BH 1996.8.451

Ha a munkáltatói jog gyakorlója a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló ok tudomására jutásától számított három nap alatt közli a felmondást, alaptalan annak jogellenességére történő hivatkozás azon a jogcímen, hogy az abban megjelölt ok már e határidő előtt megvalósult [Mt. 96. § (3) bek.*, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 285. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1991. március 1-jétől állt építésvezető munkakörben az alperes alkalmazásában.
Az alperes az 1994. április 11-én kelt rendkívüli felmondással a felperes munkaviszonyát az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes az Mt. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegte, mert az alperes üzleti partnerével, az Sch.-B. Betéti Társasággal a saját cége, a H. T. K. Betéti Társaság képviseletében kötött ügyletet,...

BH 1996.8.451 Ha a munkáltatói jog gyakorlója a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló ok tudomására jutásától számított három nap alatt közli a felmondást, alaptalan annak jogellenességére történő hivatkozás azon a jogcímen, hogy az abban megjelölt ok már e határidő előtt megvalósult [Mt. 96. § (3) bek.*, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 285. § (1) bek.].
A felperes 1991. március 1-jétől állt építésvezető munkakörben az alperes alkalmazásában.
Az alperes az 1994. április 11-én kelt rendkívüli felmondással a felperes munkaviszonyát az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes az Mt. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegte, mert az alperes üzleti partnerével, az Sch.-B. Betéti Társasággal a saját cége, a H. T. K. Betéti Társaság képviseletében kötött ügyletet, felhasználva az alperes árajánlatát, és ahhoz képest 10 százalékos árcsökkentést alkalmazott. Az indokolás utalt a munkaszerződésben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztására és az Mt. 191. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltak megsértésére is.
A felperes az eredménytelen egyeztetést követően előterjesztett keresetében kérte a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és a továbbfoglalkoztatása mellőzésével az Mt. 100. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. Vitatta a terhére rótt kötelezettségszegést, és a késedelmes munkáltatói joggyakorlásra hivatkozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolásában a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperessel szemben a rendkívüli felmondás gyakorlására az intézkedést aláíró elnök-vezérigazgató volt jogosult, aki legkorábban 1994. április 8-án értesülhetett a felperes terhére rótt magatartásról, amikor az üzleti partner tájékoztatta, hogy más, kedvezőbb árajánlat miatt az adott munkát nem az alperessel végezteti el. Az árajánlat elkészítése a felperes munkakörébe tartozott. A bíróság megállapítása szerint a munkáltatónál megszerzett információk birtokában a felperes a saját vállalkozása nevében a kedvezőbb árajánlattal az alperes versenytársaként lépett fel; ezzel a terhére rótt kötelezettségszegést elkövette.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság
ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást és az abból levont jogi következtetést - a döntés indokaira is kiterjedően - helytállónak találta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet az Mt. 96. §-a (3) bekezdésébe ütköző törvénysértés miatt támadta. Arra hivatkozott, hogy a H. Bt. nevében tett árajánlatát az Sch.-B. Bt. már 1994. április 1-jén faxon elfogadta, így a felmondás alapjául szolgáló ok már ekkor megvalósult, és erről a telepvezetőt 1994. április 5-én tájékoztatta. Továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy vele szemben a munkáltatói jog gyakorlására a nevezett telepvezető volt jogosult. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett közbenső ítélettel a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását, a kereseti kérelme összegszerűsége tekintetében új eljárás és új határozat hozatalának elrendelését kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 96. §-ának - a perbeli időben hatályos - (3) bekezdésében megállapított 3 napos szubjektív határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a munkáltatói jog gyakorlója a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló okról hitelt érdemlő tudomást szerzett.
Az 1988. évi VI. törvény 285. §-ának (1) bekezdése értelmében a részvénytársaságnál a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja. Az alperes részvénytársaság igazgatósága - az ügyrendje alapján - határozatával az elnök-vezérigazgatót jogosította fel a rendkívüli felmondási jog gyakorlására a nem fizikai munkavállalók vonatkozásában. Ennek megfelelően a felperes munkaviszonyát megszüntető rendkívüli felmondást az alperes elnök-vezérigazgatója írta alá.
A peres iratok tanúsága szerint az Sch.-B. Bt. műszaki vezetője az 1994. április 8-án kelt, a telepvezetőnek címzett levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy az 1994. március 22-én kelt árajánlatánál kedvezőbb árajánlatot kaptak az érintett munka elvégzésére, ezért azt nem az alperes, hanem más kivitelező nyerte el. Az 1994. április 11-én kelt vizsgálati jegyzőkönyv pedig tartalmazza az Sch.-B. Bt. igazgatójának részletes nyilatkozatát arról, hogy az alperes árajánlatának elutasítására azért került sor, mert a H. T. K. Bt. 10 százalékkal kedvezőbb ajánlatot tett, és ezért az e betéti társaság nevében eljáró felperessel kötötték meg a vállalkozási szerződést.
Mindezek alapján helytállóan, okszerű következtetéssel állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegésről legkorábban 1994. április 8-án szerezhetett tudomást, és ehhez képest április 11-én, a törvényes határidőn belül gyakorolta felmondási jogát.
A felülvizsgálati kérelemben előadott az a körülmény, hogy a felperes ajánlata alapján a szerződő felek között a megegyezés már április 1-jén létrejött, vagyis a felmondás alapjául szolgáló ok megvalósult, az előzőek szerint megállapított szubjektív határidő betartását nem érinti. Ugyanakkor megállapítható, hogy az alperes a rendkívüli felmondás jogát ettől az időponttól mint a felmondás alapjául szolgáló ok bekövetkezésétől számított 6 hónapos objektív határidőt is betartva gyakorolta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel sikertelenül támadott jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati költséget nem igényelt, ezért e tárgyban nem kellett határozni.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.753/1995. sz.)

* Az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 96. §-ának (3) bekezdését az 1995. évi LV. tv. 30. §-a akként módosította, hogy a munkáltató a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül gyakorolhatja e felmondás jogát.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.