Adótörvénycsomag: tervezett változások a társasági adózásban és a kiskereskedelmi adóban

Megosztás Tetszik

Nem várhatók eget rengető változások a társasági adózásra vonatkozó szabályozásban, a nemrégiben a parlament elé terjesztett, T/11920 számú adótörvény-módosítási törvényjavaslat szerint, inkább pontosításokra, valorizálásokra kerül sor. Az IFRS szerint beszámolót készítők számára jó hír lehet, hogy megszűnik az IFRS-re áttérő adózóknál az első két évre teljesítendő negyedéves adatszolgáltatás.

Az adóalap-csökkentő tételekre vonatkozóan három módosítást javasol a jogalkotó:

– Mikrovállalkozások számára kedvező változás, hogy a társasági adóról szóló törvény (Tao.) 7. § (1) bekezdésének y) pontja szerinti foglalkoztatói adóalap-kedvezmény összege növekszik. Az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzata helyett a szorzat 150 százalékát lehet majd csökkentő tételként érvényesíteni. Ennek megfelelően nő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény miatti adóalap-növelő tétel összege is. A módosítás a 2025-ben kezdődő adóévtől kezdve alkalmazható. A jogtalanul alkalmazott csökkentő tétel miatti megnövekedett büntetés a törvény kihirdetését követő 31. naptól kezdődően alkalmazandó.

– Pontosítják a műemléki adóalap-csökkentő tétel fogalmát (Tao. 7. § (1) bekezdés ty) pont), annak érdekében, hogy összhangban legyen a 2023. évi C. törvény fogalomhasználatával.

– A kutatóintézettel, felsőoktatási intézménnyel közös kutatás miatti adóalap-kedvezmény értékhatára a 2025-ben kezdődő adóévtől 150 millió forintra emelkedik.

Pontosításokat tartalmaz a törvényjavaslat a különféle átalakulási formákra vonatkozóan is. A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a leválásra nem a kedvezményezett átalakulás, hanem a kedvezményezett eszközátruházás szabályai vonatkoznak, a feltételek teljesülése esetén.

A számított nyilvántartási értéket és az átértékelési különbözethez kapcsolódó módosító tételeket akkor is alkalmazni kell, ha nem készül végleges vagyonmérleg. Erre a pontosításra azért van szükség, mert a végleges vagyonmérleg-készítési kötelezettséget az átvevő ország joga szabályozza. A szabályt a törvény kihirdetését követő 31. napot követően megvalósuló átalakulásra lehet alkalmazni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a további módosítási javaslatokat!