hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabadságolás: példák speciális esetekre

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.

Kiadható-e előre a jövő évi szabadság?

Minden munkavállaló 20 munkanap alapszabadsággal, illetve különféle jogcímeken járó pótszabadsággal rendelkezik. Amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll, a munkavállalónak legalább 20 munkanap szabadsággal kell rendelkeznie. Előállhat azonban olyan helyzet, amikor a munkavállaló szabadsága év vége előtt elfogy, így nem tudna az ünnepekre szabadságot igénybe venni. Ilyen esetben is érvényes az az alapvető szabály, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. Dönthet tehát úgy, hogy a szabadságot a jövő évi terhére adja ki, azzal ugyanakkor számolnia szükséges, hogy amennyiben a munkavállaló munkaviszonya akármilyen okból megszűnik, a többlet szabadság nem követelhető vissza. Nem lehet tehát a munkabérét a szabadság mértékével csökkenteni.

Mennyi szabadság jár a részmunkaidős munkavállalónak?

A munkajog alapvető tétele, hogy részmunkaidőben is ugyanannyi szabadságra jogosult a munkavállaló, mint teljes munkaidőben. Ebből következően a 28 munkanap szabadság 2–4–8 órás munkaidő mellett is 28 munkanap marad. Ugyanannyi szabadságot kap akkor tehát a részmunkaidős munkavállaló is, mint a teljes munkaidőben dolgozó? Nem méltánytalan ez? Egyáltalán nem, a részmunkaidős munkavállaló nem „kereshet” azon, hogy részmunkaidős. Igaz ugyan, hogy a szabadsága számszakilag ugyanannyi, az arra eső távolléti díj viszont alacsonyabb. Heti 2 órás munkaidő esetén ugyanis a napi munkaidő 0,4 óra, és ez alapján kell a szabadságnapra eső díjazást is megállapítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan adható ki a szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, hogyan számoljuk a szabadságot több munkaviszonyban, illetve miként történik a részmunkaidős foglalkoztatásba visszatérő kismama távolléti díjának kiszámítása!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Beruházás bérleti díj fejében

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Külföldi jógatábor

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink