Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Mielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Részvényeladás adózása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy milyen adózási feltételei vannak annak, ha egy amerikai anyacég magyarországi leányvállalatának munkavállalója a bónuszként kapott részvényeit szeretné eladni? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egészségbiztosítás adózása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A vállalati bankszámlához tartozik egy egészségbiztosítási szerződés, mely alapján 13 500 Ft kerül megfizetésre a CIB Banknak. A biztosított az ügyvezető. Ez egy szolgáltatásfinanszírozó kockázati biztosítás. Helyes-e az eljárás, ha az ügyvezetőnek 20 301 forint béren kívüli, egyéb meghatározott természetbeni juttatást számfejtünk? A 15% szja és a 18,5% tb-járulék levonásával nettó 13.500 Ft nem pénzbeni juttatásként kerül kiírásra. És a vállalat megfizet 2030 forint kivát ez után a tétel után. Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Casco önrész továbbterhelése
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk nettó + 27 százalék áfa összegben kapott casco önrészről számlát a flottakezelő cégtől, ahonnan a teherautót operatív lízing keretében béreljük. A bérbeadó cég az alábbi NAV-állásfoglalás alapján számlázta áfásan az önrész összegét. „Levele szerint, a társaság – a flottakezelési szolgáltatási díj ellenében, teljes körű ügyintézést végez és a szerződéseik alapján – a keletkezett kárnak a casco biztosítás által nem térített önrészét, minden esetben a Megbízóra átterheli, aki azt megfizeti »kárjavítási szolgáltatás« jogcímen. Álláspontom szerint a kérdése esetében az áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható az önrész vonatkozásában. Ezért a fentiek alapján, amikor az önrész megtérítésére kerül sor, akkor az árképzési tényezőként, költségelemként a flottakezelési szolgáltatásba beépül. Ebből következően az önrészt – mint a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába tartozó tételt, az áfatörvény 82. § (1) bekezdése alapján – 27 százalékos áfa terheli.” A kérdésem az, hogy amikor cégünk ezt az önrészt munkavállalója részére továbbhárítja, kiszámlázza, azt milyen összegben kell megtennie? Ahogy kaptuk, áfásan, vagy az eredeti nettó összeget csak? Válaszát előre is köszönöm! Csuti Szilvia
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vevőkövetelés peresített
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy Kft. 2024. decemberben 8 napos átutalásra eladott áfásan egy terméket egy új vevőnek, és a vevő el is vitte azt és azóta sem fizette ki, és ez az ügy már rendőrségi feljelentés alatt van, mivel a vevő rosszhiszeműen a terméket már azonnal ki is vitte az országból, és úgy látszik, nem is akarta eleve kifizetni. Ebben az esetben mit tehet a kft. a számlával, a befizetett áfával? Sztornózhatja-e a számlát vagy inkább csak elszámolhat utána értékvesztést, illetve képezzen rá esetleg céltartalékot? Válaszukat előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szűrővizsgálat
ÁfaTisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy egészségügyi céggel kötött szerződést. Az egészségügyi cég reklámszolgáltatás megnevezéssel állította ki a számlát, illetve reklámszerződést kötöttek a vállalkozásunkkal, melyben szerepel, hogy a vállalkozásunkat, illetve annak tevékenységét a honlapján egy éven keresztül hirdeti, és a díjazás fejében egy fő részére üzletpolitikai engedményként egészségügyi kivizsgálási szolgáltatást nyújt. Kérdésem az lenne, hogy jelen számla áfája levonathó-e, illetve az egészségügyi szolgáltatást bérként adózó juttatásnak kell-e tekinteni annak ellenére, hogy a számlán reklámszolgáltatás szerepel. Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bónusz elszámolás jóváíró számlán
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy kft. bónusz-elszámolást kapott. Az elszámolásról áfás jóváíró számlát állított ki a partner. Hogyan könyvelendő jóváíró számla alapján a bónusz? Előre is köszönöm válaszát!
Megválaszolva
0 komment
Támogatás nyújtása Nonprofit Kft.-nek
SzámvitelTisztelt Szakértő! Nonprofit Kft. (közhasznú jogállással) működéséhez az alapító tulajdonos társaságtól (kft.) rendszeres jelleggel támogatásra lenne szükség. Kérdésem adhat-e a tulajdonos kft. támogatást a Nonprofit Kft. részére. Ha igen, milyen adózási terhek mellett teheti meg? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tevékenységi kör bővitése
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelünk tevékenységi körét bővítené klímaszerelési tevékenységgel. Jelenleg felnőttképzés keretben végzi a tanfolyamot, májusban fog vizsgázni, és a bizonyítványa birtokában kerül be a tevékenységi körei közé. Kérdésünk annyi lenne, hogy már most vásárolnia kellene a tevékenységhez szükséges gépeket, ezeket megteheti-e, és áfalevonási jogát gyakorolhatja-e? Az iskola nem biztosítja ezeket a gépeket, mely például már a sikeres vizsga egyik alapja lesz, hogy ezeket használni, kezelni tudja. Köszönettel: Fazekasné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfafigyelés érvényesítése
ÁfaTisztelt Szakértő! A vállalkozás 2020.01.31-én bérelt ingatlanon nagy értékű beruházást (felújítást) hajtott végre, mely a befektetett eszközei között ingatlanként kimutatásra került, évi 6% értékcsökkenés elszámolásával. A beruházás áfája levonásra került, mivel az ingatlant a vállalkozás bérbeadással hasznosította, és az ingatlan bérbeadás áfakötelessé tételét választotta. A vállalkozás 2024.09.15-én a bérleményből elköltözött úgy, hogy az ingatlanon végzett beruházás ellentételezés nélkül az eredeti bérbeadónál maradt. Kérdéseink: 1. Jelen esetben alkalmazni kell-e az Áfa tv. 135–136. § szerinti utólagos áfakiigazítási szabályokat? 2. Ha igen, akkor ebben az esetben a 60 vagy 240 hónap figyelési időt kell-e nézni? 3. Ha a vállalkozás nem tudja kimutatni, hogy a beruházásnak mennyi volt az áfaértéke, úgy vélelmezhetjük-e a teljes beruházásra számított áfát. 4. Ha 2024. szeptember hónapban kerül ki a könyvekből a fenti tétel, akkor a szeptember havi, vagy a tárgyév utolsó havi bevallásában kell-e ezt érvényesíteni? 5. Ha ellenértékkel történt volna az átadás, akkor az ellenértéktől függetlenül a fenti szabályok alól mentesül-e a vállalkozás (nyilván az ellenérték alapján történő áfa megfizetésével)? Válaszukat köszönjük!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közösségen belüli termék beszerzés
ÁfaTisztelt Szakértő! Áfakörbe tartozó magyar vállalkozás részére szlovák cég állított ki számlát 0% áfatartalommal. Megjegyzésben fel van tüntetve, hogy a 222/2004. törvény értelmében az áru szállítása adómentes. Mindkét fél HÉA száma szerepel a számlán. Hogyan kell eljárni jelen esetben áfa tekintetében?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
SME
ÁfaTisztelt Szakértő! Magyarországi, alanyi adómentességet választó cég szeretne Németországba, cégeknek és magánszemélyeknek szolgáltatást nyújtani (oktatás), online és nem online is. Bejelentkezne az SME-rendszerbe. Hogyan kell számláznia ezeket a szolgáltatásokat? Legyen kedves válaszában kitérni arra az esetre is, ha nem jelentkezik be az SME-rendszer alá! Köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lízing – vételi jog átengedése, áfalevonhatóság
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy cég a lízing lezárásakor átengedi a vételi jogot egy másik cégnek. A piaci ár és a maradványérték közötti különbséget kiszámlázza vételi jog átengedése címen a végső vevőnek. Kérdésem az lenne, hogy a végső vevő levonhatja-e a vételijog-átengedés áfáját, ha a személyautót nem közvetlenül áfás tevékenységhez kívánja felhasználni, hanem csak arra, hogy azt az új cég ügyvezetője használja. Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Alanyi mentesség választása és nyílt végű lízing
ÁfaTisztelt Szakértő! Áfakörös vállalkozás 2022. április hónaptól nyílt végű pénzügyi lízingszerződés alapján személygépkocsit bérel. 2025-ben alanyi adómentességet választana (a visszamenőleges választási lehetőséget kihasználva). Az áfatörvény 135. §-a szerinti utólagos kiigazítás (áfa-visszafizetés) vonatkozik erre az esetre? A szerződésből még 27 hónap van vissza. Az 1. törlesztőrészlet és a havi lízingdíjak alapján visszaigényelt áfát meg kell osztani az ingóságokra vonatkozó 60 hónapos szabály szerint? Köszönjük a segítséget, üdvözlettel: Fischer T.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kedvezménykupon elszámolása
ÁfaEgy üzleti csoport egyik cége a nagy forgalmat bonyolító vevőjének a magas forgalomra tekintettel egy utalványt állít ki, amit a vevő a cégcsoport másik cégénél tud érvényesíteni, azaz, ha a másik cégtől szintén egy magas értékű terméket szerez be, akkor a terméket az utalvánnyal/kuponnal csökkentett kedvezményes áron tudja beszerezni. Az utalvány egy jövőbeni kedvezményes árra, árengedményre vonatkozik. Az ilyen promóciót marketingfogásnak tartja a cégcsoport, mivel egy vevő különféle tranzakcióit, beszerzéseit a különböző tevékenységű cégcsoporton belüli vállalatoktól szerzi be. Meg szeretném kérdezni, hogyan járunk el helyesen a számlázást illetően?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfakerekítés
ÁfaÚj könyvelőprogramunk az áfabevallás elkészítésekor minden sort önmagában kerekít, szemben irodánk korábbi gyakorlatával, amikor csak a „Fizetendő adó” és a „Levonható adó” összesenje került kerekítésre. Melyik megoldás a helyes?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gépjárműalkatrész-cseredarab számlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Gépjármű-javítással foglalkozó cég vagyunk. Vannak olyan alkatrészek, amelyek felújíthatók, így a gépjárműből kiszerelt alkatrészt megvásároljuk az ügyféltől, és az autóba beépítünk egy újat. Kérdésem az le, hogy miként járunk el helyesen. 1. A javításról kiállított számlán (amely többek között az ugyanilyen, új alkatrészt is és munkát is tartalmazza) feltüntetjük egy mínusz sorral a kiszerelt alkatrész (cseredarab) értékét 2. A javításról kiállított számlán az új alkatrész értékénél feltüntetjük, hogy „cseredarabbal csökkentett érték” és csak a különbözeti áron számlázuk (tehát az új ár mínusz a beszámítási áron lenne az új alkatrész feltüntetve). 3. A cseredarabról egy különálló számlát készítünk mínusz előjellel, viszont itt nem tudom, hogy mire tudnánk hivatkozni, mivel eredetileg nem vásárolta meg tőlünk az ügyfél, hogy visszáruként kezelhessük. Hivatkozni a javítási számára tudunk, azonban ott nem ez az alkatrész szerepel ténylegesen, hanem egy ugyanilyen, de új. 4. Esetleg a gépjármű tulajdonosa kellene, hogy kiszámlázza felénk a kiszerelt darabot, amennyiben cég, illetve adásvételi szerződést írni, ha a partner magánszemély? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Létszámleépítés – mikor világos és okszerű a munkáltatói felmondás?
MunkajogA gyár területén több üzem van. Mindegyik üzemben dolgoznak technikusok (többféle), akik csak az adott üzemben dolgoznak. Vannak (simán) technikusok, akik a karbantartók, gépek javítását végzik, vannak minőségbiztosítási, utility technikusok, és PLC technikusok. Minden üzemben. Többféle technikus munkakör van. Világos és okszerű-e a munkáltatói felmondásnak alábbi indokolása: "Ön ... óta áll a Munkáltató alkalmazásában PLC technikus munkakörben. A Munkáltató a technikus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók létszámát csökkenteni kívánja. Mivel a technikus munkakört érintő létszámcsökkentés az Ön munkaviszonyát is érinti, ezért a Munkáltató úgy döntött, hogy az Ön munkaviszonyát az Mt. 64. § (1) bek. b) pont szerint, az Mt. 66. § (2) bek. figyelembevételével felmondással megszünteti." A technikus munkakör a karbantartók munkaköre, a PLC technikus, az más munkakör. És melyik üzemben kívánja csökkenteni? És miért kívánja csökkenteni? Túl általános az indoklás és rövid? Másik ok lehet a perben: Ha az üzemben levő három PLC technikus közül az elbocsátott a legidősebb, 50 év felett, a másik kettő 30 alatti, lehet-e támadni a munkáltatói felmondást az egyenlő bánásmód megsértése miatt, és hogyan, mire hivatkozva, milyen jogalappal? Ha a munkavállaló munkavállalói képviselő volt, és ha a fentiek alapján jogellenesnek ítéli a bíróság a felmondást, akkor kérésre köteles visszavenni a munkáltató a munkavállalót? Érdemes a munkavállalónak perre vinni a munkáltatói felmondást? Milyen indokkal és jogalapon?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Önkéntes nyugdíjpénztár lakáscélú felhasználása
ÁltalánosTisztelt Cím! A következőkben kérem a segítségüket! 2024.11. hóban egy építési telket vásároltam, 15 millió forint értékben. A telek kifizetésre is került még novemberben. Az Öpt. 74. § (d) pont alapján építési telekre is igényelhető a támogatás. Ennek igénylését 2025.01.02-án benyújtottam az önkéntes nyugdíjpénztár felé. A mai nap kaptam egy levelet, hogy elutasították a kérelmemet a 74. § (9) pontjára hivatkozva, hogy a „benyújtásra kerülő számla nem lehet korábbi mint 2024.október”. És arra hivatkozik, hogy csak számla nyújtható be. De közben a 74. § (7) bekezdés pedig leírja, hogy építési telekre adásvételi szerződés alapján van mód. Véleményem szerint az hogy a 9. pont számlát ír, az csak egy nem mindenre kiterjedő megfogalmazás, és véleményem szerint emiatt nem utasíthatta volna a pénztár a kifizetést, hisz telek esetében nincs számla, csak szerződés. Ebben kérem a segítségüket, hogy a pénztár jogosan utasította-e el az igényemet! Köszönettel: Andi
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tagi jövedelem
Társasági jogTisztelt Cím! Gyakran van szükség tagi jövedelem számfejtésére a mindennapokban, ezért felmerültek kérdések.A tagi jövedelem kifizetésére milyen dokumentumokra, szerződésekre van szükség kft. vagy bt. estében? Gondolok arra, hogy ha egy kft.-ben van három tulajdonos, az egyik tulajdonosnak (aki nyugdíjas) van tagijövedelem-kifizetés mondjuk személyes közreműködés miatt. Lehet-e ez a kifizetés havonta változó összeg? A bt. esetében a nyugdíjas beltagnak szükséges-e valamilyen megállapodás, és ki írja alá – ha kell szerződés vagy megállapodás? Tisztelettel várom szakértői válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlanbérbeadás járulékos költségeiről mikor kell számlát kiállítani?
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy társaság magánszemélytől bérel ingatlant. A szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő megtéríti az építményadót és a közös költséget is. Kérdésem, hogy ezen költségeket is elszámolhatja számla nélkül számviteli bizonylattal mint a bérleti díjat, vagy a bérbeadónak kell adószámot kérnie és számlát kiállítania. Köszönettel: Molnárné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »