adozona.hu
BH 1997.5.258
BH 1997.5.258
Ha a szövetkezet közgyűlése a jogszabályban meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával szünteti meg a szövetkezet elnökének határozott idejű munkaviszony jellegű jogviszonyát, viselnie kell az eljárása anyagi következményeit. A szövetkezet törvényben biztosított önkormányzati önállósága ugyanis nem jelentheti azt, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos következményekért ne kellene helytállnia [Mt. 88. § (2) bek.*, 1992. évi I. tv. 20. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1955. évtől munkaviszonyban, majd tagsági viszonyban állt az alperessel. 1990 márciusában az alperes elnökévé választották, 1992. december 4. napján a közgyűlés öt évre az igazgatóság és egyúttal az alperes elnökévé választotta. Az alperes alapszabálya szerint az igazgatóság elnöke a tisztségét függetlenítve látja el.
A közgyűlés 1993. május 27. napján az igazgatóság tagjait és a felügyelőbizottság elnökét a tisztségük alól felmentette, és intézőbizottságot választott az alperes v...
BH 1997.5.258 Ha a szövetkezet közgyűlése a jogszabályban meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával szünteti meg a szövetkezet elnökének határozott idejű munkaviszony jellegű jogviszonyát, viselnie kell az eljárása anyagi következményeit. A szövetkezet törvényben biztosított önkormányzati önállósága ugyanis nem jelentheti azt, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos következményekért ne kellene helytállnia [Mt. 88. § (2) bek.*, 1992. évi I. tv. 20. §].
A felperes 1955. évtől munkaviszonyban, majd tagsági viszonyban állt az alperessel. 1990 márciusában az alperes elnökévé választották, 1992. december 4. napján a közgyűlés öt évre az igazgatóság és egyúttal az alperes elnökévé választotta. Az alperes alapszabálya szerint az igazgatóság elnöke a tisztségét függetlenítve látja el.A közgyűlés 1993. május 27. napján az igazgatóság tagjait és a felügyelőbizottság elnökét a tisztségük alól felmentette, és intézőbizottságot választott az alperes vezetésére. A felperes egyeztetési kérelmére az intézőbizottság a felperes munkaviszonyát méltányosságból rendkívüli felmondás helyett 1993. augusztus 25. napjára - az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése miatt - rendes felmondással megszüntette, és a felmondási idő teljes tartamára felmentette a munkavégzés alól. Az alperes a felmentési időre, valamint az igénybe nem vett szabadság megváltásaként 404 852 Ft-ot fizetett ki a felperesnek.
A felperes a keresetlevelében 6 845 345 Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mert a határozott időre szóló munkaviszonyt nem lehetett volna rendes felmondással megszüntetni, illetőleg csak a hátra lévő időre járó átlagkereset egyidejű kifizetésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetnek megfelelően marasztalta az alperest. A munkaügyi bíróság szerint a felperest határozott időre választotta meg a közgyűlés, ezért a munkaviszony jellegű jogviszonya is határozott időre szólt. E jogviszonyra az Mt. 88. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az a körülmény, hogy a felperessel nem jött létre írásbeli munkaszerződés, nem érinti az igényének jogszerűségét, mert a munkáltató nem hivatkozhat az érvénytelenségre.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Vitatta a munkaviszony jellegű jogviszony határozott időre történt létesítését.
A másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében - lényegében annak helytálló indokai alapján - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az alkotmány, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény és az Mt. különböző rendelkezéseire hivatkozva azért tartotta jogszabálysértőnek mind az első-, mind a másodfokú bíróság ítéletét, mert az sérti a szövetkezeti önkormányzat önállóságát. Az elnöki tisztség önkormányzati kategória, az abból történő felmentés kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezenkívül megismételte az alapperben előadott álláspontját a munkaviszony jellegű jogviszony időtartamát illetően. A számítási alap tekintetében vitatta a megítélt perköltség összegét is.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az eljárt bíróságok nem az alperes közgyűlésének határozatát vizsgálták felül, amikor annak munkajogi következményeit alkalmazták. A szövetkezetek törvényben biztosított önkormányzati önállósága ugyanis nem jelentheti azt, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos következményekért ne kellene helytállniuk.
A felperes munkaköre nem vitásan az igazgatóság elnöki teendőinek ellátása volt, az alapszabály értelmében erre választotta meg öt évre a közgyűlés. A felperes a tagsági viszonya mellett ezt a feladatot munkaviszony jellegű jogviszonyban látta el, nem pedig valamilyen más, a polgári jog körébe sorolható jogviszony keretében. Ebből következően az elnöki tisztségének megszüntetése egyúttal megszüntette a munkaviszony jellegű jogviszonyát is. Ez pedig a határozott idő eltelte előtt történt.
A perben ezért azt kellett tisztázni, hogy az alperes intézkedése az Mt. 88. § korábban hatályos (2) bekezdésében meghatározott egyoldalú intézkedésnek minősül-e, amikor is ki kell fizetni a le nem töltött időre járó átlagkeresetet, vagy pedig a 88. §-ának (1) bekezdésében megengedett intézkedésnek, amely nem jár ilyen jogkövetkezménnyel.
Az alperes a perben mindvégig a közgyűlés döntésére mint az önkormányzatiságból eredő jogszerű lehetőségre hivatkozott a felperes tisztség alóli felmentésével kapcsolatban. Önmagában azonban ez a tényszerűen igaz állítás nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az alperes intézkedése jogszerűen szüntette meg a felperes határozott idejű munkaviszony jellegű jogviszonyát. Az Mt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis rendkívüli felmondással, közös megegyezéssel és próbaidő kikötése esetén - annak tartama alatt - lehet a határozott időre létrejött munkaviszonyt megszüntetni. Az utóbbi két jogcím szóba sem jöhetett, rendkívüli felmondást pedig az alperes nem közölt a közgyűlés határozatát követően, erről a közgyűlés nem hozott döntést.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem a felperes egyévi átlagkeresete volt a pertárgy értéke, mert a perben nem a munkaviszony fennállása volt vitás [Pp. 24. §-a (2) bekezdésének b) pontja], hanem a hatmillió forintot meghaladó pénzkövetelés. Ennek alapján kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékének a megfizetésére. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 671/1996. sz.)
*Az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 88. §-ának (2) bekezdését az 1995. évi LV. tv. 27. §-a módosította.