Súlyosítási tilalom

A napokban ezt a kérdést tettem fel a NAV ügyfélszolgálatának: T.Cím! I.fokú adóhatósági határozatban megállapított adóbírság mértékének megfellebbezése esetén él-e a súlyosítási tilalom? Válaszukat elore is köszönöm. Gyula, 2013.11.08. Tisztelettel: Óré András Ezt a választ kaptam: Tisztelt Óré András Úr! Elektronikus úton érkezett, tájékoztatást kérő levelére az alábbi választ adom: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató munkája az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (5) bekezdésének előírásán alapszik, mely szerint az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adóhatóság tehát a törvények megtartásához szükséges tájékoztatás adására kötelezett, a tájékoztatásában foglaltak alkalmazása azonban nem kötelező, az önadózás rendszerében az adózó feladata és felelőssége az adókötelezettségeinek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelő teljesítése alapvető elv, hogy az adóhatóság segítse elő az adózó jogkövető magatartását, korrekt adózását. Nem minden tartozik azonban az általános tájékoztatás körébe. Az adóellenőrzés és a hatósági eljárás során ugyanis már az adózó helyes adózásának ellenőrzése folyik, így jellegéből adódóan a tájékoztatási kötelezettség sokkal szűkebb terjedelmű. Lényegében azokra a jogosítványokra és tilalmakra korlátozódik, amelyekkel az adózó az eljárás során élhet, illetve már nem élhet (pl. önellenőrzés), és figyelmeztetést jelent a törvényben meghatározott kötelezettségekre, jogorvoslati lehetőségekre. Az adózóra adóbírság kiszabására hatósági eljárás során kerül sor, ami konkrét ügy, így azzal kapcsolatban már általános tájékoztatási kötelezettsége hivatalunknak nincs. Az adóhivatal bírságolási gyakorlata egyébként sem tartozik az adózók törvények megtartásához szükséges ismereteinek körébe, mivel jogkövető magatartás esetén bírságot az állami adóhatóság nem szab ki. Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír. Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását. Tisztelettel: Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Azt gondolom,hogy a válaszuk nem korrekt, hiszen én csak azt kérdeztem, hogy a Ket-ben illetve az art-ban leírtakat hogyan értelmezzük, hiszen van egy olyan rész a Ket. magyarázó szövegében, hogy "A súlyosítási tilalomról a Ket. – tekintettel a számos eljárási szabályra – csak a méltányossági jogkörben döntés (határozat vagy végzés) esetére ír elő megengedő jellegű szabályt, a következők szerint: „A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg.” Itt értelmezhető-e a mérlegelési jogkör, hiszen az I. fokú adóhatóság dönti el, hogy az eset összes körülményeire tekintettel milyen mértékű adóbírságot szab ki. Az Art magyarázat viszont ezt írja: Az Art. súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezése ellenőrzést követő határozatra vonatkozik: „Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.” A szabályozás tárgya tehát az a konkrét ellenőrzés, amelyet például adóhiány, vagy akár önálló adóbírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelező határozat követ. Az adóhatóság az ellenőrzés célját a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt. Értelemszerű, hogy a súlyosítási tilalom csak azokra a határozatokra vonatkozhat, amelyek jogot, kötelezettséget állapítanak meg. Az Art. rendelkezésének értelmezése szerint a szóhasználat kizárja a végzést (azzal, hogy nem is említi) a súlyosítási tilalom érvényesülési köréből. Ennek indoka, hogy a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A súlyosítási tilalom – hatását tekintve – nem más, mint a felülbírálat terjedelmének korlátozása. Ezért érdemes sorra venni, hogy a rendelkezés értelmében melyek lehetnek azok az új határozatok, amelyek az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatják meg: fellebbezést követő másodfokú határozat, felügyeleti intézkedés, ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés, felülellenőrzés. Fellebbezés A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ebből viszont arra következtetek, hogy csak jogerőre emelkedett határozatok esetén lép életbe a súlyosítási tilalom. Akkor viszont már nem lehet fellebbezni...Akkor, hogy is van ez? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel:Óré András