Megszavazta a parlament az adótörvény-módosításokat

Megosztás Tetszik

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893 számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877 számú törvényjavaslatokat.

Pénzügyminisztérium a javaslat benyújtásakor azt közölte, jövőre folytatódik az egyes szektorokat érintő különadók fokozatos kivezetése, a reklámadó felfüggesztésének egy évvel történő meghosszabbítása, a közműadó első körben részbeni, majd 2025-től teljes kivezetése. A tárca szerint egyszerűbbé válik a többi között a személyijövedelemadó- és járulékszabályozás, valamint változnak az e-nyugtára és a nyugtaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok.

Az MTI összefoglalója szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben fogalmakat, meghatározásokat pontosítottak és a magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt módosult a külföldön megfizetett adóbeszámításra vonatkozó szabály. Induló vállalkozások esetén nem minősül bevételnek, így adózni sem kell a munkavállaló, illetve a vezető tisztségviselő a vállalkozásban ingyenes vagy kedvezményes, tagsági jogot megtestesítő részesedése után, ha három évig megtartja azt. A tradicionális számsorsjátékokon – lottón, kenón, puttón – való részvételi kedv fokozásával indokolták, hogy mentesítették a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

Harmincmillió euróra emelkedett az energiahatékonysági célú adókedvezmény, ennek egyebek mellett feltétele, hogy felújítás esetén 20 százalékkal javuljon az energiahatékonyság. Január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó esetében legfeljebb a minimálbér kétszerese után lehet igénybe venni kedvezményt a doktori képzésben résztvevő foglalkoztatott esetén.

Az áfatörvényben meghatározták e-nyugta szabályait. A 2025-től hatályos szabályok szerint a kibocsátott e-nyugtát egy vevői alkalmazás segítésével lehet majd elérni, papíralapú nyugtát pedig csak a vevő kifejezett kérésére adnak az eladók. Jövőre indul az e-áfarendszer a vállalkozásoknak, lehetővé válik, hogy az adóalanyok az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen a rendelkezésükre bocsátott adatokat kiegészítsék, módosítsák, majd az ekként összeállított bevallástervezetet jóváhagyják.

Egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5 százalékos kedvezményes áfamértéket állapítottak meg, míg jövő évtől a 18 százalékos áfakulcs alá kerültek a desszert jellegű sajtkészítmények, köztük a túrórudi.

A magyar borkereskedelem fellendítésével indokolták, hogy adómentessé vált a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett, palackozott borászati termék.

A jelenlegi literenként 3,5 forintról 10 forintra nő a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg árufuvarozás és meghatározott kategóriájú személyszállítás esetén. Továbbra sem kell reklámadót fizetni, jövő év végéig meghosszabbították az adó felfüggesztését. 2024-től nem kell közműadót sem fizetni a hírközlési vezetékek után, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezték a közműadótörvényt.

OLVASSA EL a törvényjavaslatban foglaltakat elemző írásainkat!

Külön törvény ülteti át a magyar jogba a globális minimumadóról szóló uniós irányelvet. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló javaslat a 750 millió euró feletti bevétellel rendelkező vállalatcsoportokra vezeti be az új adóterhet.

A jogszabály szerint ezen adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

A minimumadó mértéke 15 százalék. Az adó mértékének kiszámításakor figyelembe kell venni a társasági adón túl a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot is.

Varga Mihály pénzügyminiszter az általános vitában azt mondta, a kiegészítő adót akkor kell szedni, ha egy cégcsoport tényleges jövedelemadóztatása nem éri el a 15 százalékot. A kiegészítő adó háromféle lehet: ha egy államban, az elismert adók figyelembe vételével a tényleges jövedelemadóztatás mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett állam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki és saját maga beszedi a különbözetet.

Ha ilyen adót nem vezetnek be, akkor a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót, és a végső anyavállalat szerinti tagállamban kell megfizetni a különbözetet. Ha a végső anyavállalat nem tudja beszedni a kiegészítő adó teljes összegét, akkor a maradványösszeget fel kell osztani a csoporttagok között - ismertette.

A törvény jövő évtől új kutatás-fejlesztési adókedvezményt is bevezet, amit alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés esetén lehet igénybe venni.

OLVASSA EL a globális minimumadóhoz kapcsolódó cikksorozatunkat!

Vége a trükközéseknek? Jön a globális minimumadó, nem csak a legnagyobb cégeket érinti

Globális minimumadó: az EU-irányelv magyarországi alkalmazásának szabályai

Globális minimumadó: számviteli és eljárási szabályok, a kiegészítő adó hatása az adókedvezményekre