A 2026-ban bevezetésre kerülő vagyonadó alapjaiban változtathatja meg a nagyobb magánvagyonok adótervezését. Szakértő előadónk a tervezet normaszövegén keresztül mutatja be, kik válnak adóalannyá, milyen vagyonelemek kerülnek az adó hatálya alá, hogyan történik az ingatlanok, céges részesedések és egyéb vagyonelemek értékelése, valamint melyek a hitel-, adó- és egyéb adóalapcsökkentő szabályok. Kiemelten szó esik a bizalmi vagyonkezelésről, a magánalapítványokról, a külföldi struktúrákról, az átmeneti szabályozásról, továbbá a vagyonadó gyakorlati és vagyontervezési következményeiről. Tartson velünk online rendezvényünkön!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK, Kamara) a társadalmi egyeztetés keretében hivatalosan is benyújtotta a Pénzügyminisztériumnak a kata és a vagyonadó tervezetéhez kapcsolódó módosító javaslatait, miután azokat az MKIK elnöksége megtárgyalta és elfogadta – írja honlapján az MKIK.
Több mint tíz, a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezet közös álláspontja szerint a jelentős adminisztratív terhekkel járó, tervezett vagyonadó hosszú távú fenntarthatósága a nemzetközi tapasztalatok alapján is megkérdőjelezhető, és a bevezetésével számos rendszerszintű probléma várható – közölte a Joint Venture Szövetség (JVSZ) az MTI-vel csütörtökön.
A NAV megkérdezte az adószakmát, és a visszajelzések alapján fokozatos átállást javasol az ÁNYK-ról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-ei teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának – írja honlapján a NAV.
Írásunkban példák segítségével, közérthető formában mutatjuk be a vagyonadóról szóló törvény tervezetét. Mivel egy tervezetről beszélünk, amely a jogalkotás során még számos pontján változhat, nem törekedhettünk teljességre, és biztos „tippeket” sem szeretnénk adni, csupán a jobb megértést kívánjuk szolgálni. Számtalan más élethelyzet is adódhat – itt a vélhetően leggyakrabban előforduló eseteket elemezzük.
T/821. számon az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel a kereskedelmi gázolaj adó-visszatérítésének növelése érdekében a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról címmel törvényjavaslatot nyújtott be Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes
A tervezett vagyonadó egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen értéken kell számításba venni a nem tőzsdei cégeket és az ingatlanokat. A 2026. október 6-án közzétett tervezet szerint az adó a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó részét terhelné: 100 milliárd forintig 1 százalékos, afelett 1,5 százalékos mértékkel. A hatásvizsgálat 15 000 magánszeméllyel, 2000 vagyonkezelési adóalannyal és 800 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavító hatással számol, ezért az értékelési szabályok működőképessége kiemelt jelentőségű. A tervezet azonban több lényeges szakmai kérdést nyitva hagy. Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? Ezt a kérdést járja körül a BDO cégértékelési szakértője.
Elveszhet a Déli Körvasút fejlesztéséhez elnyert európai uniós támogatás, ha a kormány nem tesz lépéseket a közbeszerzési szabálytalanságok megszüntetésére. Ezért leállítják a munkákat, és megvizsgálják a jogszerű folytatás lehetőségét. A kormányzati tájékoztatón szó volt az igazságosabb adórendszer kialakításáról és a közlekedésbiztonsági kérdőív eredményeiről – olvasható a kormany.hu-n.
„Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról” címmel T/817. számon törvényjavaslatot nyújtott be Rétvári Bence (KDNP), dr. Hargitai János (KDNP), dr. Juhász Hajnalka (KDNP), dr. Latorcai Csaba (KDNP), dr. Máthé Zsuzsa (KDNP), Nacsa Lőrinc (KDNP) és dr. Simicskó István (KDNP).