Kérdések és válaszok

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!

Megválaszolva

0 komment

Közhasznúsági jelentés

Számvitel

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy közhasznú nonprofit kft.-nek kell-e a beszámolóhoz közhasznúsági jelentést készítenie? És a közhasznúsági jelentésnek mik a kötelező tartalmi elemei? Válaszát előre is köszönöm.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Innovációs járulék, partnervállalkozás

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft, melynek a foglalkoztatotti létszáma 48 fő, nettó árbevétele 2 milliárd forint. A kft-nek 25,3 százalékban tulajdonosa egy szövetkezet. A kapcsolt vállalkozási esete nem áll fent. A szövetkezet foglalkoztatotti létszáma 100 fő. A szövetkezet gazdasági formájára tekintve nem alanya az innovációs járuléknak. Ebben az esetben a partnervállalkozás meghatározásánál (kft. szempontjából) a szövetkezet foglalkoztatotti létszámadatát figyelembe kell-e venni a kft. esetében? Partnervállalkozási fogalomkörbe beletartozik-e a szövetkezeti forma? Ha igen, akkor a kft. a foglalkoztatotti létszámadatok miatt az innovációs járulék fizetésre kötelezett-e? Segítő válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Egészségügyi szakdolgozók kiegészítő díjazása

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Orvosi kft. megkapta az alkalmazottainak járó egészségügyi szakdolgozói bérkiegészítést. Ennek adózásában/bérszámfejtésében kérnék segítséget, hogy mit kell vonni belőle, illetve a munkáltatónak van-e szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége utána? Számvitel szempontjából ez a kapott összeg egyéb bevételnek, támogatásnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Ráfordítás: parkolási díj telefonszámlában, közlekedési bírság

Társasági adó / Innovációs járulék

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a kft. nevére szóló telefonszámlában parkolási szolgáltatás is van. Az autó nem céges autó, hanem az egyik alkalmazott saját autója. A parkolás nem a cég tevékenysége érdekében, hanem magáncélból merült fel. Ilyenkor a parkolási díjat egyéb ráfordításként kell elszámolni? Szabályos az, ha a parkolási díjat egyéb ráfordításként elszámoljuk, de nem számlázzuk tovább a magánszemélynek, hanem év végén a tao-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetjük, vagy kötelező számla kiállítása, esetleg elegendő, ha a munkavállaló annak összegét befizeti a pénztárba, és a cég ezt az összeget egyéb bevételként elszámolja? A másik dolog, ha a közlekedési bírságot cégvezető követi el céges autóval, akkor ezt a bírságot is egyéb ráfordításként kell elszámolni? A bírság a cég bankszámlájáról kerül kiegyenlítésre. A cégvezetővel elég úgy megtéríttetni, hogy az befizeti a pénztárba, a cég egyéb bevételként elszámolja, de nem számlázza ki a cégvezető felé, tao-alapját pedig növeli ezzel az összeggel? Köszönettel várom válaszukat.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Megbízási jogviszony bejelentése

Általános

Tisztelt Címzett! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Megbízási szerződést kötöttünk 2020.07.01-től 2020.10.31-ig határozott időre figyelőőri szolgálatra. A feladatok elvégzéséért a megbízott naponta utólag bruttó 60 000 Ft összegnek megfelelő megbízási díjat kap, az általunk leigazolt jelenléti ív alapján. A megbízott 10 százalék költséghányad alkalmazását kérte. A megbízott ebben a hónapban három napot dolgozott. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a ledolgozott napokra kell csak bejelenteni, vagy pedig mivel a szerződés határozott idejű, a megbízás kezdetétől kell bejelentenem és 10.31-én pedig kijelentem. Előre is köszönöm válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Pénztárgépkötelezett TEÁOR

Általános

Tisztelt Szakértő! Egy kft. főtevékenységi köre 4719 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem. Különböző kerti kisgépeket szerel össze és ad el, illetve javít. Egy részét postai utánvéttel, más részét alkalmazott viszi házhoz. Nincs üzlet, csak telephely, ahol összerakják a gépeket és helyben nem értékesít. Az eladásokról számlát állít ki. Köteles-e pénztárgéphasználatra? Előre is köszönöm válaszát

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Megbízási jogviszony

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Szakértő, Az első kérdésünk: választott tisztségviselő és a megbízási díjasok szerződéses jogviszonyuk megszűnése esetén milyen igazolásokat kell kiadnia a kifizetőnek? A második kérdésünk: 2019. 01. 01-jétől fennálló megbízási szerződés esetén teljesítésigazolás alapján 2020. július hónapra van kifizetendő összeg. (Lehet, hogy egy darabig ismét nem lesz teljesítés.) Ha a szerződés továbbra is fennáll kell-e és ha igen, akkor mit kell kiadnia a kifizetőnek? Válaszát előre is köszönjük

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Munkaviszony megszüntetése a munkáltató felmondásával

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Fodrászszalonban részmunkaidőben (6 órában) technikusként (hajmosó, hajfestés stb.) foglalkoztatott dolgozó előzőekben említett munkaköre megszűnik. Helyette a tulajdonos 8 órás, önálló főfoglalkozású fodrásszal kívánja megosztani a fodrászüzletet, és ezért az eddig technikusként foglalkoztatott személy munkaviszonyát meg kívánja szüntetni. Az említett technikus jelenleg 6 hetes várandós. Kérdésem, hogy a munkáltató megszüntetheti e a munkaviszonyát rendes felmondással. Az ismereteim szerint a jelenlegi Mt.-ben nincs szó a felmondási tilalmak között a várandósságról, csak a gyermekes anya és a nyugdíj előtt állók tilalmáról, de ott is lehetőségként említi azt, hogy nem tud hasonló munkakört biztosítani munkavállaló részére. Várom szíves válaszát! Tisztelettel! Tóth Péterné

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Lakbér

Számvitel

Tisztelt Szakértő! Cégünk lakást bérel az ügyvezető igazgató számára, aki 120 kilométerre lakik a munkahelyétől. A lakásbérleti szerződést a cég és egy magánszemély (tulajdonos) kötötte. Jól tudom, hogy ebben az esetben számla kiállítása nem kötelező, csak egy pénzügyi bizonylatra van szükség? A lakbért bérleti díjként könyvelem a pénzügyi bizonylat kelte alapján, vagy a díj kifizetésekor? Továbbá klímaberendezést szereltetett fel a lakásba a cég, amelynek az árát várhatóan 2 év alatt "lakják le". A klímát tárgyi eszközként aktiválom, majd a "lelakás" ütemében értékesítem a magánszemély részére? Milyen megoldás lehet még? Köszönettel: Á.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Másik cég ügyvezetése, mint munkaköri feladat

Munkajog

Tisztelt Szakértő! A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A munkavállaló kizárólag „A” Kft.-vel áll munkaviszonyban. A munkavállaló munkaköri feladataként kiköthető, hogy lássa el egy olyan társaság („B” Kft.) ügyvezetését vezető tisztségviselőként, amellyel nem áll munkaviszonyban? (Amennyiben igen, a munkavállaló „B” Kft.-nél munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, holott munkaviszonya nem áll fenn „B” Kft.-vel?) Köszönettel.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Külföldi kiküldetés A1 igazolás

Szja / Ekho / Különadó

Tisztelt Adózóna! Cégünk néhány munkavállalóját évente többször 3–4 napra Hollandiába küldi ki partnercégünkhöz, tehát nem folyamatos kiküldetésről van szó, hanem évente többször pár napos külföldi jelenlétről. Ez esetben elegendő egyszer kérni az A1-es igazolást számukra, vagy minden kiküldetés előtt újra kell azt kérelmezni? Van érvényességi ideje ennek az igazolásnak, amikor szabadon felhasználható a többszöri kiküldetés igazolására? A másik kérdésem még az, hogy ezt az A1-es igazolást a munkavállalónak át kell-e adni?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Igénybe vett szolgáltatás és alvállalkozói teljesítés

Általános

Tisztelt Szakértő! Felnőttképző intézményként képzéseket szervezünk, mind megbízóink megrendelésére, mind egyéni jelentkezések alapján. Ennek keretében oktatóinkat megbízzuk az egyes oktatások megtartásával. A számviteli törvény igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó definíciója szerint az "oktatás és továbbképzés" igénybe vett szolgáltatásnak minősül, és nem pedig közvetített szolgáltatásnak. Kérdésem, hogy ha az oktatás az Sztv. szerint igénybe vett szolgáltatásnak számít, attól még minősülhet-e egyidőben a helyi adókról szóló törvény szerinti alvállalkozói teljesítésnek is (a megfelelő tartalmi és formai előírások teljesítése esetén), hogy azzal az iparűzési adó alapja csökkenthető legyen?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Külföldi kiküldetés járulékalapja

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetésben lévő dolgozó itthoni besorolási bére, alapbére 235 ezer forint. Ehhez jön még a német bérszámfejtő által számfejtett német bér, mely (átszámolva) 750-800 ezer forint havonta. Mit kell tekintenem járulékalapnak?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Németországi munkavállalás esetén járulékfizetési kötelezettség

Tb / Járulékok / Nyugdíj

Az alábbiakban szeretnénk a segítségüket kérni! Ha egy Magyarországon biztosított A1-gyel Németországban dolgozó munkavállaló jövedelme után kint adózik, a járulékot Magyarországon fizette a besorolási bére után. A július 1-jétől életbe lépő törvényváltozás után mi képezi az egyéni, illetve céges járulékok alapját? Ha jövedelme egy része után Magyarországon (például 35 000 Ft),másik része után Németországban (például 176 000 Ft) adózik, abban az esetben mi képezi a járulékalapokat?

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

2 komment

Kétszer 8 órás munkaviszony

Munkajog

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem felvenne egy dolgozót kereskedelmi igazgatónak, 8 órás munkaviszonyban, viszont az illetőnek egy másik cégben – mely csődeljárás alatt áll – van már egy másik 8 órás munkaviszonya. Nem találtam egyértelmű törvényi hivatkozást, hogy lehet-e két különböző cégben 8-8 órás munkaviszonya valakinek, vagy csak 4 órás másodállása lehet, és maximum 12 órát dolgozhat naponta? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Annamária

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Bt. átalakulásával kapcsolatos beszámolói kötelezettségek és közzétételek

Társasági jog

Tisztelt Szakértő ! Egy bt. 2018-as éve könyvvizsgálatra köteles árbevétel túllépése miatt kft.-vé való átalakulást határoz el, és a vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2018.10. 31., a végleges vagyonmérleg fordulónapja 2019. 01. 21. Mikori fordulónapokkal és kinek mit kell közzétenni, letétbe helyezni? Nem vagyunk benne biztosak, hogy jól gondoljuk, hogy a bt.-nek: 1. 2018. 12. 31.-ével “átalakulás alatt “ toldattal beszámolót kell közzétennie (2018. 01. 01. - 12. 31.) állandó könyvvizsgálóval hitelesítve; 2. 2019. 01. 21.-ei fordulónappal “átalakulás alatt “ toldattal: a vagyonmérleget és vagyonleltárt kizárólag az illetékes cégbírósághoz kell megküldeni, ügyvéd által elektronikusan aláírva „egyéb iratként” , vagy a változásbejegyzési kérelem mellékleteként. Mindezt az átalakulást auditáló könyvvizsgálói jelentéssel . 3. 2019. 01. 21.-ei fordulónappal a 2019. 01. 01. - 01. 21.-ei időszakra “átalakulás alatt “ toldattal az állandó könyvvizsgálóval hitelesített beszámolót (kiegészítő melléklettel) is közzé kell tenni. Kérném szépen a helyes forgatókönyv bemutatását! Válaszukat előre is köszönjük

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Egyéni vállalkozó megszüntetés utáni kata

Kata, kiva

Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét, majd két év szüneteltetés után az egyéni vállalkozása megszűnt 2020. 06. hónapban. Mikor lehet ez az egyéni vállalkozó újból kisadózó? Ha most alapít egy új egyéni vállalkozást, akkor választhatja a kata szerinti adózást? Válaszát előre is köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Alanyi áfamentesség és tagi kivét

Általános

Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok, alanyi áfamentes. Emellett kisebbségi (5 százalék) tag vagyok egy kft.-ben, melyben nincs más jogviszonyom, de tagként (azaz ellenszolgáltatás nélkül) esetenként személyesen is közreműködöm. A kérdésem, hogy ha a jövőben rendszeres tagi kivétet kapnék (pl. a garantált bérminimum erejéig), akkor ez a bevételem (mármint a tagi kivét összege) beleszámítana-e a kata vagy az alanyi áfamentességem határába? További kérdésem: ha magánszemélyként használt eszközt adnék el (évi 600 ezer forint alatti mértékben) ennek a kft.-nek, az beleszámítana-e a kata vagy áfamentességem határába? Utolsó kérdésem, ha egy független kft.-nek adnék el magánszemélyként használt eszközt (évi 600 ezer forint alatti mértékben), az beleszámítana-e a kata vagy áfamentességem határába? Válaszaikat előre is nagyon köszönöm!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Kivás társaság hipabevallása

Kata, kiva

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy kiva alá bejelentkezett társaság választhatja-e az iparűzési adó tekintetében a normál elszámolást? Ugyanis adott egy társaság, amely 2019. január 1-től kivás, de iparűzési adó tekintetében nincs beadva változásbejelentés. Ez így szabályos? Valamint, ha nem szabályos, és csak a kiva szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választhatja, akkor elegendő ezt most, a bevallás elkészítésekor eldönteni? Vagy utólag nem változtathat ezen? Ha változtathat, most utólag adjuk be a változásbejelentőt, és a 2018. évi hipabevallást önellenőrizzük, tegyük záró bevallássá, és úgy készíthet egyszerűsített adóalap-megállapítással bevallást? Előre is köszönöm a válaszát!

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »

Megválaszolva

0 komment

Katás táppénzen

Kata, kiva

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk főállású katás egyéni vállalkozó. Június 26-ától július végéig táppénzen van (valószínűleg még augusztus végéig táppénzen lesz). Június 25-én még adott ki számlát, melyet neki július elején írtak jóvá, tehát júliusban volt bevétele. Az lenne a kérdésünk, hogy a táppénzes napjainak a száma meghaladja a 30 napot, és emiatt neki július hónapra nem kellene fizetni az 50 ezer forint adót, ugyanakkor volt bevétele, emiatt mégis kell fizetni? Ha nem kell fizetni, akkor úgy tudjuk, hogy be kell adni a NAV felé a 20T101E nyomtatványt. Válaszát előre is köszönjük.

Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Figyelem! Bezárás

Kedves Előfizetőnk! A Kérdések és válaszok menüpont alatt egyszerre 100 db kérdés megfigyelésére van lehetőség. Ön elérte ezt a határt, így újabb kérdés követését úgy tudja beállítani, ha a korábbiakból töröl. A törléssel csak a saját megfigyelését törli, a kérdéseket természetesen továbbra is megtalálja az oldalon.

Kérjük, várjon! Kérjük, várjon!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close