Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdés
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózást ki választhatja?
Szja / Ekho / KülönadóSzellemi tevékenységet végző, evás egyéni vállalkozó 2020. január 1-jétől választhatja-e – 15 millió forint éves bevételi határig – az szja-s átalányadózási formát? Korlátozódik-e valamilyen tevékenységi körre ezen adózási forma? Válaszadást előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Önálló tevékenységből, külföldről származó jövedelem
Szja / Ekho / KülönadóMagánszemély főállású munkaviszony mellett egy németországi intézmény felkérésére, megbízási szerződés keretében, egyszeri alkalommal tudományos munkát végzett. Az elvégzett munka díjazása a szerződés szerint egyszeri x euró volt, amit a megbízó a magánszemély számlájára átutalással teljesített. Mikor és milyen módon kell ezen bevétel után adózni, illetve járulékot fizetni a magánszemélynek és mindezt milyen árfolyamon? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
1 komment
Anonim szociális segélyezés ismét
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Lepsényi Mária Szakértő Asszony! Köszönöm a válaszát, és tovább szeretném boncolgatni a kérdést az egyházi jogi személy oldaláról! A válasza az én értelmezésem szerint a segélyezett adózására vonatkozott a tekintetben, hogy amennyiben nem kellően dokumentált a segély nyújtása, vagyis a bizonylatokból nem derül ki, hogy szociális segélyt kapott, akkor ez adóköteles jövedelem a segélyezettnél. Viszont arra is szerettem volna választ kapni, csak valószínű a kérdésem nem volt egészen világos, hogy a 2011. évi CCVI. törvény 19/C. §* (2) bekezdése szerint " A vallási egyesület és az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti", akkor gyakorlatilag ezen összeget lehet anonim segélyezésre is fordítani, és mivel állami szerv nem ellenőrizheti, akkor gyakorlatilag az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 77. §-a úgymond értelmét veszti, mivel az egyházi jogi személy olyan segélyezési gyakorlatot alakít ki, amilyet akar, hiszen állami szerv nem ellenőrizheti. Jól értelmezem? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkáltatói jogutódlás = TUPE?
MunkajogTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok önökhöz. X cég szolgáltatási (takarítás mint kiszervezett tevékenység) tendert írt ki, ahol végül a jelenlegi szolgáltató személyében változás áll be. X cég ragaszkodik a jelenlegi takarítást végző állományhoz, és állítja, hogy az új szolgáltató cég az említett régi állomány átvételénél köteles munkáltatói jogutódlással eljárni. Az angol jogrendben van az ún. TUPE fogalma, ahol ez valóban megállná a helyét, X cég ezen jogszabályra hivatkozik, azonban fenntartásaink vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar jogrendben is hasonló lenne a helyzet. Maga a TUPE (2001/23/EK ) ugyan a hazai jogrendbe is átültetésre került, ám véleményünk szerint nem ilyen tartalommal. Várva megtisztelő válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Végelszámolás, járulékfizetés 2.
ÁltalánosA cég képviselője társas vállalkozóként megfizette a járulékait 2019.07.31-éig. Az ügyvédi hiánypótlás elmulasztása miatt lett ismét társas vállalkozó. Van-e valamilyen lehetősége még a tulajdonosnak, hogy mentesüljön a járulékfizetés alól?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Végelszámolás, járulékfizetés 1.
Tb / Járulékok / NyugdíjCégalapítás 2018 januárjában. Az alapítók egy magánszemély és élettársának egyik cége. 2019. januárjában az élettársi kapcsolat megszűnik. Megegyezés születik, hogy a magánszemély 100 százalékos tulajdonossá válik. Ő lesz a cég képviselője is. A cégbíróságon bejelentik a változást. Ugyanezen a napon az új tulajdonos bejelenti a tásaság egyszerűsített végelszámolással történő megszűnésének kezdetét, ezt az eseményt szintén az ügyvédi iroda jelenti be. Az egyszerűsített végelszámolás befejezésének dátuma 2019 július közepén járt volna le, de sajnos a tulajdonos nem tudta kifizetni teljes egészében a járuléktartozását. A járulékokat 2019.07.31-éig megfizette, ezen a napon nem volt már adótartozása. Az egyszerűsített végelszámolás így normál végelszámolásba ment át. A tulajdonos a végelszámolás záró dátumának a 2019.07.31-ei dátumot nevezte ki. A záró bevallások minden hatósághoz benyújtásra kerültek, melyeket fel is dolgoztak. A cégbíróságtól azonban 2019. szeptemberében érkezett egy hiánypótló végzés a jogi képviselőhöz, hogy a végelszámoló személyét jelentse be a cégbíróságnak. (Valószínű, hogy a végelszámolás zárásának bejelentésével egyszerre szerette volna az ügyvéd bejelenteni, de figyelmeztette a cégbíróság, hogy ezt csak két külön bejelentéssel lehet megtenni). Sajnos az ügyvéd ezt a hiánypótlást nem teljesítette a cégbíróság felé, így a társaság a végelszámolás befejezése helyett tovább működik (törölték a nevéből a "végelszámolás alatt" jelzőt.) folyt.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csed, gyed összegének meghatározása
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 2018. október 1-jétől működő katás (50 000 Ft) egyéni vállalkozó gyermeket vár (kettesiker-terhesség). A szülés várható időpontja 2020. július. Szeretném megkérdezni, hogy milyen időszakot néznek a csed és gyed összegének meghatározásakor, és mekkora összegre számíthat? Köszönettel: Bognárné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénztárgép kezelése számlakérés esetén
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk jövőre nyit hotelt, ahol pénztárgépet fog használni. A következő kérdések merültek fel: – Előleget távolról (szállásfoglaló weboldalon keresztül) fizető vendég bankkártyáját az általa megadott adatokkal megterhelik, be kell-e ütni a pénztárgépbe is az összeget, vagy számlát kell kiállítani róla? Bankkártyaterminálon keresztül történik a fizetés, így a terminálon nap végén szereplő összegben benne lesz. Meg kell-e egyeznie nap végén a pénztárgép bankkártyás fizetésének összege és a bankkártyaterminál nap végi összegének? – Mi a helyes eljárás, amikor személyesen fizet egy vendég bankkártyával és számlát szeretne kérni? Ha beütnénk a pénztárgépbe is, annak érdekében, hogy megegyezzen a bankkártyaterminállal a pénztárgép bankkártyás fizetéseinek összege, abban az esetben duplán lenne elszámolva az adó és a bevétel. Lehetséges megoldás az, hogy egy külön bankkártyaterminált létesítenek ezekre az esetekre, amely nem áll kapcsolatban a pénztárgéppel? Előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
2 komment
Közös képviselő - erdőgazdálkodó
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő, aki magánszemélyek által megbízott erdőgazdálkodó is. Erre az évre szeretnének kifizetni ~ 2 M forintot a tagoknak. Az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján, én úgy értelmezem, hogy többlet haszonbérletet lehet fizetni. Osztalékot semmiképpen, mert nem erdőbirtokossági társulatról van szó. Véleményem szerint mindenkivel haszonbérleti szerződést kell(ett) kötni, továbbá az erdőgazdálkodó mint őstermelő, meg kell hogy fizesse a 2 M forint költség után a 15 százalék szja-t és a 17,5 százalék szochót. A fennmaradó összeget lehetne felosztani a tagok között. Kérdésem önök felé az, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt? Amennyiben igen, egy megerősítést kérnék erre vonatkozóan. Amennyiben nem, úgy tisztelettel kérem, szíveskedjenek a helyes megoldást részemre megírni. Várom válaszukat! Köszönettel és tisztelettel: egy könyvelő
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Német társasági adó kezelése a magyar rendszerben 2.
Társasági adó / Innovációs járulékA német könyvelő 2019-es bevallást 2020-ban fogja benyújtani és az adó is 2020-ban lesz befizetve. A német adó magyar rendszerben való figyelembevételét befolyásolja-e annak bevallási vagy befizetési ideje? Mi van, ha az adóbevallás és a fizetés csak 2020 júliusában következik be (2018-as év bavallása 2019 novemberében lett benyújtva) ? Válaszukat előre is megköszönöm Tisztelettel , Farkas Lászlóné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Német társasági adó kezelése a magyar rendszerben 1.
Társasági adó / Innovációs járulékÖsszesen ebből német bevétel 1200 500 költség 700 350 adózás előtti eredmény 500 150 adóalap- korrekció -200 0 adóalap 300 150 számított adó 9% (30) 27 45 adókedvezmény 13 0 fizetendő adó 14 45
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
NAV számlázó kontra pénztárgéphasználat
SzámvitelTisztelt Szakértők! Kérem szíves segítségüket a következő esettel kapcsolatban! Ügyfelem NAV online számlázó rendszerben készíti számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázó rendszer minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. A NAV számlázó esetében a teljes adattovábbítás következtében viszont nem tudom, hogyan kellene a pénztágépet használni? Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőbe, hanem „pénzbe ütik” be? A gyakorlat egy másik cégnél az volt, aki nem NAV számlázó programot használ, hogy a 100 e Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV számlázón keresztül. Ha számlázó programot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamit a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása? A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot és nem jött elő problémaként a NAV vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása. Kérem szíves állásfoglalásukat! Üdvözlettel: Szabó Anita
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Társas vállalkozás munkaviszonyban
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Kft. 50%-os tulajdonosa, tagja a kft.-ben a személyes közreműködését heti 40 órás munkaviszonyban látja el, mellette ügyvezető igazgató is megbízási jogviszonyban, de erre díjazást nem vesz fel. Érdeklődnék, hogy ezt hogyan kell jelenteni a 1908-as nyomtatványon: a sima 20-as jogviszony kódon és mivel a megbízást ingyenesen látja el, ezért azt nem kell jelenteni, vagy mivel ügyvezetésére tekintettel társas vállalkozónak minősül, ezért a 35-ös kódon, társas vállalkozó munkaviszony mellett. Ilyenkor van-e jelentősége, hogy heti 36 órát elérő munkaviszonyát a saját vagy más cégében teljesíti? Mi a helyzet akkor, ha a továbbiakban a heti 40 órás munkaviszonyból 20 órát a saját kft.-jében akar ledolgozni, és mellette egy másik cégnél akar heti 20 órás munkaviszonyban dolgozni? Milyen kódon kell ezt jelenteni a saját kft.-jében? Ha tovább bonyolódik a helyzet, és emellett a katás bt.-jében személyesen közreműködik és ügyvezetői teendőket is ellát,akkor ilyen esetben milyen kódon kell jelenteni a jogviszonyokat a kft.-ben és a bt.-ben?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztrák áfabevallás
ÁfaTisztelt Címzett! Magyar adóalany kft. Ausztriában végzett ingatlanszigetelési munkálatokat magánszemély részére 15 000 euró értékben. Az ügyvezető bejelentkezett az osztrák hatósághoz, kapott is adószámot. A kérdésem, illetve kérésem, hogy részletesen írja le nekem, hova, hogyan kell/lehet beadni erről az osztrák áfabevallást (esetleg kitöltéséről információ)! Köszönettel, RM
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Előzetes nyugdíjszámítás
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A nők 40 éves nyugdíjmegállapításához szükséges 40 év munkában töltött jogviszonnyal már rendelkezem. Az szeretném kérdezni, hogy lehetséges-e, hogy a nyugdíjazás igénylése nélkül, csak a jelenlegi lehetséges nyugdíj összeget kiszámolják? Ha igen, akkor hol lehet ezt igényelni, és milyen nyomtatványon? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
A1 igazolás visszamenőleg
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Külső cégnek is vállalunk számfejtést és hónap végén adnak le minden dokumentumot a bérszámfejtéshez. Most derült ki, hogy voltak kint munkavállalók külföldi kiküldetésben novemberben és októberben is. Van rá lehetőség, hogy visszamenőleg A1 igazoláshoz kérelmet nyújtson be a cég? Ha igen akkor mi az a maximális idő amire visszamenőleg kérelmet lehet beadni? A cég nem tb-kifizetőhely. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Evás bt. egyszerűsített végelszámolása 2019. 12. 31-én
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Az egyik 2 éve nem működő (csak 1 db számla erejéig) bt. úgy döntött, hogy most az eva megszüntetése miatt egyszerűsített végelszámolással megszűnne. Úgy tudom, hogy most már a könyvelő is indíthatja az egyszerűsített végelszámolást, ennek a feltételeit és menetét szeretném megkérdezni. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Osztalékkifizetés
Társasági jogTisztelt Adózóna! Adott egy kft. három taggal. Közös döntés alapján lehet-e csak egy tag részére osztalékot fizetni? Köszönöm.
Megválaszolva
0 komment
Tagi kölcsönös bt.-tag halála
ÁltalánosHogyan lehet, illetve lehet-e végelszámolni egy bt.-t, melynek kültagja elhunyt, a társaságnak tagi kölcsön tartozása van, egyéb követelése, illetve kötelezettsége nincs.
Megválaszolva
0 komment
Kedvezményezett részesedéscsere
Társasági jogTisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatosan szeretnék felvilágosítást kérni. Adott egy belföldi magánszemély, aki 100%- ban tulajdonosa A és B belföldi vállalkozásoknak. Az A cég jelentős hitelt vett fel, azonban tevékenységénél fogja nem tudja önmagában kitermelni a hitel törlesztő részleteit, ezért finanszírozásra szorul a B cégtől. Tekintve, hogy eddig ez kölcsönök formájában valósult meg, szerkezeti átalakításon gondolkodunk, mely során A cég 100%-os tulajdonába kerülne a B cég, ezzel egyidejűleg, cserébe a B cégért, A cégben a jegyzett tőke megemelésre kerülne. A végső kép úgy nézne ki, hogy a magánszemély 100%-ban birtokolná A céget, A cég pedig 100%-ban birtokolná B céget. Megvalósítható lehet-e ez az ügylet kedvezményezett részesedéscserével ? Köszönettel: Lázár Veronika
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték