A cég telephelyén, illetve székhelyén tevékenységet nem végez, hanem az ország különböző területein végeznek munkát alvállalkozóként, a 30 napot sehol nem haladják meg. Ilyen esetben hogyan történik az iparűzési adó megosztása, mi a legegyszerűbb módja?
Amennyiben a vállalkozó az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez/végzett állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani.
Kérem szíveskedjenek válaszolni, ha kutya eledelt vásárolunk (csirke-kacsa farhát), a telephelyen tartott kutyáknak az áfát visszaigényelhetjük-e?
Egy kft. székhelye A településen, telephelye B településen van. A kft. mezőgazdasági növénytermeléssel is foglalkozik. Az általa bérelt földterületek C településhez tartoznak helyrajzi szám szerint. Kell-e C településre is helyi adót fizetni? A helyi adó törvény 52. § 31. pontja szerinti telephely fogalmába szerintünk beletartozik a bérelt földterület is.
Tisztelt Szakértők! A következő ügyben szeretném segítségüket, véleményüket kérni: Egy jelenleg 500 000 forintos törzstőkével rendelkező kft. 2014 márciusában bérleti szerződést kötött egy székhelyétől eltérő címen található üzlethelyiségre, ahol heti 2 napon lesz nyitva tartva büfé működtetése céljából. Ezzel kapcsolatos kérdéseim: 1. A "cégtörvény" alapján szükséges-e társasági szerződést módosítani amiatt, hogy telephelyet létesített a vállalkozás? Kimeríti-e ez az üzlethelyiség bérlet a cégtörvény szerinti telephely fogalmát (tartós, állandó letelepedés)? 2. A NAV-hoz és a helyi önkormányzathoz véleményem szerint be kell jelenteni mint telephelyet, mert adóköteles tevékenységet fog ott folytatni a vállalkozás. Ugye jól gondolom? 3. Ha a NAV-hoz bejelentést teszünk a telephely létesítésről, azt a cégbíróság tőlük elektronikus úton megkapja? Ez generálni fogja azt, hogy a törzstőkét rögtön fel is kell emelni 3 000 000 forintra? 4. A kft-nél a Ptk. szerint lehetőség van saját vagyonból történő törzstőke-emelésre, amennyiben a felemelt törzstőke nem haladja meg a saját tőkét és a 6 hónapnál nem régebbi beszámoló alapján rendelkezik kellő vagyonnal ehhez. Ezen lehetőség alapján konkrétan milyen vagyonelemből lehet törzstőkét emelni? Az eredménytartalékból? Vagy lehetséges a társaság nyilvántartásában szereplő eszközöket is vagyonnak tekintetni és ezen eszközök könyv szerinti/piaci értékéből megemelni a tőkét? Ha igen, hogyan történik a könyvelése? Köszönettel, Kovács Éva
Tisztelt Adózóna! Telephelyünket utólagosan hőszigeteltük és ablakokat cseréltünk. Úgy gondolom, hogy az épület értékét növelem, de.. mindezt pályázat keretében tettük. A pályázat intenzitásának megfelelően oldom fel a halasztott bevételt. Megtehetem-e, hogy készítek egy külön nyilvántartást ami alapján ki tudom számolni a feloldható halasztott bevételt, vagy magán a nyilvántartáson látszódjon? Két soron számoljam az értékcsökkenést? (50 évig vezetgetem a pályázat miatt.) Jobban tetszene, ha karbantartásként könyvelhetném.
Tisztelt Szakértők! Kérdésem agy magyar építőipari vállalkozás Horvátországban végzett munkájával kapcsolatos. Egy magyar építőipari cég Horvátországban hajók feldarabolására kivinne 40 magyar munkavállalót, horvát és a magyar cég között létrejött szerződés alapján. Mindkét cég az áfa hatálya alá tartozik. A szerződés alapján 2014. március végétől december végéig lenne a munkavégzés Horvátországban. A munkavállalók havonta járnának haza egy hétre. Kérdés: - Keletkezhet-e telephelye a magyar cégnek Horvátországban, ha igen, mi a teendő? - Hogyan kell eljárnia a magyar kft.-nek adózás és bejelentési kötelezettségeivel kapcsolatban, milyen teendői vannak hogy a jogszabályoknak megfelelően járjon el? - A magyar kft. munkavállalóinak csak a maximum 15 eurónak megfelelő összeget adhatjuk adómentesen? - Lehetséges-e, hogy a magyar munkavállalók minimálbér utáni jövedelmét Magyarországon szerepeltetjük jövedelemként a 08-as bevallásban, és a különbözetet pedig Horvátországban a horvát törvények alapján? Gondolom ez esetben horvát adószámot szükséges kérni, és horvát könyvelőt alkalmazni a horvát törvények miatt. Köszönöm a segítséget.
Mi minősül „nem jelentős összegű hibának”, hogyan változik a telephely fogalma? Néhány fontos változás a társasági adóban.
Kft. irodahelyiséget, valamint fodrászüzletet bérel. Kérdésem, hogy a bérleményeket be kell-e jelenteni a cégbírósághoz, mint telephely, vagy elég a NAV-hoz a T201T változásbejelentőn. Köszönöm a válaszukat.
A Kft-nek 2007-től bejegyzett telephelye a magánszemély (társaság tagja és alkalmazottja) tulajdonában álló családi ház. A ház magáncélra nincs használva, nem lakik benne senki. A magánszemélynek (aki a társaság tagja és alkalmazottja is egyben), van egy egyéni vállalkozása, ahol ez a ház szintén telephely. 2012-12-31-ig a közüzemi számlákat az egyéni vállalkozó számolta el, 2013-01-01-től nincs elszámolva a közüzemi számla, mert az egyéni vállalkozó kisadózó lett. A kft eddig semmilyen költséget nem számolt el a telephellyel kapcsolatban. Kell-e a Kft-nek szerződést kötnie a magánszeméllyel, amiatt, hogy a telephelyként neki be van jegyezve. A Kft nem fizet semmit a magánszemélynek, csak szóbeli megállapodás van közöttük. Ha a házat a Kft iroda céljára szeretné használni - ehhez elég nagy méretű felújításra van szükség - elszámolhatja-e a költségeket, le vonhatja-e az áfát? Elég-e kettőjük között csak a "szívességi használat"? A magánszemély ezentúl sem szeretne bérleti szerződést kötni, de a ktf ingyen és bérmentve használhatja továbbra is. Az egyéni vállalkozónak is maradhat ez a telephely akkor is, ha a Kft irodát épít rajta, és használja? Köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Marcsi
Kell-e bérleti díjat felszámolni, ha a magánszemély kft-jének székhelye és telephelye is a magánszemély családi házában van? A felújítási költségek elszámolhatók-e és levonásba helyezhető-e e kiadások áfája? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, Verbai Tamás válaszolt.
Tisztelt Szakértő!Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan.Ügyvefelem kiskereskedelmi tevékenységet végez, iparcikket árul, az országban majd minden megyében. A boltokat bérli. A forgalom alakulásától függően a bérelt boltok száma településenként folyamatosan változik. Vannak amiket 2-3 hónap után bezár, mert nincs a termékre fizetőképes kereslet, aztán más városban nyit egy újabb boltot. Kb. 10 olyan hely van, ami standard évek óta.Folyamatosan jelentgetjük az illetékes önkormányzathoz a bolt nyitást-zárást. A Htv. telephely létesítésüléséhez (Htv 37.§ (1))köti az állandó jellegű iparűzési tevékenységet. A Htv 52.§ 31.bekezdése nem említi a kereskedelmi tevékenységet, mint telephelyet létrehozó tevékenységet. Lehet, hogy nem is kellene az iparűzési adót ebben az esetben megosztani, hanem a székhely szerinti önkormányzathoz vallani az egész iparűzési adót?Várom válaszát, üdvözlettel:Merckléné Pósa Juditjelentősen változik
Kérdés, ha a munkáltató áthelyezi vagy megszünteti azt a székhelyet, telephelyet, ahol a munkavállaló munkahelye van, és emiatt azon a helyen nem tudja a továbbiakban foglalkoztatni, kell-e módosítani a munkaszerződést.
Budaörsi telephelyre vagyok felvéve, a kérdésem az lenne, hogy rendszeresen járok a munkáltató további telephelyire. Az utazással töltött időt semmilyen vonatkozásban nem számítja bele a munkaidőmbe. További indoklásként beosztás szerint kötelességem megjelenni munkaidő kezdetére és kész. Kérdésem az lenne, hogy az új szabályok szerint milyen elszámolási elvet lehet követni. (kollektív szerződés nincs, munkaszerződés nem szabályozza)Tisztelettel
Használt gépjármű forgalmazó kft. az áruként beszerzett gépkocsikra hogyan számol el helyesen üzemanyag költséget, ha azt a vásárlás helyszínéről a telephelyére szállítás céljából szerezte be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték