Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Csekély értékű ajándék
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Munkáltatóként szeretnénk iskolakezdési támogatást adni munkavállalóinknak. Kérdésünk az, hogy ha ezt csekély értékű ajándékként adnánk a munkavállalóink iskolás gyermekeinek, több gyermek esetén (pl. 3 gyermeke van a munkavállalónak) a munkavállalóra vonatkozik a 3x26 680 Ft értékhatár, vagy gyermekenként lehetne figyelembe venni ezt az értékhatárt? Cégünk ajándékcsomagot is kíván adni a gyermekeknek (Mikulásra, karácsonyra) év végén, ezért tesszük fel ezt a kérdést Önöknek. A jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, és a fellelt szakmai anyagokban sem találtunk erre egyértelmű választ. Válaszát előre is köszönjük!!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkába járás költségtérítése több telephely esetén
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Munkavállalónk beosztás szerint rendszeresen több telephelyen dolgozna, ezek a telephelyek a munkaszerződésébe belekerülnek munkavégzési helyként. Ez esetben fizethető-e mindegyik telephelyre a 30 Ft/km napi költségtérítés? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szja/1. számú melléklet/8.43
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretnék az Szja törvény adómentességre vonatkozó 1.számú melléklet 8.43-as pontjához magyarázatot kérni. Milyen típusú rendezvényekre terjedhet ki? Egy egyetemen megrendezett szakmai konferencia esetén lehet-e alkalmazni? Mit jelent a hallgatók, diákok, oktatók széles köre számára megrendezett? Mi minősül széles körnek? Együttesen fenn kell-e állnia: - hallgatók, diákok, oktatók széles köre részére szervezik, - a rendezvényt az intézmény működésével kapcsolatban, - közösségépítő, hagyományörző rendezvény legyen. Én úgy értelmezem, hogy nem kell hagyományörzőnek, közösségépítőnek lenni a rendezvénynek, de lehet akár az is. Esetünkben a fő kérdés az lenne, hogy az egyetemen megrendezett konferenciákra alkalmazható-e. Tisztelettel, Takácsné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Térítési díj elszámolása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy egészségügyi intézmény fekvőbeteg-ellátás keretében az ápoltaktól a törvényi előírásnak megfelelően napi 800 forint térítési díjat szed be (közérdekből mentes tevékenység címen). Az intézmény az előírásoknak megfelelően ebből fedezi a betegek ellátását, valamint az étkezését. Az étkezés költsége címen az ebédet megbízott vállalkozó szállítja, az intézmény a reggeli és vacsora költségét saját hidegkonyhás ellátás szerint oldaná meg. A szükséges élelmiszereket megvásárolja (péksütemény, tejtermék, virsli stb.), és azokat tálalja a betegeknek. Kérdésem, hogy ebben az esetben a megvásárolt élelmiszer reprezentációnak vagy egyéb költségnek minősül? Illetve, mivel az étkezést nem számlázzák ki külön, az intézményt terheli-e valamilyen adóbevallási és -befizetési kötelezettség?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzleti vendéglátás
ÁfaTisztelt Adózóna! Ügyfelem üzleti találkozóra jár. A számlán BNI üzleti találkozó egységbérlet (a számla 40%-ban étel-ital közvetített szolgáltatást tartalmaz) szerepel. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az áfát 100%-ban levonhatjuk. Keletkezik más adófizetési kötelezettségünk? Például reprezentációnak minősül-e? Köszönettel: Tima Katalin
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó – elszámolási előleg
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy cég szeretne szerződést kötni egy egyéni vállalkozóval, akinek külföldön megrendezett kiállításokon kellene standépítési és koordinálási feladatokat ellátnia. Hogy ne az egyéni vállalkozónak kelljen megfinanszírozni a kiállítás során felmerülő költségeket, ezért a cég nyújthat olyan jellegű elszámolási előleget az egyéni vállalkozónak, mint amelyet munkavállalók részére lehet biztosítani ilyen esetekben? Esetleg csak az lehet a járható út, hogy az egyéni vállalkozó leszámláz előleget, és a felmerülő költségekről a saját nevére gyűjt számlát, majd ezeket a kiállítás végeztével leszámlázza a megbízó cégnek? Próbálnánk a legegyszerűbb irányba terelni ennek a megoldását! Köszönöm: Földvárszki Norbert
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkáltató által kötött UL biztosítás utáni kamatadó
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely megtakarítási célú, unit-linked biztosítást kötött, amelynek a biztosítottja az egyik nyugdíjas munkavállaló. Nem csoportos biztosításról van szó. A biztosítás határozott időtartamú, 10 évre kötötték. A biztosítás kedvezményezettje (mind a kockázati, mind pedig a lejárati szolgáltatásra) egy másik magánszemély (a biztosított gyermeke). A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy a biztosítási díj bérként adózik akképpen, hogy csak 15% szja-t kell számfejtenem, mivel a munkavállaló nyugdíjas? A másik kérdésem, hogy a lejárati idő végével a kedvezményezettnek keletkezik-e kamatadó- és szochofizetési kötelezettsége? Amennyiben igen, akkor a kamatadó alapja a teljes kiutalt összeg, vagy csak a biztosító által elért hozam? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személygépkocsi, tehergépkocsi
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Kft. autót szeretne vásárolni. A megvásárolandó autó mindenképpen platós lenne (nyitott vagy zárt, még nincs eldöntve). A szállítható személyek száma 5 fő. A tömegét nem tudni, lehetséges, hogy 2500 kg alatti vagy feletti lesz. Kérdésem, hogy mely esetben minősül személygépkocsinak, és mely esetben minősül tgk-nak? Ha tgk-nak minősül, akkor minden kilométernek üzemi célúnak kell lennie? Ezt pedig menetlevéllel alátámasztania? Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Taxi értékesítés Áfa
ÁfaTisztelt Adózóna! Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó értékesíti a taxiként használt személygépkocsiját. Kérdés: kell-e áfát felszámítani az értékesítéskor? A taxit alanyi áfamentes minőségben szerezte, és úgy gondoljuk, hogy az Áfa tv. 87. § c) pontja értelmében áfamentes az értékesítés, mivel ott csak a 125. § (1) a) pontja (továbbértékesítési cél) szerepel, mint figyelembe veendő esetkör. Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jutalék
ÁfaTisztelt Adózóna! Adott egy egyéni vállalkozás, amely mint áfakörös horgászbolt tevékenykedik. Most felmerült a horgászjegyek és napijegyek értékesítése jutalékos rendszerben úgy, hogy nem a vállalkozás adja a számlát róla, hanem a megbízó általi jegyeket értékesítő programmal kerül kiállításra a horgászjegy, aminek a bevétele jelen esetben a vállalkozónál lesz, és hó végén elszámol a megbízóval. Az értékesítés adómentes státuszú. A jutalékról milyen számlát kell kiállítania a vállalkozónak a megbízó felé, áfásat vagy menteset? Hogyan járnak el helyesen? Előre is köszönöm a válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozással szembeni vásárolt követelés
Társasági adó / Innovációs járulékAdott egy magánszemély 100%-os tulajdonában álló 'A' vállalkozás, egy az 'A' 100%-os tulajdonában álló 'B' vállalkozás és egy, a 'B' 100%-os tulajdonában álló 'C' vállalkozás. A magánszemély tagi kölcsönt nyújtott 'A' vállalkozásnak, 0%-os kamattal. A kölcsönt finanszírozási okokból 'C' vállalkozás megvásárolná a magánszemélytől a fennálló kölcsön értékének megfelelő áron. Így kapcsolt vállalkozással szembeni követelése keletkezik. Kamatot nem számíthat fel 'A' vállalkozással szemben, hiszen a vásárolt kölcsön kondíciói ezt nem teszik lehetővé. Kérdésünk, hogy ilyen esetben kell-e adóalap-módosító tétellel számolnunk 'A', illetve 'C' vállalkozás (vagy akár a magánszemély) esetében? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egészségpénztári befizetés ügyvezetőnek
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetője jelenleg nem biztosított a kft-ben, heti 40 órás munkaviszony mellett társas vállalkozó, járulékot a kft.-ben így nem fizet. Mivel elég jelentős egészségügyi kiadásai vannak (nőgyógyászat, belgyógyászat), szeretné a cégben költségként elszámolni ezeket a kiadásokat. Kérdésem, hogy ennek milyen adóvonzata lenne (mivel az adómentes foglalkozás-egészségügyi vizsgálatba véleményem szerint ez semmiképp nem fér bele), illetve jobban járna-e, és lehetséges-e egyáltalán ilyen esetben a munkáltató egészségpénztári befizetése, ennek mi lenne az adóvonzata? Véleményem szerint jobban járna, ha magánszemélyként fizetne egészségpénztárba, így járna a 20 százalékos adóvisszatérítés, és adóvonnzata nem lenne. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Rehabilitációs hozzájárulás létszámnál társas vállalkozó
Rehab.járulék / Szakképzési hozzájárulás / EhoTisztelt Adózóna! Az alábbi esetben kérném szakértelmüket: adott egy kft., ahol az átlagos állományi létszám 34 fő. Ennek az 5%-a 1,7, tehát akkor 2 fő megváltozott munkaképességű személyt kell foglalkoztatnia annak érdekében, hogy ne fizessen rehabilitációs hozzájárulást. Ha a kft. egyik tagja, aki társas vállalkozó jogviszonyban van, és megváltozott munkaképességűnek minősül, komplex minősítés alapján az egészségi állapota 15%-os, figyelembe vehető-e, mint megváltozott munkaképességű? Vagy csak akkor, ha munkaviszonyban áll? Válaszukat előre is köszönöm! Kiss Beáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Értékpapír piaci értéke
Társasági adó / Innovációs járulékZrt. egyszemélyes tulajdonosának – szintén gazdasági társaság, 100 százalékos tulajdonos –, a jóváhagyott osztalékot a tulajdonában lévő értékpapírban kívánja kifizetni. Az értékpapírokat belföldi szolgáltató kezeli. Az értékpapír szokásos piaci értékének meghatározásában kérném a segítségüket. Elegendő-e a rendelkezésre álló – előző hónap végi dátumra szóló – értékpapírszámla-kivonat, amely tartalmazza a hó végi bekerülési és piaci értéket, vagy a kifizetés napjára vonatkozóan kellene szokásos piaci értéket lekérdezni?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztrák adóilletőség - magyarországi ingatlan hagyaték
IlletékKedves Szakértők! Ügyfelünk egy osztrák magánszemély, aki szintén osztrák házastársától megörökölte egy magyarországi ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadát (a másik 1/2-ed már eddig is az örökös özvegy tulajdona volt). Erről Európai Öröklési Bizonyítványt állított ki az illetékes osztrák közjegyző. Az Itv. 16. § (1) bekezdés i) pontja alapján értelmezésem szerint mentes az öröklési illeték alól az ingatlan 1/2-ének megszerzése. Van valamilyen bevallási kötelezettsége ügyfelünknek vagy esetleg más adófizetési kötelezettsége? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: András
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Napilap és visszaváltási díj kezelése online pénztárgépben
ÁfaTisztelt Szakértő! A 2024. január elsejétől bevezetett 0%-os áfás napilap-értékesítés és a visszaváltási díj kezelésére vonatkozóan milyen megoldás létezik az online pénztárgép vonatkozásában? Mind a két tételt az "E-AM" sorra rögzítjük. A napilap 0%-os áfás – az áfaalapot növeli –, a visszaváltási díj nem része az adóalapnak, azaz nem növeli az értékesítés adóalapját, így a fizetendő adót sem. Könyvelési és bevallási szempontból van-e valamilyen megoldás ennek kezelésére? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kapcsolt vállalkozás
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! "A" Kft.-nek három tulajdonosa van (testvérek), 40-30-30%-os arányban. "B" Kft.-ben "A" Kft. 50%-ban és egy magánszemély (nem családtag) 50%-ban tulajdonosok. Kapcsolt vállalkozások-e? Amennyiben "A" Kft. üzletrészét az apa megvásárolja, kapcsolt vállalkozás lesz-e? Tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Teherautó vagy személyautó?
Cégautó- és regisztrációs adóTisztelt Szakértő! Vásároltunk egy Opel Vivaro márkájú autót. A forgalmi engedélyben a jármű kategóriája N1, ülések száma vezetővel együtt 5, saját tömeg 2105 kg, együttes tömeg 3100 kg. A kérdésem az lenne, hogy cégautóadót kell-e utána fizetni? Minek számít, teherautónak vagy személygépkocsinak?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Távolléti díj számítása munkaidőkeret esetén
Munkajoghttps://adozona.hu/munkajog/Tavolleti_dij_peldakon_keresztul_mutatjuk_h_T299TL Egy adott hónapban az egy órára járó alapbért a munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal vagy az általános munkarend szerinti órával kell osztani? Ez érvényes a túlóra-számításnál is, nem csak a távolléti díj számításánál? Ha 3 havi munkaidőkeret van, akkor a munkaidőkeret végén a munkaidőkereten felüli órákat milyen órabérrel kell kifizetni, ha minden hónapban különböző volt a beosztott órák száma, és volt munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés (túlóra) is, és hogyan kell rá kiszámolni a műszakpótlékot? Az órabér kiszámításánál a szabadságokat és táppénznapokat hogyan kell figyelembe venni? Távolléti díj számítása esetén a munkáltató dönti-e el, hogy az irányadó időszakban hónapok vagy naptári hónapok alapján számol? A hivatkozott példában a naptári hónap szerinti irányadó időszak miért 2018. november 30-ától kezdődik, és miért nem december 1-jétől? Ha hónapban számol a munkáltató a távolléti díj műszakpótlék részének meghatározásánál, és a tárgyhónapban a szabadságok nem egybefüggők, hanem mondjuk minden héten vett ki 1 napot, akkor a tárgyhónapban előfordulhat, hogy minden szabira más-más távolléti díj jár? Ezt hogyan kell feltüntetni a bérjegyzéken? Ha a példában március közepétől május közepéig üzemi balesetes táppénzen volt a munkavállaló, az hogyan befolyásolhatja a műszakpótlékot és a legalább 30%-ot a távolléti díj meghatározásakor? Beletartozik az irányadó időszakba a táppénz? Milyen órákkal kell figyelembe venni a műszakpótlék meghatározásához?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kismama munkaidejének csökkentése nem törvénytelen?
MunkajogAz egyik ügyfelem két élelmiszerboltot üzemeltet, az egyikben az alkalmazottja dolgozik, aki kismama lett, az ügyfelem szeretné a napi munkaidejét 8 óráról 4 órára csökkenteni. Megteheti-e törvényszegés és büntetés nélkül?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték