102 találat a(z) per cimkére

Újabb cég rúgta össze a port a magyar állammal Cikk

A magyar kormány eltökélt abban, hogy megvédje az étkezési utalványok új rendszerét - reagált Kurucz Éva kormányszóvivő arra, hogy a francia Sodexo cég amerikai választott bíróságon perli a magyar államot.

Bankok kontra MNB Cikk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felkészült a peres eljárásokra, a jegybank meg van győződve arról, hogy a fogyasztókat és a piac egészének biztonságos működését védő határozatai ki fogják állni a bírósági eljárások próbáját - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI-nek kedden.

Lezárták Timosenko adócsalási perét Cikk

A harkivi bíróság pénteken lezárta a Julija Timosenko volt kormányfő ellen adócsalás és sikkasztás vádjával indított büntetőeljárást.

Magyar adóperek Luxembourgban az uniós jog mellőzése miatt Cikk

Alig figyelnek az uniós jogra a magyar bírák, ügyvédek, pedig egy tagállam jogászai számára az ugyanúgy az alkalmazandó jog része és perdöntő lehet egy-egy ügyben, mint a hazai szabályozás - mondta Osztovits András kúriai bíró egy sajtóbeszélgetésen Budapesten.

Elismert, pénzügyileg rendezett számlák vitatása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő probléma merült fel társaságunknál, melynek jogi és adóügyi értelmezéséhez kérném a segítségét. Társaságunk 2012. évben szerződést kötött építési munkák kivitelezésére "Anonim" Kft.-vel. A szerződésben foglalt munkákat társaságunk elvégezte, azokat a megrendelő által aláírt teljesítés igazolás alapján leszámlázta, a megrendelő pedig a számlákat kifizette. Tehát részünkről ez a munka lezárult. 2013. év elején ugyanazon a munkaterületen, de a megrendelő "Anonim" Kft. helyett az Anonim Kft. ügyvezetőjének egyéni vállalkozása szerepelt, további építési munkákat rendelt meg. A szóbeli megállapodás alátámasztására tételes költségkimutatás készült, mely alapján megkezdődött a kivitelezés. A kivitelezés során kiállítottuk az első részszámlát, melyet az egyéni vállalkozó befogadott, és maradéktalanul kiegyenlített. A munkafolyamat előrehaladtával kiállítottuk a második részszámlát, melyet az egyéni vállalkozónak postán megküldtünk. Ebből a számlából az egyéni vállalkozó 1 millió forintot egyenlített ki, a különbözetre pedig azt mondta, hogy az a munka már 2012. évben kiszámlázásra került az Anonim Kft részére.Társaságunk a vita kialakulása után kiállította megrendelőnek (egyéni vállalkozó) a végszámlát, mely a tételes költségkimutatás fennmaradt tételeit tartalmazta, illetve kiállított 1 darab sztornós számlát, mely munka nem az egyéni vállalkozó megrendelésére került elvégzésre. Egyéni vállalkozó megrendelőnk ezen számlák különbözetének kiegyenlítésétől is elzárkózott ugyanazzal az indokkal, vagyis, hogy ezen munkálatok 2012. évben már kiszámlázásra kerültek Anonim Kft részére. Társaságunk hiába érvel azzal, hogy az elvégzett munkák időben és a megrendelő személyében is teljesen elkülönülnek, hiszen két különböző időszakban, két különálló gazdálkodó szervezet részére történt a kivitelezés, megrendelőnk ragaszkodik ahhoz, hogy ő, mint egyéni vállalkozó és, mint kft. is ugyanaz a személy, ezért az elvégzett munkákat együtt kell nézni. Ő az elvégzett munkákra. mint kft. és egyéni vállalkozó, már kifizetett összesen 15 millió forintot. Erre a munkára ő összeségében ennyit szánt, tehát elégedjünk meg vele. Kérdéseim az esetünkkel kapcsolatosan a következők lennének: 1. A 2012. évi teljesítések elismertek, a kiállított számlák befogadottak és pénzügyileg (utalással) rendezettek, jogszerű-e ezek vitatása? 2. Társaságunk az egyéni vállalkozás felé kiállított 2013. évi számlák ki nem egyenlített részét peres úton kívánja behajtani. Tehát az eljárás alperese egyéni vállalkozó lesz. A kft ügyvezetője időhúzás miatt érvelhet-e úgy a bíróság előtt, hogy ő egy személyben a kft. és az egyéni vállalkozás is, ezért kéri a két teljesen elkülönült munka összevonását és ellenőrzését? 3. Megrendelő elmondása szerint az Anonim Kft. részére elvégzett munkák egy pályázathoz kapcsolódtak, ezen munkák jelentették a saját részt. Tehát a 2012. évi számlák a pályázati elszámolásban is megjelentek. Lehet-e jogi alapja Anonim Kft.-nek ezek után a 2012. évi számlák újbóli felülvizsgálatára? 4. Az itt felsorolt tények alapján milyen érvelési lehetőségünk lesz a bíróság előtt, hogy csak és kizárólag az egyéni vállalkozás felé kiállított számlák maradjanak a per tárgya? Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szendrei-Mikó Zoltánné

Perlavinát indíthat a bejelentővédelmi törvény Cikk

Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Az új jogszabály szerint a bejelentés alapján felderített 50 ezer forintot meghaladó visszaélés esetén kötelező feljelentést tenni az elkövetővel szemben. Az ilyen jogszabályok a fejlett országokban az állami rendszerekre vonatkoznak, így eleve szokatlan – és a nemzetközi társaságoknál problémák sorát veti fel – hogy a magyar jog a cégekre is kiterjed.

Szembeszálltak a NAV-val Cikk

Az idén szeptember végéig 1636 pert kezdeményeztek adózók az adóhatóság ellen, 57 milliárd forint értékre – írta a Magyar Nemzet.

Nagy pénzt bukhat a MOL Cikk

Többen is legyűrték a NAV-ot Cikk

Egyre több pert nyernek a cégek az adóhatósággal szemben, mára az esetek mintegy harmadában az adózóknak adnak igazat a bíróságok - közölte az EY legfrissebb magyarországi elemzése eredményeit.

Alulmaradt a NAV Cikk

Több, milliárdos értékű perben maradt alul a NAV. A perek megindítására azért került sor, mert az adóhatóság az adózót az áfa-levonási jog jogszabályokkal ellentétes gyakorlása miatt elmarasztalta. A NAV álláspontja szerint az adózó azzal, hogy az EU-ból a termékeket nem közvetlenül azok előállítójától, hanem egy köztes kereskedő útján vásárolta meg, aki a NAV szerint semmilyen önálló, érdemi tevékenységet nem végzett, fiktív ügyleteket bonyolított.

Munkajogi per: ennyi járulékot fizet a munkáltató, ha veszít Cikk

Gyakran fordul elő, hogy a munkavállaló és a munkaadó közötti vitát végül is a bíróságnak kell eldöntenie. A per tárgya számos dolog lehet, de többnyire valamilyen meg nem adott juttatásról, jogviszony sérelmezett megszűntetéséről, illetve a kettő kombinációjáról van szó. Ha a bíróság a munkavállalónak ad igazat, a jogerős ítélet átvételét követően a munkáltató (különösen, ha szeretne tisztességesen eljárni) nincs mindig könnyű helyzetben az abban foglaltak értelmezését illetően, különösen akkor, ha társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit szeretné teljesíteni. A következőekben ehhez szeretnénk némi segítséget nyújtani.

Volt APEH-dolgozók büntetőpere kezdődik szerdán Balassagyarmaton Cikk

Fejér megyei volt adóhivatali dolgozók pere kezdődik szerdán a Balassagyarmati Törvényszéken. Az ügy 66 vádlottját bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel vádolják - közölte a Balassagyarmati Törvényszék szóvivője kedden.

Áfalevonás: hogyan viszonyul a Kúria az Európai Bíróság ítéleteihez? Cikk

Az Európai Unió Bírósága mint az már a sajtóban is megjelent, több ítéletében is az ÁFA levonási jog körében a jelenlegi magyar adóhatósági és bírósági joggyakorlattal ellentétes álláspontra helyezkedett. A megjelent EU Bírósági döntések egyértelműen leszögezték azt, hogy az adózó áfalevonási joga nem sérülhet és csak abban az esetben támadható meg, ha csalárd módon járt el, avagy arról tudomása volt, hogy a másik fél csalárd módon járt el (ezt nevezhetjük joggal való visszaélésnek).

A PSZÁF pert nyert az AXA Bank fióktelepe ellen Cikk

Első fokon pert nyert a PSZÁF az AXA Bank fióktelepével szemben indított közérdekű igényérvényesítési eljárásában. A bíróság ítélete szerint érvénytelen a hitelintézet üzletszabályzatának egyik, a bankkártyákkal kapcsolatos banki felelősség kizárására vonatkozó pontja.

Megkezdődött Győzike adócsalási pere Cikk

A Salgótarjáni Városi Bíróság hétfőn megkezdte Gáspár Győző és társai adócsalási perének tárgyalását. Gáspár Győzőt és feleségét 22,2 millió forintos adócsalással vádolják az RTL Klub Győzike-show című műsora kapcsán.