Az Országgyűlésnek benyújtott, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676), számos adónemmel kapcsolatban tartalmaz lényeges változtatásokat. Melyek ezek?

Az személyi jövedelemadót érintő változások leginkább a befektetés ösztönzést szolgálják. Az eddig csak a tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó kedvezmények kiterjednének a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is. Utóbbiaknál is el lehetne számolni egymással szemben a veszteségeket és nyereségeket adott adóéven belül (és nem csak értékpapír, hanem deviza vagy áru is lehet az ügylet alapja), valamint a 25 százalékos forrásadó helyett 20 százalék adót kellene fizetnie az adózónak - tudatja a PricewaterhouseCoopers (PwC).

Tervek szerint további kedvezmények kapcsolódnak a tartós befektetéseken elért nyereséghez. 10 százalékos adó terhelné a 3 éves lekötéseket (további feltétel, hogy az induló összeg ne legyen kevesebb 25 ezer forintnál), míg teljes adómentességet élvez a befektető, ha legalább öt évre szól a lekötés, és erről rendelkezik a befektetési szolgáltatóval, ill. hitelintézettel kötött szerződéssel. Amennyiben a hároméves futamidő lejárta előtt megszakítja a pénzlekötést, 25 százalék adót kell fizetni.

Nevesíti a törvénytervezet, hogy a külföldi jog alapján kapott társadalombiztosítási ellátások, pl. táppénz, családi pótlék, stb. azonos megítélés alá esik adó szempontból, mintha azt a belföldi jog szerint folyósították volna. A beazonosítást, miszerint az adott juttatás adóköteles, vagy adóterhet nem viselő járandóság a juttatás jellemzői, feltételei alapján kell majd meghatározni - figyelmeztet a PwC.

2009-re visszamenőleges hatállyal biztosítanák a védőoltások adómentes juttatását. Pontosították a jogszabályt, a kedvezményes 25 százalékos kulccsal adózó béren kívüli juttatások után így már egyértelmű a jogalkotó szándéka, miszerint nem merül fel a 27 százalék százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.

Újabb lépéseket tettek annak érdekében, hogy az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás kiváltsa a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó (NYENYI) lapos adatszolgáltatást. Ennek eredményeként csökkenhet a foglalkoztatói adminisztrációs teher 2010-ben.