Mit nevezhetünk áfás számlának?

Manapság, legyen szó köznapi vagy jogszabályi nyelvhasználatról, a „számla” kifejezésnek több értelme van, s ez sajnálatos módon tényként állapítható meg. Azért sajnálatos, mert különösen jogszabályok esetében, ha egyazon kifejezés egymástól eltérő dolgot is jelölhet, akkor túl azon, hogy ez egyértelműen gondolkodási zavart tükröz és eredményez, „bőrre menő” jogértelmezési és -alkalmazási bizonytalanságot is okoz(hat). Jelen cikkben e problémakör egyik aspektusát, az úgynevezett áfás számla esetét vizsgáljuk meg, kitérve egyúttal az úgynevezett nem áfás számlákkal való kapcsolatra is.

Járulékfizetés: tartozás és szolgálati idő

A munkavállalónak – szemben az egyéni vagy társas vállalkozóval – nincs ráhatása, sőt valójában tudomást sem szerezhet róla, hogy munkaadója eleget tesz-e a vele kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségének, azaz a tőle levont egyéni járulékokat ténylegesen befizeti-e az adóhatósághoz.

Mibe kerül a pénzbeli ajándék és örökség?

A 2013. év január 1-jétől hatályba lépett törvénymódosítások egyike megszüntette a takarékbetét ajándékozásának, öröklésének illetékmentességét, de ez nem érinti az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás, öröklés mentességét az illeték alól.

Szociális hozzájárulási adó és járulék: mikor, hogyan kell fizetni?

Kis túlzással igaz, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, az után – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk. Árnyalatnyi különbségek azonban akadnak, melyekre nem haszontalan újólag felhívni a figyelmet.

Áfa és lakóingatlan: fogalommagyarázat adózóknak

Most, hogy nemrégiben hatályba léptek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) érintő új szabályok, amelyek zömükben az ingatlanokra vonatkoznak, különös aktualitást adnak arra, hogy röviden áttekintsük, mi is a lakóingatlan, az meddig számít annak. Noha az ezzel kapcsolatos előírások nem változtak, az adóhatósági gyakorlat mégis szolgál olyan meglepetésekkel, amelyek erről az oldalról is sürgetik a tisztázás szükségességét.

A pénzforgalmi áfázás árnyoldala

Bár a 2013-tól életbe lépett új, pénzforgalmi áfázás lehetőségére a 90-es évek közepétől várnak a magyar vállalkozók, viszonylag kevesen éltek vele. Azok közül pedig akik ezt választották, és közbeszerzési vagy egyéb pályázatokban, nagyobb projektekben vesznek részt, csak remélhetik, hogy nem kerülnek hátrányba döntésük miatt.

Módosuló áfa-törvény: ezekre kell készülni április közepétől

Hétfőn szavazta meg az Országgyűlés az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslatot (T/10238), amely – címének némileg ellentmondva – valójában egy kis adósaláta-csomagot takar. Ennek részeként módosul az általános forgalmi adóról szóló törvény is.

Így számít bele a szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő

Az Országgyűlés 2011. január 1-jétől bevezette a nők életkortól független, kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultságának intézményét, amely a korhatár alatti nyugdíjak 2011. december 31-ei megszüntetését követően továbbra is megmaradt. Ezen intézmény népszerűségét jól szemlélteti, hogy 2012. decemberében - az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet - 86 858 fő részére folyósították a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíjat.

Ezek a nyugdíjszabályok vonatkoznak a katás vállalkozóra

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvénykapcsán felmerül értelmezési kérdéseket vesszük sorra.

Mi vár a pénztárgépekre március 20-a után?

Jóllehet ez év február 16-ával hatályba lépett a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet, mindazonáltal ez a fejlemény az átmeneti rendelkezések „beélesítése” révén érdemben ez idáig jórészt csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) érintette.

34/2009. Számviteli kérdés

552/2010/Szt. 84. § (3) bek./ISZ

A számvitelben egyrészt a befektetési jegyeken elért, realizált hozamot (nyereséget, illetve veszteséget) kell az eredményben szerepeltetni, másrészt a befektetési jegyek, mint befektetett pénzügyi, illetve forgóeszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet is vizsgálni kell az üzleti év végén. Azaz a számviteli törvény idevonatkozó előírásai szerint:
- olyan alapoknál, ahol rendszeres hozamkifizetésre kerül sor, a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közö...

32/2009. Számviteli kérdés

644/2010/Szt. 153. § (1) bek./ISZ

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. §-ának (1) bekezdése, 154. §-ának (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: számviteli beszámoló) mellett letétbe helyezésre, illetve közzétételre kerülő dokumentumként nevesíti az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozatot is. Nyilvánvaló, hogy ez a határozat csak akkor lesz érvényes, ha azt a társaság legfőbb szerve, a közgyűlés, a taggyűlés - ilyen ...

27/2009. Számviteli kérdés

390/2010/Szt. 60. § (1) bek./ISZ

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint a devizaszámlára kerülő devizát (ugyanígy a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközt) a bekerülés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.
Amikor a devizaszámlán lévő devizát lekötik, akkor a devizaszámla devizamennyiségében nem következik be változás (a devizaszámlán csak technikailag megjelölésre, elkülöní...

26/2009. Számviteli kérdés

541/2010/Szt. 81. § (2) bek./ISZ

A cégautóadó 2009. február 1-jétől megváltozott szabályozása - az adó szabályozása átkerült a személyijövedelemadó-törvényből a gépjárműadóról szóló törvénybe - alapján a cégautóadó a vagyoni típusú adó jellegzetességeit ölti magára. A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó tulajdonában álló, illetve általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi (ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit) gépjárműadóról szóló törvény szerint megállapított adóját e...

25/2009. Számviteli kérdés

679/2010/Szt. 165. § (1) bek./ISZ

A belföldi társaság külföldön nyitott képviseleti irodája a magyar társaság része. Ebből következően a képviseleti iroda saját nevében szerződéseket nem köthet.
Így a képviseleti iroda működésével kapcsolatos szerződéseket a képviseleti irodának (ha erre megfelelő jogosultságot kapott) a magyar társaság nevében kell megkötnie, ebből következően a képviselet fenntartásával kapcsolatosan felmerülő számlázott költségeknek is a szerződő, azaz a magyar társaság nevére kell szólnia (például bérlet...

24/2009. Számviteli kérdés

107/2010/Szt. 20. § (3) bek./ISZ

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. §-ának (4) bekezdése rendelkezik a devizában történő beszámolókészítés lehetőségéről. A hivatkozott rendelkezés 2009. január 1-jétől hatályos előírása szerint a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) a forinttól eltérő konvertibilis deviza, feltéve, hogy bevé...

23/2009. Számviteli kérdés

485/2010/Szt. 77. § (3) bek./ISZ

A kérdésben leírt adásvétel valójában részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő értékesítés, amely esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék eladási árát a termék átadásakor kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Bár a hivatkozott törvényi előírás termékeladás részletfizetéséről szól, amikor az eladási árat árbevételként kell elszámolni, de nyilvánvaló...

22/2009. Számviteli kérdés

693/2010/Szt. 165. § (3) bek./ISZ

2009. január 1-jétől a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. §-a (8) bekezdésének előírásai nem változtak. Így a vállalkozás továbbra is saját gazdálkodási, vagyonvédelmi stb. körülményei alapján határozhatja meg a készpénzállomány ellenőrzésénél követendő eljárását, az ellenőrzés gyakoriságát.
A számviteli törvény 14. §-a (9) bekezdésének előírása nem tartalmaz olyat, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számítandó átlagához a pénztárakat naponta kellene zárni.
...

21/2009. Számviteli kérdés

45/2010/Áhsz. 18. § (2)-(3) bek./ISZ

A színházi díszletek, kellékek számviteli elszámolása a vásárlás alapját képező szerződés, az annak alapján elvégzett munka, valamint a kiállított számla tartalmától függ. Amennyiben a szerződés termék előállítására vonatkozik és annak alapján kézzel fogható, birtokba vehető dolog jön létre, valamint a számla is termékértékesítésről szól, akkor a megvalósult gazdasági esemény készlet-, illetve tárgyi eszközbeszerzésnek minősül. Az eszközök bekerülési értékének meghatározásához a 2000. évi C. ...

20/2009. Számviteli kérdés

384/2010/Szt. 57. § (3) bek./ISZ

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti egyéb szervezetek (ideértve a nonprofit szervezeteket is) beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik (kivéve a nonprofit gazdasági társaságokat, amelyek a számviteli törvény szerint vállalkozók, tehát rájuk a számviteli törvény és az általános számviteli szabályok vonatkoznak). A Korm. rendelet 6. ...

49/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/12.)

A munkaerőt kölcsönzőre átterhelt rehabilitációs hozzájárulás a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás adóalapjába tartozik

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 65. §-ában foglaltaknak megfelelően a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapja - ha az Áfa törvény másként nem rendelkezik - az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap (vagy kapnia kell), akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől [ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (d...

48/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/12.)

A 2010/61. (AEÉ 14/2010.) számú adózási kérdés visszavonása

A 2010/61. számú, "mikortól alkalmazható a nettó adótartozás 2007. november 16-tól hatályos fogalma, van-e ezen rendelkezésnek visszaható hatálya?" című, az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2010/14. számában közzétett tájékoztató anyagot az állami adóhatóság visszavonja.
[NAV Jogi és Koordinációs Főosztály 5228944907]

47/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/12.)

Vámügynöki szolgáltatás adómentessége

Az általános forgalmi adóról szól 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) kizárólag vámügynöki tevékenységre alkalmazandó előírást nem tartalmaz. A vámügynök által - az Áfa tv. II. fejezet 2. alfejezete szerint - belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatás az Áfa tv. 2. § a) pontjában foglaltak értelmében az Áfa tv. hatálya alá tartozik, azt az Áfa tv. 82. § (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően 25%-os mértékű áfa terheli, feltéve, hogy arra az Áfa tv. adómentességre...

46/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/11.)

Az előzetesen felszámított áfa levonása vegyes tevékenység esetén (a tételes elkülönítés és az arányosítás)

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 123. §-a rendelkezik az előzetesen felszámított adó megosztásáról.
A hivatkozott szakasz értelmében az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás ha...

45/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/10.)

Térítésmentesen kapott eszközök miatti adóalap-korrekció

A térítésmentesen kapott eszközök miatti korrekciós tételek alkalmazása tekintetében - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alapján - eltérő szabályozás érvényesül 2006-ig, a 20072009. közötti időszakban, valamint 2010-től.
Helyes a társaság azon eljárása, mely szerint a 2006-ban kapott eszközök kapcsán realizált rendkívüli bevételt elhatárolta, majd az évenkénti értékcsökkenés összegével az elhatárolást feloldotta, s annak összegév...

44/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/10.)

Részesedés-szerzés bejelentésére biztosított határidő kezdő napja, ha az átruházási szerződés aláírásának és hatályba lépésének napja eltér egymástól

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. § 5. pontja értelmében bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30%-os mértékű részesedés, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejele...

43/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/9.)

tájékoztató a 2010. előtt megkezdett iskolarendszerű képzések költségének adókötelezettségéről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 2011. évben hatályos 71. § (1) bekezdés g) pontja szabályozza az iskolarendszerű képzések adókötelezettségét. A béren kívüli juttatást szabályozó rendelkezéshez nem kapcsolódik átmeneti szabály, amely a 2010. előtt megkezdett képzések adókötelezettségét határozná meg, de változatlanul hatályosak a korábbi években elfogadott módosításokhoz tartozó, a 2010. évet megelőzően elkezdett képzésekkel összefüggő átmenet...

42/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/9.)

tájékoztató az iskolarendszerű képzéshez kapcsolódó költségek megítélésről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdés g) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy eg...

41/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/8.)

a közbeszerzési eljárás során történő' teljesítések bizonylatolásának szabályai

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 305. § (1) bekezdés c) és g) pontja a következők szerint rendelkezik.
Az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg. Az ajánlattev...

40/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/8.)

Az ajánlati biztosíték áfa-rendszerbeli kezelése

Közbeszerzési eljárások, illetve egyéb pályázatok során a pályázati jelentkezés feltétele jellemzően egy előre meghatározott összeg megfizetése, amelynek megfizetése nélkül a pályázaton részt venni érvényesen nem lehet. A jelentkezéssel összefüggésben fizetett részvételi díjat leggyakrabban ajánlati biztosítéknak nevezik, de a gyakorlatban egyéb megnevezésekkel is találkozni, pl. bánatpénz, előleg, stb.
Az említettek szerint befizetett összeg jellemzője, hogy nyertes pályázat esetén annak ös...