hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Állásidő, és a szabályozásában történt változások

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A munkáltató a munkavállalót a munkaszerződés alapján foglalkoztatni köteles. Állásidőnek az az időszak tekintendő, amikor a munkáltató ezt a foglalkoztatási kötelezettségét nem teljesíti. Mivel január 1. napjával az állásidőt is érintő változás történt, érdemes ennek szabályait áttekinteni. Nézzük, melyek az állásidő szabályai, és ezek miképpen alkalmazandóak!

Ez minősül munkajogi szempontból állásidőnek

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 147. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

Olvassa el az Adózóna „Így kell átalakítani a munkaviszony létesítését követő munkáltatói tájékoztatást”, „A nap kérdése: jár-e táppénz munkaidőben végzett orvosi vizsgálatok esetén?” és „Kérdések és válaszok a szülői, apasági, gondozói szabadság kiadásával kapcsolatosan” című írását!

Ezzel összefüggésben elsőnek azt érdemes megvizsgálni, hogy mi tekinthető elháríthatatlan, külső oknak, amikor a foglalkoztatási kötelezettség, és ezzel az alapbérre való jog nem érvényesül. Az elháríthatatlanság a munkáltató kárfelelősségi szabályaihoz igazodik. Azok a munkáltató működéséhez képest külsődleges okok, amelyek a munkáltatótól az adott helyzetben általában elvárhatóan gondos magatartás mellett elháríthatók nem eredményezhetik a munkáltató mentesülését az állásidőre járó alapbér megfizetésének kötelezettsége alól. Ilyen helyzet lehet például az, ha az alapanyag késve érkezik. Ez ugyan külső ok, ám ezzel a munkáltatónak a működése során kalkulálnia is szükséges (lásd például: készletezés). A munkáltató működési körében felmerülő okok pedig általában nem lehetnek ilyenek, hiszen ezekre az okokra a munkáltatónak a munkaszervezésen keresztül hatása, befolyása van. Belső ok esetében tehát az alapbérfizetési kötelezettség fennáll.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a sztrájk miért speciális kategória, mik az állásidő alatti díjazás feltételei, illetve miként változott a jogértelmezés egészségügyi alkalmatlanság esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfamentes szolgáltatásnyújtás EU-ba

Bunna Erika

adótanácsadó

Német adóügyi illetőségű egyéni vállalkozó

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Hozamszámítás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink