1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslat indokolása
1990. évi XCIII. törvény
az illetékekről
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
1997. évi LXXXI. törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról
1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről
1998. évi LXXXIV. törvény
a családok támogatásáról
2003. évi XCII. törvény
az adózás rendjéről
2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról
2000. évi C. törvény
a számvitelről
Adóalannyá válhat-e a magánszemély adószám nélkül?
ÁFA KommentárAz okleveles adószakértő álláspontja szerint magánszemély adószám nélkül nem válhat áfa-alannyá. Adószám hiányában az áfát az Art. 108. § (6-(7) bekezdés alapján becsléssel lehet meghatározni.
Új gazdálkodási formát vezetnek be
Szja / Ekho / Különadó Illeték Társasági jog KommentárKihirdetésre vár az Országgyűlés a 2012. április 10-ei ülésnapján elfogadott újabb törvény, amely módosítja a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényt.
A mezőgazdasági fordított adózásról – hitek és tévhitek
ÁFA KommentárMiként arról az Adózóna már hírt adott, a kormány július 1-jével kiterjeszteni tervezi a fordított adózást egyes mezőgazdasági termékek értékesítésére. A törvényjavaslat tervezetét társadalmi vitára bocsátották. A felkészülés megkönnyítése érdekében a következőkben ismertetjük eme sajátos adóztatási formával kapcsolatos főbb tudnivalókat és a lehetséges hatásokat.
A biciklivel vagy autóstoppal munkába járóknak is jár költségtérítés
Szja / Ekho / Különadó KommentárA növekvő elvonások és a vészesen zsugorodó jövedelmek mellett egekbe szökő üzemanyagárak sok autóst arra kényszerítenek, hogy olcsóbb megoldásokkal oldják meg közlekedésüket. De mit tehet az, akinek a járatritkítások miatt nem áll rendelkezésére a munkába járásához szükséges időszakban megfelelő közforgalmú személyszállítási szolgáltatás?
Korkedvezmény-biztosítási járulék: mikor jár mentesség?
TB / Járulékok / NyugdíjNoha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényből ez évtől törölték a korkedvezményre vonatkozó előírásokat. Ennek ellenére jelentősége van annak, ha valaki korkedvezményre jogot adó munkakörben dolgozik?
Az egyéni vállalkozó átalányadózása
Szja / Ekho / Különadó KommentárMunkahely hiányában sokan csak úgy jutnak a megélhetésükhöz szükséges jövedelemhez, ha számlaképesek, vagy más okból kényszerülnek önfoglalkoztatásra. Ilyen helyzetben a legkisebb adminisztrációval járó adózási módszer az egyéni vállalkozóként választható átalányadózás.
Kényszer - végelszámolás helyett jön a kényszer-törlési eljárás
Társasági jogAz úgynevezett kényszer-törlési eljárás 2012. március 1-jétől lépett hatályba. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Áprilisi törvénymódosítások
Társasági adó / Innovációs járulékÁprilis közepén változott a társasági adóról szól törvény és a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos előírások. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
Hogyan kell számolni a tárgyi eszközök értékesítésénél, selejtezésénél?
Társasági adó / Innovációs járulék KommentárTekintettel arra, hogy a tárgyi eszközök relatíve nagyobb értéket képviselnek, sokszor fejtörést okoz, hogy az ezek állományból való kivezetése hogyan hat a társas vállalkozások adózására. Ennek alapvetően az az oka, hogy a társasági adó a számviteltől eltérő kalkulációt kíván.
Telephelyet keletkeztető nemzetközi szolgáltatásnyújtások - mit kell tudni?
Társasági adó / Innovációs járulék Nemzetközi - közösségi adózás KommentárA Magyarországon tevékenységet végző külföldi vállalkozások tekintetében minden esetben felmerül a kérdés: vajon az általuk kifejtett tevékenység után keletkezik-e belföldi társaságiadó-fizetési kötelezettség?
34/2009. Számviteli kérdés
552/2010/Szt. 84. § (3) bek./ISZ
A számvitelben egyrészt a befektetési jegyeken elért, realizált hozamot (nyereséget, illetve veszteséget) kell az eredményben szerepeltetni, másrészt a befektetési jegyek, mint befektetett pénzügyi, illetve forgóeszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet is vizsgálni kell az üzleti év végén. Azaz a számviteli törvény idevonatkozó előírásai szerint:
- olyan alapoknál, ahol rendszeres hozamkifizetésre kerül sor, a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közö...
32/2009. Számviteli kérdés
644/2010/Szt. 153. § (1) bek./ISZ
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. §-ának (1) bekezdése, 154. §-ának (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: számviteli beszámoló) mellett letétbe helyezésre, illetve közzétételre kerülő dokumentumként nevesíti az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozatot is. Nyilvánvaló, hogy ez a határozat csak akkor lesz érvényes, ha azt a társaság legfőbb szerve, a közgyűlés, a taggyűlés - ilyen ...
27/2009. Számviteli kérdés
390/2010/Szt. 60. § (1) bek./ISZ
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint a devizaszámlára kerülő devizát (ugyanígy a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközt) a bekerülés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.
Amikor a devizaszámlán lévő devizát lekötik, akkor a devizaszámla devizamennyiségében nem következik be változás (a devizaszámlán csak technikailag megjelölésre, elkülöní...
26/2009. Számviteli kérdés
541/2010/Szt. 81. § (2) bek./ISZ
A cégautóadó 2009. február 1-jétől megváltozott szabályozása - az adó szabályozása átkerült a személyijövedelemadó-törvényből a gépjárműadóról szóló törvénybe - alapján a cégautóadó a vagyoni típusú adó jellegzetességeit ölti magára. A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó tulajdonában álló, illetve általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi (ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit) gépjárműadóról szóló törvény szerint megállapított adóját e...
25/2009. Számviteli kérdés
679/2010/Szt. 165. § (1) bek./ISZ
A belföldi társaság külföldön nyitott képviseleti irodája a magyar társaság része. Ebből következően a képviseleti iroda saját nevében szerződéseket nem köthet.
Így a képviseleti iroda működésével kapcsolatos szerződéseket a képviseleti irodának (ha erre megfelelő jogosultságot kapott) a magyar társaság nevében kell megkötnie, ebből következően a képviselet fenntartásával kapcsolatosan felmerülő számlázott költségeknek is a szerződő, azaz a magyar társaság nevére kell szólnia (például bérlet...
24/2009. Számviteli kérdés
107/2010/Szt. 20. § (3) bek./ISZ
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. §-ának (4) bekezdése rendelkezik a devizában történő beszámolókészítés lehetőségéről. A hivatkozott rendelkezés 2009. január 1-jétől hatályos előírása szerint a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) a forinttól eltérő konvertibilis deviza, feltéve, hogy bevé...
23/2009. Számviteli kérdés
485/2010/Szt. 77. § (3) bek./ISZ
A kérdésben leírt adásvétel valójában részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő értékesítés, amely esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék eladási árát a termék átadásakor kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Bár a hivatkozott törvényi előírás termékeladás részletfizetéséről szól, amikor az eladási árat árbevételként kell elszámolni, de nyilvánvaló...
22/2009. Számviteli kérdés
693/2010/Szt. 165. § (3) bek./ISZ
2009. január 1-jétől a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. §-a (8) bekezdésének előírásai nem változtak. Így a vállalkozás továbbra is saját gazdálkodási, vagyonvédelmi stb. körülményei alapján határozhatja meg a készpénzállomány ellenőrzésénél követendő eljárását, az ellenőrzés gyakoriságát.
A számviteli törvény 14. §-a (9) bekezdésének előírása nem tartalmaz olyat, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számítandó átlagához a pénztárakat naponta kellene zárni.
...
21/2009. Számviteli kérdés
45/2010/Áhsz. 18. § (2)-(3) bek./ISZ
A színházi díszletek, kellékek számviteli elszámolása a vásárlás alapját képező szerződés, az annak alapján elvégzett munka, valamint a kiállított számla tartalmától függ. Amennyiben a szerződés termék előállítására vonatkozik és annak alapján kézzel fogható, birtokba vehető dolog jön létre, valamint a számla is termékértékesítésről szól, akkor a megvalósult gazdasági esemény készlet-, illetve tárgyi eszközbeszerzésnek minősül. Az eszközök bekerülési értékének meghatározásához a 2000. évi C. ...
20/2009. Számviteli kérdés
384/2010/Szt. 57. § (3) bek./ISZ
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti egyéb szervezetek (ideértve a nonprofit szervezeteket is) beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik (kivéve a nonprofit gazdasági társaságokat, amelyek a számviteli törvény szerint vállalkozók, tehát rájuk a számviteli törvény és az általános számviteli szabályok vonatkoznak). A Korm. rendelet 6. ...
14/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
Tájékoztatás a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illeték 2012. január 1-jétől hatályos szabályairól
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 153. § (1) bekezdése újraszabályozta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 24. § (1) bekezdését. A módosított rendelkezéseket az Itv. 99/D. § (2) bekezdése alapján a 2012. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.
A módosítás értelmében 2012. január 1-jétől ...
13/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
Az eva-alanynak az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyletekkel kapcsolatos adókötelezettsége
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (továbbiakban: Áfa tv.) a 2012. január 1-jétől hatályos, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 275. § (3) és (4) bekezdése - a 275. § (2) bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően - tartalmaz rendelkezést az Áfa tv. 58. §-a szerinti azon részletfizetéses, illetve időszakos elszámolású ügyletekre, melyek esetén az ügylettel kapcsolatos ellenérték meg...
12/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
Tájékoztatás a társas vállalkozások vezető tisztségviselője társadalombiztosítási jogállásának változásáról
A gazdasági társaságról szóló törvény szerint a gazdasági társaságok tagjai a vezető tisztségviselői feladatokat megbízásos jogviszony alapján vagy munkaviszonyban végezhetik.
A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan 2012. ...
11/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
Tájékoztató az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követően teljesítendő társasági adóelőlegről
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2012. január 1-jétől hatályos 26. § (12) bekezdése szerint a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az eva-alanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére...
10/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
Önálló vállalkozás
A Kkv. tv. 4. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak. Annak megítéléséhez tehát, hogy egy adott vállalkozás önálló vállalkozásnak minősül-e, - illetve a vállalkozási méret meghatározásához - meg kell vizsgálni, hogy megvalósulnak-e a Kkv. tv. 4. § (2), illetve (3)-(6) bekezdésében foglaltak, s amennyiben az...
9/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
Terv szerinti értékcsökkenési leírás
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 1. számú mellékletének 2012-től hatályos 5/a. pontja szerinti új lehetőség alkalmazására is vonatkozik, hogy ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózó eldöntheti, hogy melyiket érvényesíti.
A hivatkozott előírás szerint az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsot, de nem alacsonyabbat, mi...
8/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
A látvány-csapatsport támogatása alapján érvényesíthető adókedvezmény
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/C. §-ának (2) bekezdése szerint az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény - a Tao. tv. 23. § (3) bekezdése szerint ...
7/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
Nem számlázott engedményekhez kapcsolódó korrekciók a társasági adóban 2011-től
1.) Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény
A szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli fizetésre tekintettel adott, illetve kapott, nem számlázott engedmény késedelmi kamattal arányos részen felüli többletösszegének elszámolására irányadó szabályok a következők.
Amennyiben a megállapodás alapján a vevő a teljesítéskor eleve az engedmény összegével csökkentett összeget fizet az eladónak - vagyis nem a követelésként/kötelezettségként nyilvántartott teljes összeget egyenlítik...
6/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
A külföldi adóalany által nyújtott szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban fizetett előleg utáni általános forgalmi adó-fizetési kötelezettség
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 59. §-a értelmében termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Az Áfa tv. ezen rendelkezése értelmében tehát az előleg átvétele adófizetési kötelezettséget eredmény...
5/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
Tájékoztatás az általános forgalmi adó általános mértékének 2012. január elsejétől hatályos változásáról
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Mód. tv.) 118. §-a alapján az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (1) bekezdésében meghatározott 25%-os (általános) adómérték 2012. január elsejétől 27%-ra változott.
A 27%-os adókulcs alkalmazásával összefüggésben az Áfa tv.-nek - a Mód. tv. 130. §-ával megállapított - 275. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott rendelkezé...


