Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Családi adókedvezmény tartósan beteg gyermekkel kapcsolatban
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Ügyfelem kormányhivatalhoz beadott kérelmére elfogadó határozatot kapott: a gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára tekintettel 2024. január1-től 2024. december 31-ig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult. (A jogosultság az 5/2003 ESzCsM rendelet szerint igazolt.) Három kedvezményezett eltartott van, akik után a családi adókedvezmény év közben érvényesítésre került. A kapott határozat elegendő-e ahhoz, hogy a gyermek után további (2024-ben havi 66670 Ft) családi adókedvezményt igénybe vegyen? A 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 4. § fa) pontja szerint fa) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Hol található meg a törvényben említett külön jogszabály, ami alapján eldönthető, hogy igénybe vehető-e a fentebb említett adókedvezmény? Köszönettel: Bokor Péter
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Telekértékesítés áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kft. korábban magánszemélytől vásárolt építési telkét értékesíti. Bejelentkeztünk az ingatlanértékesítés esetén a fordított adózás szabályai alá, ami jelen esetben semmiképpen nem számít, mivel magánszemélynek történik az értékesítés. Kérdésem, hogy a telekértékesítés után fel kell-e számítani a 27 százalék áfát, a vevő magánszemély. Köszönöm szépen válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Orvosi gép vásárlása fordított vagy egyenes áfás?
ÁfaTisztelt Adózóna! Társaságunk egy kórház egyik szárnyának generálkivitelezője. Az egyik helyiség teljesen speciális kialakítású lesz, sugárvédett. Speciális kezeléseket fognak itt végrehajtani. Ennek keretében vásárolnak egy magyar cégtől egy gépet, amit az a cég fog telepíteni, összeszerelni amelytől azt vásároljuk. A helyiség kialakítása a gép működésének feltétele. Mindkét cég magyar adószámos, áfás ügyfél. Az lenne a kérdés, hogy fordított vagy egyenes áfásan kell kiszámlázni a gépet? Az egész kivitelezés eddig fordított áfás volt. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Régiként beszerzett ingatlan új ingatlankénti értékesítése
ÁfaÁfakörös kft. egy „épületet” vásárolt, amelyet társasházzá alakítana át. Az átalakítás miatt felmerülő költségekről, amelyek közvetlenül az ingatlanra vonatkoznak, fordított áfás számlát kér, és fog kapni, gondolom. Azt olvastam, hogy újraindulhat az új ingatlankénti 2 éves periódus akkor, ha az ingatlan olyan funkcióváltáson vagy önálló rendeltetési egységszám-változáson megy keresztül, amelyről bármilyen hatósági bizonyítványt kiállítanak. Ingatlanértékesítésre nem választott áfaalanyiságot. Ezek után, amikor értékesíti, akkor áfás vagy mentes számlát állít ki (utóbbi esetben 240 hónapos figyelési idővel)? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Futóverseny nevezési díja
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne. Ügyvédi iroda vezetőjének (társas vállalkozás tagja) futóverseny nevezési díja költségként elszámolható-e, illetve milyen adóvonzata van a Tao. tv. szerint? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bérleti díj utólagos számlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Jogellenesen megszüntetett szerződés miatt utólagos megállapodással kerül sor 2018.07.01 – 2023.06.30. közötti időszakra eszközök használata után bérleti díj számlázására. A megrendelt szolgáltatáshoz kapcsolódóan használatra átadott eszközök a szerződés felmondása után nem kerültek visszaszolgáltatásra. Jól gondoljuk-e, hogy a teljesítés időpontja: a megállapodás napja – azaz 2025. március, mivel ekkor történt az ellenérték meghatározása és a szolgáltatás jogi elismerése is. Köszönöm a segítségüket.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szülési szabadság
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkavállaló gyermekei után fizetés nélküli szabadságról (csed, gyed, gyes-t is kapott gyermekei után), 2025. év 03. hó 25. napjától újra munkába állt, és megkezdte szabadságának letöltését. A munkavállalói szabadság számításának pontosítása végett kérem segítségüket. A számításhoz használt adatok: 2020 évtől a szülési szabadságtól egy napra sem jött vissza dolgozni. 2020. év: életkor szerinti szabadság (29 éves): 22 munkanap + gyermek utáni pótszabadság (első gyermek, született: 2020.05.08.): 2 munkanap – összesen: 24 munkanap. 2020.01.01–2020.03.31. állományban (2020. évben nem vett ki szabadságot a szülési szabadság időpontjáig). 2020.04.01–2020.09.15 csed, azaz időarányosan 17 munkanap szabadság jár. 2022. év: Életkor szerinti szabadság (31 éves): 23 munkanap + gyermek utáni pótszabadság (2 gyermek, második született: 2022.03.24): 4 munkanap – összesen: 27 munkanap. 2022.02.23–2022.08.09. csed, azaz időarányosan 12 munkanap szabadság jár. Összesen 29 nap áthozott szabadság. A szülési szabadságokon (2 x 168 nap) túl, számolni kell további 6-6 hónap fizetés nélküli szabadság* időarányos részével? Azaz egy gyermek után egy adott évre járó szabadságot kell figyelembe venni, vagy a fenti számítás helyes? *„Mt. 115. § (2) bek. d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának” Tisztelettel, Szabó-Szűcs Csilla
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed időszak alatti munkavégzés
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Az Ebtv. 41. §-a alapján nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A kérdésem az lenne, hogy ezen paragrafus alapján a teljes időszaki csedtől elesik a kismama, ha a csed időszakban akár egy napot is munkát végez, vagy csak azon időszaki csedtől esik el, amelyikben a munkavégzés megtörtént? Tehát például lehetséges-e, hogy egy kismama igényli a csedet a szülést követő első 3 hónapban, de a maradék 3 hónapra nem kéri, mert dolgozni fog? Vagy ebben az esetben egyáltalán nem lesz jogosult csedre? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felmondási idő alatt szabadság kiadása
MunkajogTisztelt Szakértő! Munkáltató felmond a munkavállalójának, a felmondási idő 60 nap. A felmondási idő második feléről menti fel a munkáltató a munkavállalót a munkavégzés alól. A felmondási idő első felében (30 nap) a munkáltató utasíthatja a munkavállalót, hogy az időarányosan megmaradt szabadságnapjait vegye ki, ha erről nem esik szó a felmondásban? Köszönöm a választ.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Efo vagy munkaviszony?
MunkajogTisztelt Szakértő! Ügyfelemnél telefonos efobejelentésnél kimaradt 1 nap a bejelentésből, amikor a dolgozó ténylegesen munkát végzett. A foglalkoztatásfelügyeleti osztály ellenőrzés során határozatban kötelezi, hogy a jelentésből kimaradt naptól visszamenőleges 30 napra jelentse be a dolgozóját tényleges munkaviszonyban. A kérdésem az, hogyan számfejtsem a dolgozó munkabérét akkor, ha tényleges munkavégzés csak a kimaradt 1 napon történt, a többi 29 napban nem? Ténylegesen munkabért nem fizetett a dolgozónak erre az időszakra, hogyan vonjunk szja-t, tb-t, illetve a 08-as bevallásban hogyan kell ezt szerepeltetni? Köszönettel: Marions könyvelés
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Cég tevékenysége, vasárnapi munkavégzés
MunkajogTisztelt Adózóna! Adott egy cég, amely fűszernövények termesztésével foglalkozik az év egészében. Viszont vannak bizonyos növények (egy kisebb csoport), amelyeket csak az év egy részében termeszt/értékesít. – Ez alapján a cég besorolható az Mt. 101. § (1) b pontjához? – Mi alapján lehet besorolni a vállalkozást a 101. § 1.a) pontja alá, azaz mi alapján határozható meg a "Rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató"? Ugyanez a cég nagyobb kereskedelmi láncokhoz szállítja ezeket a termékeket. – Mi alapján felel/felelne meg az Mt. 101. § (1) i) kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató pontjához? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Nevezési díj áfája II.
Áfahttps://adozona.hu/kerdesek/2025_3_28_Nevezesi_dij_afaja_cjf#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Tisztelt Szakértő! Egy korábban a NAV-nak feltett kérdésre adott válaszában a NAV kategorikusan kijelentette, hogy a teljesítés helyének megítélésére nem alkalmazható a 42. §, mert a nevezési díj nem belépést biztosít, hanem a versenyen való részvételt, esetleges ellátást és egyéb szolgáltatásokat. A sportverseny mint esemény esetében a néző a vevő a belépődíj ellenében (rá vonatkozik a 42. §), a versenyző viszont a szolgáltató eladó, aki a nevezési díj fejében része a szolgáltatás nyújtásának (37. § (1)). Elfogadom, hogy Ön másként ítéli meg a helyzetet, ennek ellenére szeretném megkérdezni, hogy amennyiben feltesszük, hogy a teljesítés helye Magyarország, hogyan kell helyesen eljárni az áfa tekintetében? Türelmét és válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Családi adókedvezmény, elvált, de egy helyen élő házastársak
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Családi adókedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdésem lenne: Dolgozónk elvált, két gyermekét a volt feleségénél helyezték el, a családi pótlékot is ő kapja. Dolgozónk és a volt felesége a gyermekekkel továbbra is egy lakcímen lakik, azonban a volt feleségnek nincs jövedelme, amiből a családi kedvezményt tudná érvényesíteni. Ebben az esetben a volt férjre alkalmazható az, "hogy a közös háztartásban élő, családi kedvezményre nem jogosult élettárssal a kedvezményt nem lehet év közben közösen érvényesíteni, viszont az év végi adóbevallásban a kedvezmény az élettárssal megosztható?" Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kivás kft. amerikai cégtulajdonosának osztalékfizetése
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves felvázolni, hogy ha egy kivás kft. a tulajdonosának, egy nevadai cégnek osztalékot szeretne kifizetni, akkor milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek a két cégnél? Köszönettel: Komáromi Judit
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ipa egyszerűsített adóalap egyéni vállalkozó
Helyi adóTisztelt Szakértő! Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki 2022-ben (és már az előtte lévő években is) a tételes adóalap szerinti ipamegállapítást választotta. 2022.12.02-től 2023. 04. 05. közötti időszakban szüneteltette egyéni vállalkozói tevékenységét. Ebben az évben volt a kataváltozás is. Ipában beadásra került egy változásbejelentő, hogy 2022.09.01-től továbbra is a tételes adóalap-megállapítást választja. A szünetelést nem jelentettük, mert elméletben azt a NAV hivatalból jelenti az önkormányzat felé. A lényeg, az önkormányzat most bevallást szeretne az egyéni vállalkozótól 2022/2023/2024. évekre. Szerintük ezekben az években az adózó nem az egyszerűsített adóalapmegállapítási mód szerint, hanem az általános szabályok szerint adózik, mivel szünetelt, és nem jelentette be azt. A Htv. 51/Q §-a az én értelmezésem szerint azzal a vélelemmel él, hogy ha az adózó nem jelenti be, hogy ezt a módszert kívánja alkalmazni, de előtte a tételes ipaalap-megállapítás szerint fizette meg az ipát, akkor ezek után az egyszerűsített adóalap-megállapítás mód szerint fog adózni. Csak akkor kell bejelentést tennie az önkormányzat felé, ha azt nem kívánja alkalmazni a továbbiakban. Kérdésem, hogy jól értelmezem a törvényi rendelkezést, hogy a fent taglalt egyéni vállalkozóra vonatkozóan nem kell bevallást benyújtani az önkormányzat által jelzett évekre, mert nem tért el a tételes ipameghatározási módtól, ami feltételezi a következő adóévekre az egyszerűsített ipaalap-megállapítást is?Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Telephely bejelentése
Helyi adóTisztelt Szakértő! Egy cég saját csarnokot épít. Az építést egyrészt saját alkalmazottak végzik, de egyes munkafolyamatok elvégzésére vállalkozókat bíz meg meg. A kérdéseim: 1. A fentiek alapján saját rezsis beruházásként kell-e kezelnünk a beruházást? 2. Mikor kell telephelyként bejelenteni a csarnokot? Előre is köszönettel: WK
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kényszertörlés esetén a kültag felelőssége
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egy bt.-nél kényszertörlési eljárás indult. Itt a kültag sosem volt ügyvezető, és csak 10 százalékos az üzletrésze (és a szavazati aránya is). Inkább afféle csendestárs volt, a beltag ügyvezető intézett mindent, amíg működött a cég. Némi adótartozást halmozott fel a cég, így még az is elképzelhető, hogy felszámolási eljárás lesz belőle. A kérdés az, hogy a kültag magánvagyonát ez miként érinti. A levélben, amit kapott, az áll, hogy ha 1 millió forintot el nem érő hitelezői igény merül fel, akkor a bel- és kültagot eltiltják. A következő mondat, hogy az eltiltott személy korlátlanul felel a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Ezt egyáltalán nem tudom összeegyeztetni azzal, hogy a kültag elvileg korlátolt felelősségű tag. Nem csak a beltagnak kell felelnie ezekért a tartozásokért? Szeretnék segítséget kérni az értelmezéshez! Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kell-e kereskedelmi tevékenység?
Általános
Üdvözlöm!
Az alábbi tevékenységi körökkel rendelkezik a vállalkozó:
• 139201 – háztartási textília és konfekcionált textiláru gyártása m.n.s;
• 142101 – felsőruházat gyártása (kivéve: kötött, hurkolt és munkaruházat) m.n.s.;
• 142102 – felsőruházati termék összeállítása (kivéve kötött, hurkolt);
• 142901 – öltözékkiegészítő gyártása m.n.s. (kivéve bőrből, szőrméből készült).
Saját maga készíti el az alábbi termékeket: baba kiegészítő ruházat (takaró, ágynemű, babafészek, rácsvédő stb.). Női ruházat, konyhai textil termékek (tányéralátét, edényfogó, terítő stb.). Neszesszer, kis táska textilből. Az elkészült termékeket piacon, vásárokon, illetve interneten keresztül adná el a vevőknek.
Kell-e ehhez felvenni neki kereskedelmi tevékenységet is? Vagy mivel saját készítésű dolgokról van szól nem kell kereskedelmi tevékenység? Mivel 2025.01.01-gyel nincsen már üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység, ezért amibe beleférne ilyen termék eladása pl. egyéb textil kiskereskedelem, ez viszont pénztárgép-köteles. Az viszont eléggé életszerűtlennek tűnik, hogy piacon kézzel számlát ír mindenkinek, de az is hogy pénztárgépet vigyen magával.
Kérdésem hogy mivel saját készítésű termék, kell-e kereskedelmi tevékenység? Ha igen, akkor melyikbe férne bele ez a termékkör, ahol nem lenne pénztárgép-használatra kötelezett?
Köszönöm a segítséget!
Megválaszolva
0 komment
Elektronikus számlázás
ÁfaTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vagyok. Eddig papíralapú számlát állítottam ki, mert nagyon ritkán volt rá szükség. Ha áttérnék a számlázz.hu szolgáltatásra, akkor onnantól csak elektronikus számlát állíthatnék ki, papíralapút már nem? Köszönettel, Kovács Andrea
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfa, számlázás
ÁfaTisztelt Szakértő! Adott A cég, amely szolgáltatói szerződést köt B céggel. B cég felmondja a szerződést és A cég háta mögött megbeszéli a partnercégekkel, hogy vele kössenek szerződést, és mondják fel a szerződést A céggel. "A" cég elszámol B céggel, és van még tartozása felé. Megbeszélték, hogy B cég ad számlát A cégnek a tartozásáról, viszont A cég is ad számlát B cégnek kártérítés, kártalanítás, lelépési díj (ezt még nem tudják pontosan) címen, de ugyanolyan összegben, mint amennyiért B cég ad. Kérdésem ebben az esetben: áfás számlát ad ki A cég? Itt már nem beszélünk sem szolgáltatásról, sem termékértékesítéshez nem köthető a számlázás. Igaz, a kártérítés... elmaradt szolgáltatáshoz kapcsolódik. Nem tudom eldönteni. Kérem segítségét. Köszönettel: Hunfalvi Zsolt
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték