213 találat a(z) tőkeemelés cimkére
Bejegyzett, de be nem fizetett tőkeemelés bt.-nél
Kérdés
Egy 2012 óta nem működő bt.-nél 2003.11. hóban (társasági szerződés módosítása alapján) bejegyzésre került, hogy a korábbi 50 ezer forintról, 500 ezer forint lett a jegyzett tőkéje. A társasági szerződés szerint az emelés összege bankszámlára van befizetve. Ez a tőkeemelés 2003-ban nem lett lekönyvelve, és azóta sem. Most, hogy szeretnénk az előző könyvelő után ezt a hibát javítani, kértem az ügyvezetőt, hogy hozza el a 2003-évi banki bizonylatot és a számlakivonatot, ahol ez a befizetés megtörtént. Ekkor derült ki, hogy nem is történt meg a különbözet bankba történő befizetése. A könyveiben szerepel 700 ezer forint tagi kölcsön. Szeretné a bt.-t egyébként ősszel megszüntetni, de úgy, hogy addigra ezek a hibák szabályosan javításra kerüljenek. A kérdésem az, hogy milyen lépéseket kell tennie az ügyvezetőnek ahhoz, illetve milyen dokumentumokat kell átadni könyvelésre, hogy azok könyvviteli elszámolása után a könyvei a valóságot tükrözzék? Ezek a lépések milyen adó-, illetve illetékvonzatokkal járnak? A hiba javításának helyes könyvelési tételei az egyes átadott bizonylatok esetén. Nagyon köszönöm gyors válaszukat.
Beszámoló-közzététel – javítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2016-ban felemelte a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra eredménytartalékból, amit nem szeretett volna, ezért vissza lett könyvelve a jegyzett tőke 500 ezer forintra 2016. december 31-ével. 2017-ben nem változott a jegyzett tőke összege, 2018. márciusában lett felemelve 3 millió forintra tagi kölcsönből és pénztárbefizetéssel. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os közzétett beszámolót a 2017-es beszámolójában javítsam háromoszlopos mérleggel? Segítségüket előre is köszönöm!
Saját üzletrész bevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem konkrétan a saját üzletrész bevonásával kapcsolatos adózási és számviteli kötelezettségekre vonatkozik. Adott egy 3 millió forint törzstőkéjű magyarországi kft., amely visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. 3:175. paragrafusa szerint ezt egy éven belül meg kell szüntetni. A tagság 100 százalékban úgy dönt, hogy az üzletrészt bevonja a törzstőkeleszállítás szabályainak figyelembe vételével. A tagság szerkezete: 4 természetes személy plusz 1 saját üzletrész azonos arányban. Ebben az esetben első lépésként törzstőkeemelést kell végrehajtani a tagságnak, vagy alkalmazható a Ptk. 3:202. paragrafusának (4) bekezdése, amely szerint a saját üzletrész bevonásából adódó törzstőkeleszállítással egy időben elhatározható a törzstőke olyan mértékű emelése, hogy az elérje a törvényben meghatározott minimum értéket (3 millió forintot)? Adózásban van-e különbség a két módszer között? Válaszát előre is köszönöm.
Jegyzett, de be nem fizetett tőke teljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke teljesíthető-e tagi hitelből. S ha igen, van-e ennek bármilyen adó- vagy járulékvonzata most, illetve a későbbiekben? Köszönettel.
Tartós részesedés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Kft. több tagi kölcsönt is nyújtott a 100 százalékos tulajdonában levő cégnek. Később úgy döntöttek, hogy ezt nem kell visszaadni, hanem jegyzett-tőke-emelést hajtanak végre belőle. Be is jegyezték. Hogyan könyvelem a tartós részesedésbe a tagi kölcsönből? Köszönöm előre is.
Tőkeemelés bejelentése
Kérdés
„X” kft. bérbeadás céljára lakóházat épített, a „Z”külföldi cég tulajdonos tagi kölcsönnel – 200 500 000 Ft – finanszírozta az építkezést. „Z” külföldi cég 2015-ben apportálta a kölcsönkövetelést „Y” kft.-be: 500 ezer Ft jegyzett tőkébe (JT), 200 millió Ft tőketartalékba (TT) került, „Y” kft.-nek az apport után tulajdonosai: 2 magánszemély 1 500 ezer – 1 500 ezer Ft-tal, és „Z”cég 500 ezer Ft-tal. 2016-ban „Y” kft. beolvadt „X” kft.-be, a beolvadás során „Z” cég „Y” kft.-be apportált 200 500 000 Ft kölcsönkövetelése és „X” kft.-ben lévő 200 500 000 Ft kölcsöne egymással szemben összevezetésre került: beolvadás után JT 4 millió Ft: 2 magánszemély 1 480 ezer Ft – 1 480 ezer Ft, „Z” cég 1 040 ezer Ft, TT 200 millió Ft, mely „Z” tulajdona. 2016 végén „X” kft névértéken, 1 040 ezer Ft-ért visszavásárolta „Z” tulajdonrészét, így tulajdonosok: 2 magánszemély 1 480 ezer Ft – 1 480 ezer Ft, „X” kft. saját üzletrész 1 040 ezer Ft, JT 4 000 ezer Ft, TT maradt 200 millió Ft. 2017 végén a tagok bevonták „X” kft. saját üzletrészét és egyidejűleg a tőketartalék terhére a jegyzett tőkét emelték: tőkeemelés után tulajdonosok: 2 magánszemély 1 480 ezer Ft + emelés 25 020 ezer Ft, összesen 26 500 ezer Ft tulajdonosonként, összesen a JT 53 millió Ft. A tőkeemelést 2018. 02. hónapban jegyezte be a cégbíróság. Kérdésem: kell a 2018. 02. hónapban bejegyzett tőkeemelésről 2018. évben adatot szolgáltatni magánszemélyenként a K71. nyomtatványon, ha igen, a K71M-01. lap 1. sorába milyen kódot kell írni a felsorolt 7 pontból?
Részesedés emelése
Kérdés
A Kft. tulajdonos B társaságban. B társaság felemelte a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra eredménytartalékból. Kérdésem, hogy A Kft. részesedésének emelkedését helyes-e, ha egyéb bevételként könyveljük? Köszönettel: Kiss Anita
Tőkeemelés igazolása
Kérdés
Egy kft. 2016. 01. 28-án a törvényi előírásoknak megfelelően határozott jegyzett tőkéje 500 ezer forintról 3 millió forintra emeléséről. A jegyzett tőke egy részét azonnal befizették, 2 millió forint befizetését azonban csak 2018.01.28-ig vállalták. Ez a határidő nemsokára lejár, a pénzt több részletben, készpénzben fizették be a házi kasszába. Szabályos-e ez így, és kell-e erről valamiféle igazolást küldeni a cégbíróságnak vagy a NAV-nak, vagy bármely más helyre?
Saját tőke emelése tagi kölcsönből
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Betéti társaságunk negatív saját tőkével rendelkezik. A bt. tagikölcsön-állománya lehetővé tenné, hogy a saját tőke pozitív legyen. Kérdésem: a bt. taggyűlési határozata alapján a tagok kölcsönüket tőketartalékba szeretnék helyezni, így pozitívvá válna a saját tőke nagysága. Elegendő-e a taggyűlési határozat vagy cégbírósági bejegyzés is szükséges a tagi kölcsönből történő tőkeemeléshez?
Szellemi termék apportja
Kérdés
Ajánlott-e, és ha igen, hogyan és mi a menete, ha jegyzett tőkét szeretnénk tanulmány mint immateriális javak apportálásával emelni? Milyen az erre megfelelő tanulmány? A tanulmány lehet a kft. tagjai által készített tanulmány is, amelynek forgalmi értekét a könyvvizsgáló határozza meg?
Saját üzletrész bevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Következő esemény helyes kezeléséhez kérném segítségüket, állásfoglalásukat! "A" Kft. 3.000.000 Ft jegyzett tőkével rendelkezik, amelyen a társaság négy természetes személy tagja különböző arányok szerint osztozkodik. 2016. év folyamán a társaság - közbenső mérleg alapján - az egyik tag kft.-ben fennálló üzletrészéből egy bizonyos hányadot megvásárolt 50.000.000 Ft vételáron, ezzel egy 190.000 Ft névértékű saját üzletrész jött létre. (Az eladó tag is tulajdonos maradt, csak egy részét adta el az üzletrészének, az eladás utáni adókötelezettségének eleget tett.) Mivel a társasági szerződés szerint a saját üzletrészt 1 éven belül meg kell szüntetni, a szóban forgó kft. ezt a saját üzletrész bevonásával kívánja végrehajtani a Ptk. előírásainak megfelelően. Az üzletrész bevonása akként történik, hogy az üzletrész 190.000 Ft névértékű összegével a kft. jegyzett tőkéjét le kell szállítani, így a kft. jegyzett tőkéje 2.810.000 Ft-ra csökken, amely azonban nem éri el a törvényben meghatározott legkisebb jegyzett tőke összegét (3.000.000-Ft) Ezért a tagok a bevonással és a tőkeleszállítással egyidejűleg határoznának a törzstőke felemeléséről is, amely úgy valósulna meg, hogy a tagok a társaság jegyzett tőkéjét éppen 190.000 Ft-tal megemelnék, pótlólagos vagyoni hozzájárulások készpénzben történő befizetésével, hogy a kft. jegyzett tőkéje így végül is elérje a törvényi minimum mértékét. Kérdés: milyen adókötelezettségei vannak az érintett feleknek? Köszönettel:
Jegyzett tőke befizetése II.
Kérdés
Tisztelt dr. Szeiler Nikolett! Jegyzett tőke befizetése című kérdésemre, adott válaszát köszönöm. A kérdésem nem a törzstőkeemelésre vonatkozott, azt alapításkor a tagok 3 millió forintban lejegyezték. Konkrét kérdésem, hogy a 2.800 ezer forint be nem fizetett alapításkori jegyzett tőkét a tagok befizetésén túl lehet-e más módon megoldani? Válaszát előre is köszönöm.
Tőkeemelés tagi hitelből
Kérdés
Kérem szíves véleményüket a következő kérdésben: 1. Arról több cikk szól, hogy lehetőség van a tag által a társaságnak nyújtott hitellel mint követeléssel való tőkeemelésre. Az a kérdésem, hogy amennyiben a tagi hitellel mint követeléssel történik a tőkeemelés, az történhet-e úgy a számviteli törvény 36. § (1) b) pontja szerint, hogy a követelés egy elenyésző része lesz csak jegyzett tőke, a nagyobbik része pedig tőketartalékba kerül? 2. Ha a tag a fentiek szerint ázsiósan emel tőkét, csak nem tagi hitelből, hanem pénz biztosításával, de a tényleges rendelkezésre bocsátást bizonyos időn belül vállalja a határozatban, akkor a tőketartalékba kerülő összeget is lehet később, a jegyzett tőke összegével egyszerre biztosítani, vagy azt a tőkeemelés elhatározásakor kell? Ha a tőketartalékba fizetendő részt is biztosíthatja később a tag, akkor annak a könyvelése mikor történik? A határozat meghozatalakor vagy a tényleges biztosításkor? Válaszukat előre is köszönöm.
Üzletrész-értékesítés eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemélynek egy kft.-ben 20 százalékos üzletrésze van, ami 100 ezer forint vagyoni betétet takart, de azt eredménytartalékból 600 ezer forintra emelték fel (a 3 milliós minimum jegyzett tőke 20 százalékára), majd a részesedést 30 ezer forintért, azaz az eredeti vagyoni betét alatti értékért adta el a magánszemély, az eladáskor akkor is van-e az eredménytartalékből emelés miatt adókötelezettsége a magánszemélynek, ha összességében veszteségesen adta el a részesedését? A K71-es bejelentésnek eleget tettünk a tőkeemelés utáni év januárjában.
Mi történik azzal a vállalkozással, amely nem emelte meg a jegyzett tőkéjét?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van több, már pár éve stagnáló kft., bt., meg szeretnék szüntetni, azaz végelszámolni a vállalkozásukat, anyagi okokból, és persze a fentiek miatt is a 2017. március 15-éig nem tettek eleget a jegyzett tőke emelésének. Ennek a NAV által lesz retorziója, azaz bírságolása. De, ha nem fizetőképes, akkor ebből a kőrből hogyan tud kiszállni? Ha van tartozása, akkor nem végelszámolhat, csak, ha fizet. A saját vagyonából is (havi munkabér) is letilthatják az adóhátralékát, ha nincs a cégnek vagyona? Mit tanácsoljunk ilyen esetben? Van olyan cég is, amelynek nincs pénze, de lenne osztaléka, amit ki kellene fizetni, de nincs miből. Lemondhatnak róla? De akkor az ismét bevétel és adóteher lesz a cégnek?! Ha jól tudom, legalább ajándékozási illeték van a magánszemélynél, és a cégnél bevétel, és akkor adóalap?!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
