1988. évi XXIV. törvény

adozona.hu

1988. évi XXIV. törvény

a külföldiek magyarországi befektetéseiről

Hivatalos rövidítése: Beftv.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Külföldiek jogállásának szabályozása , Társasági jog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2016.07.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és a magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében - a külföldi befektetők részére a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosítva - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek.
A külföldit a tulajdonát érintő eset...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

1988. évi XXIV. törvény

a külföldiek magyarországi befektetéseiről[1]

Egyes járványügyi normák:

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 85. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések)

Egyes veszélyhelyzeti normák:

227/2020. (V. 25.) Korm. rendelet (különösen: 2. §, 1. §, 19. §, 20. §)

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1)[2] A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek.
(2)[3] A külföldit a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladéktalanul kártalanítani kell.
(3)[4] A kártalanításról az állam annak a közigazgatási szervnek az útján gondoskodik, amely az intézkedést hozta. Jogszabálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó közigazgatási hatósági határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól.
(4) A kártalanítási összeget a befektetés pénznemében kell a jogosult részére kifizetni.
2. §[5] E törvény alkalmazásában:
a)[6] külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény szerinti devizakülföldi;
b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megillető hányad, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozásának a vagyona;
c)[7] külföldiek gazdasági célú letelepedése: Magyarország területén önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján;
d)[8] EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban van;
e) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység folytatása gazdasági célú letelepedés nélkül;
f) önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíj-biztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.
3. §[9] (1)[10] Külföldi Magyarország területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - gazdasági tevékenységet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:
a) önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
b) külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy
c) olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következő gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését is:
a) nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,
b) előadó-művészi tevékenység,
c) hivatásos sportolói tevékenység,
d) olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és
e) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása.
3/A. §[11] (1)[12] Külföldi - az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével - határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat Magyarország területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi.
(2) Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja.
3/B. §[13] (1) Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés keretében történő megkezdésére vagy folytatására, ha
a) EGT-államban honos vállalkozás, vagy
b) ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerződés biztosítja.
(2) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles is teljesíteni.
(3) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a szerződéseket megkötni, és - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszerezni.
(4) Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minősül.
4. §[14] Külföldi részvétellel működő. társaság más gazdasági társaság, illetve szövetkezet alapításában részt vehet, társaságot maga is alapíthat és működő társaságban, illetőleg szövetkezetben részesedést szerezhet. Ezekre a társaságokra, illetőleg szövetkezetekre e törvény rendelkezései - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - nem vonatkoznak.
5. § A külföldi részvétellel működő társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) látja el.
6. §[15] Ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa e törvénytől eltérően rendelkezik, az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Fejezet

Külföldi részvétellel működő társaság alapítása, részesedés szerzése működő társaságban

7. §[16]
8. §[17]
9. §[18]
10. §[19]
11. §[20]
12. §[21]
13. §[22]

III. Fejezet

A társaságok működési feltételei

14. §[23]
15. §[24]
16. §[25]
17. §[26]
18. §[27]
19. §[28]
20. §[29]
21. §[30]
22. §[31]
23. §[32]
24. §[33]
25. §[34]
26. §[35]
27. §[36]
28. §[37]
29. §[38]
30. §[39]
31. § (1)[40]
(2)[41]
(3)[42]
32. §[43]
33. §[44]
34. §[45]
35. §[46]
36. §[47]

IV. Fejezet

Vámszabadterületi társaságok

37. §[48] (1)[49] Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság vámszabadterületen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés és szövetkezet vámszabadterületen nem alapítható.
(2)[50] Vámszabadterületi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés szerzésére és a társaság működésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - e törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A vámszabadterület technikai elhatárolásának, a vámszabadterületen létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a vámszabadterületen lebonyolódó személy- és áruforgalom szabályait a vámjogra és a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
37/A. §[51]
38. § A vámszabadterület a vám-, a devizajogszabályok és - a 39. §-ban szabályozott eltérésekkel - a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldnek, a vámszabadterületi társaság az említett jogszabályok alkalmazásában külföldinek minősül. Ennek megfelelően a vámszabadterületi társaságra nem alkalmazhatók az árszabályozásra, továbbá az állami ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok.
39. § (1)[52] Magyarországra kötelező nemzetközi szerződések külkereskedelemre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes viszonylatokra vagy árukra megállapított kiviteli és behozatali előírások a vámszabadterületi társaságra is kiterjednek.
(2)[53]
40. §[54] (1) Vámszabad területi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez az állami adó- és vámhatóság központi szervének igazolása szükséges arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabad területté nyilvánították.
(2) A társaság indítványára a cégbíróság keresi meg az állami adó- és vámhatóság központi szervét az igazolás megküldése iránt.
41. § (1) A vámszabadterületi társaság a könyveit - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott konvertibilis pénznemben vezeti.
(2)[55]
(3)[56]
(4)[57]
42. §[58]
43. §[59]

V. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § A külföldi részvétellel működő társaságnak a társasági szerződésével kapcsolatos jogvitákban belföldi vagy külföldi, rendes vagy választott bíróság jár el, ha a társaság alapítói, illetve tagjai ezt írásban kikötötték.
45. §[60] Ez a törvény az 1989. évi január hó 1. napján lép hatályba.
46. § (1)[61]
(2)[62]
(3) A törvény hatálybalépése előtt külföldi részvétellel működő társaság részére engedélyezett adókedvezmények lejáratukig a számított adóból - annak összege erejéig - visszatarthatók.
47. §[63] Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben és biztosítóintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.
Melléklet a törvény 15. §-a (2) bekezdésének c) pontjához[64]

Lábjegyzet

[1]A kihirdetés napja 1988. december 31.

[2]Módosította a 2009. évi LVI. törvény 11. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[3]Módosította a 2009. évi LVI. törvény 10. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[4]Módosította a 2009. évi LVI. törvény 10. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[5]Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[6]Megállapította az 1991. évi LXV. törvény 48. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.01.01.

[7]Módosította a 2011. évi CCI. törvény 21. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[8]Beiktatta az 1998. évi LXXII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.02.01.

[9]Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[10]Módosította a 2011. évi CCI. törvény 21. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[11]Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[12]Módosította a 2011. évi CCI. törvény 21. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[13]Beiktatta a 2009. évi LVI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[14]Megállapította a 2000. évi CXLI. törvény 92. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[15]Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 9. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[16]Hatályon kívül helyezte az 1990. évi V. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1990.04.01.

[17]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[18]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[19]Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XCVIII. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[20]Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XCVIII. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[21]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[22]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[23]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[24]Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXXXVI. törvény 20. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.01.01.

[25]Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXXXVI. törvény 20. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.01.01.

[26]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[27]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi C. törvény 211. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[28]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[29]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[30]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[31]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[32]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdésének c) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[33]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[34]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[35]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[36]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[37]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[38]Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXXXVI. törvény 20. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.01.01.

[39]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[40]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[41]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi LXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.12.22.

[42]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi C. törvény 211. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1996.01.01.

[43]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[44]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[45]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[46]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[47]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LIV. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2004.01.01.

[48]Megállapította az 1997. évi L. törvény 70. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.01.

[49]Megállapította a 2000. évi CXLI. törvény 92. § (4) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[50]Módosította a 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés m) pontja. Hatályos 2002.01.01.

[51]Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés m) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[52]Módosította a 2011. évi CCI. törvény 21. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[53]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXXIV. törvény 9. § - a. Hatálytalan 2012.01.01.

[54]Megállapította a 2016. évi XXXII. törvény 1. §-a. Hatályos 2016.07.01.

[55]Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés m) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[56]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[57]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdésének c) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[58]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[59]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCV. törvény 89. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1996.01.01.

[60]Módosította a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 46. pontja. Hatályos 2007.07.01.

[61]Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 11. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[62]Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 11. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[63]Megállapította az 1995. évi XCVI. törvény 171. § -a. Hatályos 1996.01.01.

[64]Hatályon kívül helyezte az 1991. évi LXXXVI. törvény 20. § (6) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1992.01.01.

Hivatkozó joganyagok

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

1999. évi IX. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Jakartában, 1992. május 20-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről

1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról

1998. évi LXXII. törvény a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről

1997. évi L. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról

1996. évi LXXXVIII. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

1995. évi XCV. törvény a devizáról

1994. évi LXXIX. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról

1991. évi LXXXVI. törvény a társasági adóról

1991. évi XVIII. törvény a számvitelről

1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról

1991. évi VI. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról

1990. évi XCVIII. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról

10/1990. (VII. 24.) Korm. rendelet a Ford Motor Company magyarországi székhelyű vállalata ("Ford Vállalkozás") adókedvezményének megállapításáról

62/1990. (III. 23.) MT rendelet a General Motors és a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár által alapított vegyesvállalat adókedvezményének megállapításáról

16/1996. (V. 3.) AB határozat a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

2004. évi IX. törvény az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról

2001. évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

59/1991. (XI. 19.) AB határozat a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

9/1994. (II. 25.) AB határozat a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 1990. évi XCVIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

2003. évi LIV. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról

1995. évi C. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról

794/B/1998. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről

Bírósági jogesetek

BH+ 2002.7.346 Az ún. off shore cégek jegyzett tőkéjét a cégjegyzékben forintban kell meghatározni [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 19. § (2) bek., 1988. évi XXIV. tv. 37-41. §-ai, 1995. évi XCV. tv. 85. § (2) bek., 1995. évi C. tv. 90-94. §-ai, 1996. évi LXXXI. tv. 4. § 28. pont a)-f) alpontjai, 1991. évi XVIII. tv. 19. § (3) bek.].

BH 1994.2.94 A betéti társaság külföldi állampolgár beltagjának nem szükséges a megyei munkaügyi központ munkavállalási engedélyét beszerezni. Az engedély hiánya nem teszi érvénytelenné a betéti társasági szerződést, ennek alapján tehát a cég bejegyzése nem tagadható meg [1988. évi VI. tv. 97. § (1) bek., 7/1991. (X. 17.) MÜM r. 1. § (1) bek., 2. §, 5. §, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 7. § (1) bek.]

BH 1994.7.380 Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett átruházással "tulajdonossá" lett (jogi) személy az ingatlant apportként gazdasági társaságba nem viheti be [Ptk. 117. § (3) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 8. § c) pont, 1988. évi VI. tv.].

BH 1990.11.433 I. Annak megítélésében, hogy a többségben külföldi részesedésű részvénytársaság bel- vagy külföldi jogi személynek minősül-e, a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok az irányadók [1988. évi VI. tv. 8. § (1) bek., 1988. évi XXIV. tv. 2. § a) pont 4. § (1) bek., 9. § (2) bek., 1974. évi 1. tvr. 3. § (1) bek. c) és d) pont]. II. Lényeges eljárási szabályt sért a cégbíróság, ha a bejegyzés iránti kérelem túlterjeszkedve, abban nem szereplő adatok - ide nem értve a jogszabályban előírt kötelező tartalmi adatok

BH 1998.6.286 Külföldi bíróság joghatóságának kikötése a szerződésben [1979. évi 13. tvr. 62. §, 1988. évi VI. tv. 4. § (6) bek., 1988. évi XXIV. tv. 38. §, Ptk. 205. § (1)-(2) bek., 207. §, Pp. 130. § (1) bek. a) pont, 157. § a) pont].

BH 1998.10.484 I. Az adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége kiterjed az adókedvezményre jogosító jogszabályok tartalmának ismertetésére is, ha az adózó e tárgyban felvilágosítást kér, vagy eljárásából az adóhatóság a jogszabály ismeretének hiányára, illetve téves értelmezésére vonhat következtetést. II. Az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének megsértésére alapított kártérítési igény elbírálása [Ptk. 6. §, 339. § (1) bek., 349. § (1) bek., 1988. évi XXIV. tv. 12. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 1. § (5) bek., 1992. é

BH 1998.12.577 A törzstőke csorbításának a bűncselekménye megvalósul, ha a korlátolt felelősségű társaság (kft.) vezető tisztségviselői a törzstőkének a bankban letétbe helyezett összegét - a kft-ből kilépni szándékozó egyik alapító érdekében - a gazdasági társaság anyagi alapjából kivonják; a hatályos törvényi rendelkezés értelmében a törzstőke csorbításának a bűntette eredmény-bűncselekmény: megvalósulásának materiális feltétele a törzstőkének - részben vagy egészben történő - jogtalan elvonása [Btk. 298/B. §, 1988. évi

BH 1999.11.518 Bár a "befektetés" mint gazdasági tevékenység a gazdasági társaságok tevékenységi körének meghatározásaként - jogszabály szerint - nem ismert, az ilyen tevékenységi körre utaló cégnevet használó gazdasági társaság a cégjegyzékbe mégis bejegyezhető [1988. évi VI. tv. (Gt.) 17. §, 1988. évi XXIV. tv. 2. §, 1991. évi LXIII. tv. 3. § h) pont, 4. §, 1996. évi CXI. tv. 4. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 3. § (1)-(2) bek., 4. § (1) bek., 9005/1994. (SK. 3.) KSH közlemény].

BH 2001.6.291 A cégjegyzékben a vámszabadterületi társaság kivételével valamennyi társaság, így a belföldi székhellyel rendelkező 100%-ig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság (ún. "off-shore" cég) vagyonát is forintban kell meghatározni [1988. évi XXIV. tv. 37-41. §-ai, 1991. évi XVIII. tv (Szt.) 19. § (3) bek., 1995. évi XCV. tv (Dtv.) 19. § (3) bek., 85. §, 1995. évi C. tv 90-94. §-ai, 1996. évi LXXXI. tv (Atv.) 4. § 28. pont, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18. § (3) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM rendele

BH 2002.1.36 Külföldi állampolgár által termőföld tulajdonjoga megszerzésének tilalma betéti társaság megszűnése esetén [1987. évi I. tv. 38. §, 171/1991. (XII. 27.) Korm. r. 1. §].

AVI 1994.10.148 I. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok is kötelesek műszaki fejlesztési hozzájárulás fizetésére [1988. évi XI. törvény 1. §, 1979. évi II. törvény 4. § (1) és (6) bekezdés, 1990. évi XCVIII. törvény 3. §]. II. Az adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázása az adóhatóság feladata. Ennek keretében az általános forgalmi adó kulcsának helyes megállapításához nem mellőzhető az adóalany által nyújtott tényleges szolgáltatás meghatározása, illetve az ennek alapjául szolgáló szerződés tartalmána

AVI 1997.3.35 A külföldi részvételű társaság adókedvezményének igénybevétele esetén vizsgálni kell, hogy az adózó a törvényben írt feltételeket mikor teljesítette [1988. év IX. tv 14. § (1) és (2) bek.].

AVI 1999.7.92 A vámhatóság a jogellenes forgalomba hozatal esetén a felfedés napján érvényes jogszabályt csak akkor alkalmazhatja, ha az elkövetés napja ismeretlen (1995. évi C. tv. 128. (2) bek.]

AVI 2001.3.35 A törzstőkét megjelenítő elkülönített számla hiányában nem bizonyítható az a tény, hogy a vámkedvezményt igénybe vevő a törzstőke terhére vásárolta azt a vámárut, amit az országba be kíván hozni (1995. évi C. tv. 209. §, 211. §)

AVI 2001.3.39 Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásakor az újraértékesítési célnak már a szerződés időpontjában fenn kell állnia (1990. évi XCIII. tv. 26. §)

BH 2004.3.120 Az ügyvezetővé választott személyek rendelkezése folytán a bank akkor nyithat bankszámlát, ha igazolták, hogy a jogi személy a változás bejegyzése iránti kérelmet a cégbíróságnál benyújtotta [Ptk. 529. §, 1988. évi XXIV. tv. 31. §, 1974. évi 1. tvr.* 5. §, 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 2/A. § (1) és (2) bek., 4. § (4) bek., 52/1990. (III. 24.) MT rendelet** 4. § (3) bek., 3/1992. (MK 34.) MNB rendelkezés*** 4. § (1) és (2) bek., 4/1992. (PK 10.) MNB rendelkezés**** 7. § és 8. §, 6/1997. (MK 61.) MNB rendelk

EH 2000.268 A vállalkozási nyereségadó kedvezmény naptári évtől eltérően más időszakra nem vehető igénybe [1988. évi IX. tv. 4. és 16. §]

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu