Online értékesítőhelyek adatszolgáltatása, határon átnyúló adótervezés: DAC 6 és DAC 7

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió közigazgatási együttműködéséről szóló irányelvet bemutató cikksorozatunk befejező részében a két utolsó pillér, a DAC 6 és a DAC 7 szabályait foglaljuk össze, felidézve az év elején a témában megjelent korábbi cikkeinkben írottakat.

Korábbi cikkeinkből olvasóink megtudhatták, hogy milyen jövedelmekről értesülnek az Európai Unió, de akár harmadik ország (adó)hatóságai, milyen pénzügyi számlainformációkról szereznek tudomást, illetve milyen vállalkozásokat érintő adatok kerülnek a birtokukba a feltételes adómegállapítás, az előzetes szokásos piaci ármegállapítás, a multinacionális vállalatcsoportokat érintő országonkénti jelentések és a pénzmosás elleni tevékenység kapcsán.

Előző cikkeink:

Európai uniós információcsere: amit a DAC 1-ről érdemes tudni
Pénzügyi számlaadatok cseréje: harc az adócsalás, adókijátszás ellen
Egyre szűkül a nemzetközi adórendszer kiskapuinak kihasználási lehetősége
DAC 4: a multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje
DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk megosztása

Soron következő cikkünkben a DAC 6 és DAC 7 szabályaival, azon belül is a határon átnyúló adótervezési megoldások jelentéstételi, valamint az online piacterek adatszolgáltatási kötelezettségével foglalkozunk.

Korábban már részletesen írtunk mindkét DAC irányelv-módosításról, azonban a teljes áttekinthetőség kedvéért röviden összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat. Részletesen a DAC 6-ról és a DAC 7-ről az év első felében megjelent cikkeinkben olvashatnak a téma iránt érdeklődők.

DAC 6 – A határon átnyúló adótervezési megoldásokkal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség

     Az irányelv célja az offshore ügyletek visszaszorítása, az agresszív adótervezési struktúrák feltérképezése és az ellenük való fellépés, valamint a pénzügyi számlákra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcsere biztosítása.

     Olyan ügyletekről, konstrukciókról, struktúrákról szereznek az adóhatóságok információkat, amelyek rendelkeznek valamilyen határon átnyúló elemmel, azaz két vagy több országot érintenek, és magukon viselnek bizonyos adóelkerülésre okot adó ismertetőjegye(ke)t. Például ilyen általános ismertetőjegy, ha az adózó titoktartást vállal egy ügylet tekintetében, vagy ha egy tanácsadó sikerdíjas megállapodás keretében közreműködik egy ügylet vagy ügyletek sorozatának megtervezésében és/vagy megvalósításában.

E tárgykörben is a jövedelemadók érintettek, indirekt adók vagy a társadalombiztosítási járulékok nem.

Kiknek kell adatot szolgáltatniuk?

• A pénzügyi közvetítőknek (pénzügyi intézményeknek, biztosítóknak, befektetési és pénzügyi tanácsadóknak),
• az adótervezésben közreműködő személyek széles körének (például az adó- és jogi tanácsadóknak, könyvvizsgálóknak, könyvelőknek, bérszámfejtőknek, a szolgáltató központoknak, azaz SSC-knek), vagy
• végső soron magának az érintett adózónak.

A koronavírus-világjárvány kitolta ugyan az irányelv előírásainak tényleges alkalmazásának kezdő időpontját, azonban az első adatszolgáltatások már 2021. január 1-jét követő 30 napon belül meg kellett hogy történjenek. Sőt, a 2018. június 25. és 2020. június 30. közötti időszakra vonatkozó tranzakciók tekintetében a jelentéstételi határidő 2021. február 28-a volt.

Szankció: Az adatszolgáltatási, valamint értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett. Ezen felül a magyar adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha felhívás ellenére sem teljesítik az érintettek a kötelezettségeiket, vagy jogszerűtlenül teszik azt meg.

DAC 7 – Az online platformok adatszolgáltatási kötelezettsége

Az adatszolgáltatási kötelezettség a digitális platformokat üzemeltető vállalkozások számára jelent többletterhet a jövőben.

Az irányelv célja a be nem vallott, és így adózatlan jövedelmek nagy számának visszaszorítása.

Mik az érintett tevékenységek?

• Ingatlan bérbeadása (például airbnb, booking.com),
• személyi szolgáltatás (minden feladatalapú online vagy személyes offline munka),
• áruk értékesítése (például Alibaba, Amazon), és
• közlekedési eszköz bérbeadása.

Az irányelvet 2022. december 31-éig kell átültetni a nemzeti jogba, amelyet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez alapján első alkalommal 2024. január 31-éig kell majd adatot szolgáltatni.

Kötelezettségszegés esetén szankciót is alkalmazhatnak a tagállamok, ennek formája azonban még nem tisztázott. Annyi biztos, hogy a konkrét szankciórendszer kidolgozása tagállami hatáskörbe tartozik, illetve oly módon kell azt meghatározni, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen.

Összefoglalva

Az elmúlt időszakban megjelent DAC-irányelveket ismertető cikkeinkből látható, hogy az EU-s tagállamok számos eszközzel próbálják az adóelkerülést, adókijátszást, illetve a pénzmosást megakadályozni. Az elmúlt évtizedben számos újítást vezettek be annak érdekében, hogy a digitalizációval és az újonnan felmerülő adóelkerülési technikákkal lépést tudjanak tartani az adóhatóságok.

A DAC 7 elfogadásával a Tanács munkája még nem ért véget. Már megkezdődött a következő irányelv, a DAC 8 kidolgozása, amely az új alternatív fizetési és befektetési eszközökkel kapcsolatos információcsere szabályait kívánja lefektetni, egyebek mellett érintve a kriptoeszközöket és az elektronikus pénzeszközöket is.