatására vonatkozó előírásokat, a fegyelmi határozat ez okból törvénysértő, és azt a bíróságnak hatálytalanítania kell [1992. évi XXXIII. tv. 88. § (1) bek., 47. § (7) bek., 49. § (1) bek.]. II. Amennyiben a közalkalmazott a fegyelmi

BH 1996.4.231 A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított hat hónapon - kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb egy éven - belül lehet gyakorolni [Mt. 96. § (3) bek.].*

BH 1996.8.451 Ha a munkáltatói jog gyakorlója a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló ok tudomására jutásától számított három nap alatt közli a felmondást, alaptalan annak jogellenességére történő hivatkozás azon a jogcímen, hogy az abban megjelölt ok már e határidő előtt megvalósult [Mt. 96. § (3) bek.*, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 285. § (1) bek.].

BH 1996.8.452 Ha a határozott időre alkalmazott munkavállaló felmondásának jogalapja olyan munkáltatói magatartás, amely miatt a munkavállaló a munkaszerződésben meghatározott időtartamot nem tudja a munkáltatónál eltölteni, a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének oka a munkáltató magatartásában van, ezért a munkavállaló igényelheti az emiatt le nem töltött időre járó munkabérének (átlagkeresetének) a megfizetését vagy választása szerint a törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazását [1992. évi

BH 1996.10.560 A választott szakszervezeti tisztségviselőt a munkajogi védelem már a megválasztása időpontjában megilleti, függetlenül attól, hogy a szabályszerűen megalakított szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételére csak utóbb került sor. A nyilvántartásba vételnek ugyanis a társadalmi szervezet jogi személyiségének keletkezése szempontjából van jelentősége, amely nincs összefüggésben a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével [1967. évi II. tv. 16. §].

BH 1997.5.258 Ha a szövetkezet közgyűlése a jogszabályban meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával szünteti meg a szövetkezet elnökének határozott idejű munkaviszony jellegű jogviszonyát, viselnie kell az eljárása anyagi következményeit. A szövetkezet törvényben biztosított önkormányzati önállósága ugyanis nem jelentheti azt, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos következményekért ne kellene helytállnia [Mt. 88. § (2) bek.*, 1992. évi I. tv. 20. §].

BH 1997.8.421 A rendkívüli felmondás jogát a jogszabályban előírt határidő alatt kell gyakorolni [Mt. 96. § (3) bek.*].

BH 2000.2.78 A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem tartalmaz speciális rendelkezést a munkavégzés alól történő mentesítés időtartamára járó díjazásról, ezért erre az esetre is a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadók, amelyek meghatározott esetekben távolléti díj fizetését írják elő munkavégzés nélkül. Így - többek között - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alól történő felmentés idejére távolléti díj illeti meg a munkavállalót. A köztisztviselői jogviszonyban távolléti díjon

EH 2000.247 A rendkívüli felmondás határidejét nem a kötelezettségszegés (adott esetben igazolatlan mulasztás) kezdő napjától, hanem annak befejeződésétől kell számítani [Mt. 96. §].

EH 1999.151 1995. szeptember 1. napjától kezdődően a köztisztviselőnek a felmentési idejére távolléti díjként illetménye jár [Ktv. 71. § (3) bekezdése, Ktv. - 1997. évi CI. törvénnyel megállapított - Ktv. 18. § (3) bekezdése].

BH+ 2009.3.123 Vízi közmű társulat küldöttgyűlési határozatának hatályon kívül helyezésére okot adó körülmények vizsgálata [Ptk. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek., 1995. évi LV. tv. 41. § (2) bek., 160/1995. (XII. 26.) Korm. r. 7. § (3) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.