Könnyítések és szigorítások az ESG-törvény módosításában

Megosztás Tetszik

Négy hónappal az új ESG-törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG-adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.

Változások az ESG-adatszolgáltatásban

A törvénymódosítás pontosítja, hogy az ESG-adatszolgáltatásra jogszabályban kötelezett, illetve a kötelezettséget szerződésben vagy másként önként vállaló szervezetek milyen módon teljesíthetik e kötelezettségüket. A korábban is rendelkezésre álló lehetőség, az ESG-beszámoló benyújtása mellett ezek a szervezetek egy ún. ESG-kérdőív kitöltésével is szolgáltathatják a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adataikat, az SZTFH elnökének rendeletében a későbbiekben meghatározott – feltehetőleg az ESG-beszámolóhoz képest csökkentett – adattartalommal.

„Ez a változás segítheti azokat a kis- és középvállalkozásokat (kkv), amelyek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozás beszállítóiként (ellátási láncának tagjaként), a vállalkozással kötött szerződésük alapján vagy a versenyképességük megőrzése, hitelképességük javítása érdekében önként vállalják ESG-adatok szolgáltatását” – mondta el Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője.

Fontos új szabály, hogy ezektől a szervezetektől az ESG-kérdőíven túlmutatóan további adat közvetlenül nem kérhető. Amennyiben bárki ilyen adatot igényelne, úgy azt az SZTFH-n keresztül, formális eljárásban kell kérnie, és a szervezet csak az SZTFH által engedélyezett adatszolgáltatásra köteles. A jogalkotó vélhetően így kívánja védeni a kkv-szektor szereplőit a valóban szükségesnél szélesebb körű adatszolgáltatástól, ezzel is csökkentve adminisztratív terheiket.

Hasonló célt szolgál továbbá az a módosítás, miszerint az adatszolgáltatásra szerződésben kötelezett vagy azt önként vállaló szervezetek akkor sem kötelesek ESG-tanúsítványt igényelni, amennyiben adatszolgáltatásukat ESG-beszámoló útján teljesítik. Az akkreditált ESG-tanúsító által kiállított tanúsítvány (bizonyossági vélemény) a törvény hatálya alá tartozó, ESG-beszámoló benyújtására kötelezett vállalkozások számára továbbra is kötelező.

Míg a kkv-szektor adminisztratív feladatai előreláthatólag csökkennek, nem ez a helyzet a tőlük ESG-adatokat igénylő személyekkel, akik az így beszerzett adatokat 45 napon belül kötelesek az SZTFH rendelkezésére bocsátani.

Végül a jogalkotó egyértelművé tette, hogy a vállalkozások – a fenntarthatósági jelentéshez hasonlóan – jogosultak konszolidált ESG-beszámolót készíteni, ebben az esetben a leányvállalatok mentesülnek a beszámolási kötelezettség alól.

Az ESG-közreműködőkre vonatkozó új szabályok

Az ESG-törvény kiegészül az ESG-közreműködő összefoglaló fogalmával, amelybe beletartoznak az ESG-tanúsítók, ESG-tanácsadók és ESG-minősítők is. A törvénymódosítás mindhárom ESG közreműködői csoport esetében módosítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és a kizáró rendelkezéseket kiterjeszti az ESG közreműködők ún. kapcsolódó személyeire is, ezzel még inkább keretek közé szorítva az egyes tevékenységek gyakorlásának feltételrendszerét.

A jogalkotó differenciálta az ESG-minősítők tevékenységére vonatkozó szabályokat, aszerint, hogy a minősítő egy vállalkozás megbízásából, hozzájárulásával, vagy anélkül végzi el a vállalkozás ESG minősítését. Ha a vállalkozásról vagy az ESG adatszolgáltatást vállaló vagy arra köteles egyéb szervezetről annak megbízása hiányában és hozzájárulása nélkül tartalmát tekintve ESG-minősítést hoznak nyilvánosságra, vagy adnak át harmadik személynek, a minősítést végző személy haladéktalanul köteles értesíteni a minősített szervezetet, aki panasszal élhet és újraértékelést kérhet.

Fontos fejlemény, hogy a törvény már kifejezetten rögzíti: az ESG-közreműködők kizárólag akkor jogosultak a törvény szerinti tevékenység ellátására, ha őket az SZTFH nyilvántartásba vette. A jogosulatlan ESG közreműködői tevékenység akár pénzbírsággal is sújtható. Az ESG-minősítők esetében ugyanakkor – kivételesen – nem minősül jogosulatlan ESG minősítői tevékenységnek, ha a nyilvántartásban nem szereplő minősítést végző által minősített vállalkozás vagy egyéb szervezet a rá vonatkozó minősítés közzétételéhez hozzájárul.

„Látható, hogy az ESG-ökoszisztéma még kialakulóban van. A jelenlegi módosítás tovább finomítja a rendszert, amelynek teljes megértéséhez azonban továbbra is szükségesek az alacsonyabb szintű jogszabályok” – tette hozzá Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje.

Nyilvántartásokra vonatkozó változások

A jogalkotó elsősorban technikai módosításokat vezetett be az ESG-keretrendszerre vonatkozó egyes nyilvántartások tekintetében. Említésre méltó változás, hogy az SZTFH már nem a Magyarország területén ESG-szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról fog nyilvántartást vezetni, hanem magukról az ESG szoftverekről.

Az SZTFH kiterjesztett hatósági jogköre

A törvénymódosítás értelmében a hatósági ellenőrzés keretében az SZTFH már nemcsak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek betartását fogja ellenőrizni, hanem a vállalkozások, a további szervezetek és az ESG-közreműködők ESG-törvényben, illetve a törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését is.

Az ESG törvényről készült részletes összefoglaló itt érhető el.