hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Telephely, fióktelep, gazdasági letelepedés: magyar és EU-s áfaszabályok

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász

Jelen cikksorozatban a telephellyel kapcsolatos szabályokat tekintjük át elsősorban forgalmi adózási szempontból. A hazai és a közösségi szabályok ismertetésén túl kiemelt figyelmet fordítunk a témában született Európai Bírósági esetek elemzésére is. A sorozat első részeiben a telephely – fióktelep – gazdasági letelepedés fogalmát tisztázzuk, és megvizsgáljuk ezen letelepedési formák jogi feltételrendszerét.

Elsőként a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény rendelkezéseit érdemes elemezni. Ezen jogszabály fő célja a garancia biztosítása arra vonatkozóan, hogy a külföldi befektetők hazai gazdasági letelepedéseit semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érje a hazai gazdasági társaságokéhoz képest (ez ma már evidencia, de a jogszabály keletkezésének időpontjában nem feltétlenül volt egyértelmű).

A jogszabály [2. § c) pont] a külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedését az alábbiak szerint határozza meg: „Magyarország területén önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján”. A „gazdasági célú letelepedés” fogalmára még a későbbiek során visszatérünk, de most vizsgáljuk meg azt, hogy mi a keretrendszere a külföldiek hazai gazdasági tevékenységének!

Külföldi „Magyarország területén önálló, üzletszerű – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – gazdasági tevékenységet […] gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:

a) önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,

b) külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy

c) olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.”

A fentiek alapján tehát, ha egy külföldi cég Magyarországon gazdasági tevékenységet szeretne végezni, akkor erre vagy leányvállalat, vagy fióktelep alapítása szükséges.

Tájékozódjon áfa témakörben az Adózóna "Áfa – speciális esetek" című kiadványából, illetve olvassa el egyéb írásainkat is!
A leányvállalat fogalma egyértelmű, a fióktelep fogalmát pedig a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény határozza meg. A 2. § b) pont szerint „fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.”

A jogszabály egyértelművé teszi, hogy bár önálló jogi személyisége nincs, de a fióktelep maga jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető is.

Mivel a telephely fogalmát is elemezni fogjuk, érdemes megemlíteni azt is, hogy a fent hivatkozott törvény 3. § (2) bekezdése a telephely fogalmára is utalást tesz: „a fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet működési hellyel (telephellyel)”. Ez a telephely-fogalom merőben más, mint amit az adójog használ, hiszen eszerint a fióktelep más községben működő egysége tekintendő telephelynek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan határozzák meg a gazdasági letelepedést a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfamentes szolgáltatásnyújtás EU-ba

Bunna Erika

adótanácsadó

Német adóügyi illetőségű egyéni vállalkozó

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Hozamszámítás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink