222 találat a(z) távolléti díj cimkére

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 141/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 105/2020-as kormányrendeletet módosító 141/2020-as kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. szerint számított távolléti díj helyett már a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbérről rendelkezik, és ezt veszi alapul a támogatás mértékékének meghatározásakor. Adott társaság a 8 órában dolgozó munkavállalóinak munkaidejét 4 órára és ezzel arányosan az alapbérét már 50 százalékkal csökkentette a veszélyhelyzetre tekintettel. Azt jelentheti-e ez a fogalmi változás, hogy ebben az esetben a 4 órára számított alapbért lehet csak figyelembe venni a támogatás összegének meghatározása során, mint "eredeti" alapbért? Ha igen, akkor nem a veszélyhelyzetet megelőzően 8 órára számított nettó alapbér 50 százalékának 70 százaléka, hanem a 4 órás nettó alapbér 50 százalékának a 70 százalékára lenne jogosult a munkavállaló. Ezzel jóval kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének azon cégek alkalmazottai, ahol a veszélyhelyzetre tekintettel már korábban, tehát a kérelem beadását megelőzen, de már a veszélyhelyzet kihirdetését követően csökkentették a munkaidőt és ezzel az alapbért. Számomra kérdésessé teszi ennek az értelmezésnek a helyességét az, hogy a csökkentett munkaidő fogalma esetében továbbra is a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő részmunkaidőről rendelkezik a jogszabály, és nem a kérelem benyújtása utáni módosított részmunkaidőről. Köszönöm.

Állásidő vagy igazolt fizetett távollét Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a cég vezetősége nem oszt be egyes embereket dolgozni, mert félnek a járvány miatt, pedig lenne munkalehetőség, akkor erre az időre állásidőt vagy igazolt fizetett távollétet lehet elszámolni? Erre az időre is a teljes alapbérüket fogják kapni.

Távolléti díj – teljesítménybér Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság ügynökei havonta fix összegű alapbért kapnak (200 eFt), plusz teljesítménybért (havonta változó összeg). E kettő együttes összege meghaladja a garantált bérminimum összegét. Kérdésem: a távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni a havonta változó összegű teljesítménybért, vagy nem, mivel a havi bére eléri a munkaszerződés szerinti alapbérét, függetlenül attól, hogy a havi alapbér kevesebb a garantált bérminimumnál? Köszönettel: Juhász Kati

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás: kockázatos a támogatás igénybevétele Cikk

A gazdasági mentőcsomag részeként április 16-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit tartalmazza. Mint a nevében is benne van, a támogatást olyan vállalkozásoknál vehetik igénybe, ahol az elkövetkező hónapokban – a járványügyi veszélyhelyzet következtében – a foglalkoztatást csak csökkentett munkaidőben tudják megoldani. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat összegezték a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői, akik szerint a munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban.

Csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása Kérdés

A 47/2020. kormányrendelet szerinti járulékcsökkentéssel érintett TEÁOR-besorolású munkaadó esetében a 105/2020. kormányrendelet szerinti csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának alkalmazásával kapcsolatos a kérdésem: A rendelet 3. §-a szerint a támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja 2020.03.11. szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti dij általános szabályok szerint megállapított szja-val és járulékokkal csökkentett összegének meghatározott százaléka, tehát nem a 03., már teljes hónapra a 47/2020. kormányrendelet szerint érvényes a járulékok közül kizárólag a 4% levonás (max. 7710 Ft) alapján megállapított? Ennek abban a szempontból is jelentősége van, hogy a rendelet 4. §-a szerint a munkaadó az egyéni fejlesztési időre járó munkabért olyan összegben köteles megállapítani, hogy a támogatás, a csökkentett foglalkoztatás idejére járó bér ezzel együtt elérje a munkavállaló távolléti díját. De mely szabályok szerint kell megállapítani a 2020.03.11. nettó távolléti díját? Egyébként is kérdés, hogy itt – gondolom – nettó összegről beszél a jogszabály, mivel a megfogalmazása nem egyértelmű, hiszen a távolléti díj alapesetben és az 1. § szerint is bruttó összeg, a támogatás a nettó összeghez adott támogatás, és a fejlesztési időre járó munkabér is eszerint egy nettó összeg lenne, de azt a bérszámfejtés során bruttó összegben kell számfejteni.

Havibéres időkeretes távolléti díj számítás Kérdés

https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_30_haviberes_idokeretes_tavolleti_di_jrs A fenti címen feltett kérdésre megkaptam válaszát, köszönöm. A számomra a kérdés továbbra is az, hogy hogyan számítódik a távolléti díj, vagyis betegszabadság esetén a korábbi példánál maradva, alapbér/160 vagy alapbér/144 70 százaléka a betegszabadság órabére?

Tartós felmentés alatti munkavállaló katás bt.-t alapít Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy munkavállaló, akinek a munkáltatója felmondott 2019. november 1-jén, felmentették a munkavégzés alól. Született közöttük egy megállapodás, hogy 2019. november 1-jétől 2021. április 30-áig tartós felmentésbe helyezik a munkavállalót, a tartós felmentés ideje alatt távolléti díjat kap. Katás bt.-t szeretne alapítani, ő lenne a beltag. Az lenne a kérdésem, hogy elég-e neki a 25 ezer Ft-ot fizetnie, annak ellenére, hogy a munkavégzés alól fel van mentve, tehát nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, viszont a munkahelye havi 300 ezer Ft összegű távolléti díjat fizet a részére. Válaszát előre is köszönöm!

Teljesítménybéres túlórájának számfejtése Kérdés

Havibéres időkeretes távolléti díj számítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: cégünknél a havibéres dolgozók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan számítódik a távolléti díj abban az esetben, ha például egy hónapban az OEP naptár szerint 20 munkanap (160 óra) van, de a dolgozók csak csak 18 napra (144 óra) vannak beosztva? Alapbér/160 vagy alapbér/144?

Munkajogász: nem jár, de adható díjazás a karantén idejére Cikk

Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek – mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére csütörtökön.

24/48 készenlét jellegű munkakörben a munkaszüneti nap. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha 24/48 készenlét jellegű munkakörben és munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalók (mondjuk rá, hogy megfelelnek a jogszabályi feltételeknek), a januári bérpapíron fel kell-e tüntetni a január 1-jén a munkaszüneti napra eső távolléti díjat? Köszönöm

Fizetett ünnep elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a munkaidőkeretben dolgozó óra- és teljesítménybérben dolgozók munkaszüneti napon történő munkavégzése esetében fizetendő távolléti díj fizetéséről szól. Ellentétes vélemények ütköznek. A munkaidőkeret megállapításakor a munkáltató az általános munkarend szerinti munkanapszámot osztja szét a keretben úgy, hogy ebből a munkanapszámból levonja az általános munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokat. Ennyit dolgozna hétfőtől péntekig az általános munkarendben dolgozó munkavállaló, a munkaidőkeretben dolgozó sem dolgozhat többet. A munkaidőkeret alkalmazásánál tehát nem éri kár a munkavállalót a munkaszüneti nap miatt, hiszen az már a keret felállításakor figyelembe lett véve, ezért részére távolléti díj fizetésre nem kerül sor! A hétfőtől–péntekig munkát végző, általános munkaidőben foglalkoztatottak esetében fizetünk távolléti díjat, a munkaidő keretben foglalkoztatottak esetén pedig nem. Tehát a munkaidőkeretben dolgozó óra- és teljesítménybérben dolgozók esetében, amikor a munkaszüneti napon nem történik munkavégzés, semmilyen díjazás nem fizetendő, még távolléti díj sem! Kérdésem a fentiek alapján, hogy munkaidőkeret esetén, folyamatos munkarendben is kell-e távolléti díjat fizetni, függetlenül attól, hogy keresetveszteség nem éri, és végez munkát vagy nem? . Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.

Szabadságolás: példák speciális esetekre Cikk

A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.

Távolléti díj: példákon keresztül mutatjuk, hogyan kell kiszámítani Cikk

A munkavállalót számos esetben illeti meg távolléti díj: ha szabadságon van, ha a betegszabadságát tölti, ebben „mérjük” a végkielégítést, a munkaidő-kedvezmény és a munkavégzés alóli felmentés tartamára is ezen díjazás jár.

Felmentési időre kifizetett távolléti díj Kérdés

Tisztelt Szakértő! A távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjával kapcsolatban szeretném az állásfoglalását kérni. Az Mt. 148. § (2) bekezdése kimondja, hogy az esedékesség időpontja, a távolléti díj kezdő időpontja. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló jogviszonya 2019.10.31-én szűnik meg, de az utolsó ledolgozott napja: 2019.09.30. Ebben az esetben a távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjának 2019.10.01-t kell tekinteni vagy a 2019.09.30-át? Mivel szeptemberben az osztószám a 168 óra az egy órára jutó távolléti díj számításánál, azonban októberben 176 óra lenne ez a szám. Melyik hónap osztószámát kell figyelembe venni a fenti esetben? Illetve, ha több havi a felmentési idő, akkor a távolléti díj számításánál ezt figyelembe kell venni, vagy a felmentési idő kezdő napjára megállapított távolléti díjjal kell a több hónapra vonatkozó felmentési időre járó bért kifizetni? Előre is köszönöm a segítséget.