Humán-egészségügyi szolgáltatás áfamentessége – II. rész

Megosztás Tetszik

Az önadózás elve alapján az adózónak kell eldöntenie az eset összes körülményét mérlegelve, hogy az általa végzett tevékenység humán-egészségügyi szolgáltatásnak minősül-e.

Cikkünk első részében utaltunk rá, hogy annak vizsgálata során, egy adott tevékenység humán-egészségügyi szolgáltatásnak minősülhet-e, nem a tevékenység megnevezését, szakmai besorolását, hanem annak tartalmát, célját kell vizsgálni, melynek az Európai Bíróság ítéleteiben hivatkozott esetjog mellett a vonatkozó belföldi jogszabályok adnak iránymutatást.

1. Humán-egészségügyi szolgáltatást végző személy közösségen belüli termékbeszerzése

Gyakori eset, hogy a humán-egészségügyi szolgáltatást az áfatörvény 85. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja alapján áfamentesen végző adóalany a az Európai Közösségen belülről szerzi be az ehhez szükséges eszközöket. (Az érintett adózók gyakran közösségi adószámmal is rendelkeznek). Kérdésként merülhet fel ilyen esetben, hogy a beszerzett eszközök után – amelyet a társaság az adómentes tevékenységéhez használ – szükséges-e a társaságnak áfát fizetnie, illetve bevallania, és ha igen, jogosult-e az adólevonásra.

A kiindulópont ilyen esetben az, hogy az adózó az áfatörvény 85. paragrafus (1) bekezdés c) pontja szerinti adómentes egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben az áfatörvény 120. paragrafusa alapján adólevonási joggal nem rendelkezik, és a társaság eme, adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez szerez be eszközöket a közösségen belülről.

Az áfatörvény 20. paragrafus (1) bekezdés d) pont db) alpontja, illetve a (2) bekezdés szerint nem kell adót fizetnie a közösségen belülről történő termékbeszerzés után az adóalanynak, amely kizárólag olyan termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást teljesít, amelyhez kapcsolódóan adólevonási jog nem illeti meg, ha a közösség más tagállamaiból beszerzett termékek áfa nélküli összesített értéke a tárgyévben, és a tárgyévet megelőző évben a 10 ezer eurónak megfelelő pénzösszeget nem haladta, illetve nem haladja meg. Ilyen esetekben az adózónak nem szükséges közösségi adószámot kérnie a közösségen belüli termékbeszerzéshez (ha pedig már rendelkezik azzal, azt a 10 ezer euró értékhatár alatti beszerzéseknél nem kell megadnia a kereskedelmi partnerének).

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

OLVASSA TOVÁBB ikkünket, amelyből megtudhatja, hogy az érintett adózóknak mely esetekben keletkezik belföldön áfafizetési kötelezettségük a közösségen belüli termékbeszerzéseik után, és milyen megítélés alá esik a nem magyar magánszemély részére nyújtott szolgáltatás!