Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Nők 40 nyugdíj vagy öregségi nyugdíj
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! 2027. évben, 40 év jogosultsági idővel (ebben 4 év gyereknevelési idő), a nők kedvezményes nyugdíjára jogosultságot szerző nőnél a nyugdíj összegének számításakor a (1982–1987. nappali tagozat) 5 év egyetemet plusz szolgálati időként figyelembe veszik-e? A nyugdíj összegét a 45 év szolgálati idő után (90%) állapítják-e meg? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Papíralapú munkaügyi iratokról hiteles digitális másolat készítése
MunkajogTisztelt Szakértő! 1. Milyen feltételek teljesítése esetén tud a munkáltató hiteles digitális másolatot készíteni a papíralapon keletkezett munkaügyi iratokról? Saját maga szeretné ellátni a másolatkészítést minősített elektronikus aláíró szolgáltatás használatával. 2. A hiteles másolat elkészítése feljogosítja a munkáltatót az eredeti papíralapú dokumentumok megsemmisítésére? Kiemelten a a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra vonatkozó hosszú megőrzési idő esetén jelentene ez a munkáltató számára könnyedséget. Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Új lakás és a fedett, oldalról nyított gépkocsi beálló, az áfa mértéke
ÁfaSzakmai állásfoglalás kérése új építésű társasházi lakással együtt értékesített, közös tulajdonú udvari gépkocsibeálló kizárólagos használati jogának áfamértékéről. Adózónk saját beruházás keretében többlakásos társasházat épített, amelyben új építésű lakások, önálló albetétként nyilvántartott garázsok és tárolók, továbbá a társasház közös tulajdonában maradó udvari gépkocsibeállók kerültek kialakításra. Az új építésű lakások értékesítése – amennyiben az adott lakás összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 m²-t és az áfatörvény egyéb feltételei is teljesülnek – az áfatörvény 82. § (2) bekezdése és 3. számú melléklete alapján 5 százalékos adómérték alá tartozik. Jelen megkeresésünk kizárólag az udvari gépkocsibeállók áfakezelésére vonatkozik. A társasház alapító okirata szerint az udvari gépkocsibeállók – ideértve a fedett udvari beállók egy részét is – nem képeznek önálló albetétet, önálló helyrajzi számmal nem rendelkeznek, hanem a társasházi tulajdonostársak közös tulajdonában álló földrészlet részét képezik. Az egyes beállóhelyek természetben egyértelműen meghatározhatók, számozással és helyszínrajzon történő megjelöléssel azonosíthatók. A lakás vevője az adott beállóhely tulajdonjogát nem szerzi meg önálló ingatlanként, hanem a társasház közös tulajdonában álló terület meghatározott részére vonatkozó kizárólagos használati jogosultságot szerez. Kérdésünk: milyen áfakulccsal kell számlázni a fedett, oldalról nyitott gépkocsibeállót?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kata-kérdés
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Egy főfoglalkozású, katás egyéni vállalkozó (főtevékenysége: ingatlanközvetítés) és egy moduláris épületek értékesítésével foglalkozó kft. közötti együttműködés adójogi megítélésében kérném a segítségét. Két opciót vizsgálunk: 1. opció (Díjazás nélküli megbízás): Írásbeli, ellenérték nélküli megbízási szerződés keretében a vállalkozó eseti jelleggel, ügyfélkapcsolati és termékbemutató feladatokat végezne a kft.-nek. Képviseleti és szerződéskötési joga nincs, számlát nem állít ki, a kft.-től semmilyen díjazásban vagy jutalékban nem részesül. 2. opció (Részmunkaidős munkaviszony): A vállalkozó a kft.-ben napi 2 vagy 4 órás bejelentett munkaviszonyt létesítene a saját vállalkozásával azonos feladatkörben, megegyező FEOR kóddal (ingatlanközvetítő/értékesítő). Kérdéseim: 1. Van-e bármilyen adójogi akadálya annak, hogy a katás egyéni vállalkozó a saját főtevékenységével tartalmilag megegyező feladatkört lásson el a kft. részére akár ingyenes megbízásként, akár részmunkaidős munkaviszonyban? 2. Veszélyezteti-e a kata adóalanyiságot az 1. opció szerinti díjazás nélküli megbízás? Keletkeztet-e ez bármilyen kizáró okot a Katv. szerint (mivel a Kft. felé bevétel, számlázás egyáltalán nem történik)? 3. Megtartható-e a főfoglalkozású kata státusz a 2. opció esetén, ha a munkaviszony igazolhatóan heti 36 óra alatti? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Őstermelő ingatlan bérbeadása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Felmerült egy őstermelőnél az ingatlan bérbeadása kapcsán, hogy számlát kellene adnia, nem elegendő csak a számviteli bizonylat. A cég, akinek bérbead, számlát kér róla, mert a bérbeadó őstermelőként rendelkezik adószámmal. A kérdésem az, hogy a bérleti díjról a számla kiállítás őstermelőként ténylegesen kötelező, ha cégnek ad bérbe, és valóban nem elegendő csak a számviteli bizonylat?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfamegítélés szakmai rendezvény költségeinek külföldi anyavállalat felé történő továbbszámlázása esetén
Áfa
Tisztelt Szakértő!
Társaságunk Magyarországon szakmai rendezvényt szervezett osztrák anyavállalata részére.
A rendezvényhez kapcsolódó catering és személyszállítási szolgáltatásokat magyar szolgáltatók nyújtották, és az ezekről kiállított számlákat közvetlenül az osztrák anyavállalat részére bocsátották ki. Társaságunk az osztrák anyavállalat felé a rendezvényhelyszín bérleti díját, valamint az előadó-művészeti szolgáltatás (gitárduó fellépése) ellenértékét kívánja továbbszámlázni. A két szolgáltatást eltérő szolgáltatók nyújtották.
Kérdésünk, hogy a fenti költségek anyavállalat felé történő továbbszámlázása az áfatörvény alkalmazásában költségátterhelésnek tekinthető-e, vagy szolgáltatásnyújtásként kell kezelni azokat?
Amennyiben szolgáltatásnyújtásként kell eljárnunk, kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben is:
1. A helyiségbérlet költségének továbbszámlázása esetén milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, ha cégünk nyilatkozott az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételéről?
2. A gitárduó fellépéséhez kapcsolódó előadó-művészeti szolgáltatás továbbterhelése esetén milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk?
3. Tekinthető-e az előadó-művészeti tevékenység az ingatlanhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásnak, és ezáltal osztja-e a helyiségbérlet adójogi megítélését?
Válaszát köszönjük!
Megválaszolva
0 komment
5 százalékos áfa kérdése engedélymódosítás és új bejelentés esetén
Áfa
Tisztelt Szakértő!
Az új lakóépületekre vonatkozó 5 százalék áfa rendelkezéshez az idei évben 2026.12.31-éig megszerzett egyszerű bejelentés tudomásulvétele, vagy építésiengedély-kérelem esetén a hatóság végső döntése szükséges eddig a határidőig.
• Ez a jogosultság az épületre az építés során továbbadható ezt követően? Mi történik, ha valaki jogutódlással a megszerzett építtetői jogot átadja más számára, ebben az esetben jogutódlást követően az engedély új jogosultja számára is megmarad az 5 százalékos áfa számlázásának a lehetősége, vagy ez a jogutódlást követően elveszik? Az áfatörvény alapján a kedvezmény feltétele az épület engedélyezéséhez kötődik, ezt a jogutódlás nem érinti, vagy igen?
• Valamint egyszerű bejelentés esetén megtörténik a bejelentés tudomásulvétele 2026.12.31-éig, azonban az eredeti tervekhez képest olyan mértékű változás áll be, ami miatt újra be kell adni az egyszerű bejelentés dokumentumait, ami új tudomásulvételt von maga után. Ha ez már 2026.12.31. utánra csúszik át, ez esetben elveszik az 5 százalék áfa alkalmazhatósága?
• Ugyanez a kérdés engedélyes eljárás esetén: 2026.12.31-éig megvan a jogerős építési engedély a lakóingatlanra. Engedélyes eljárás esetén azonban nem kell új engedély, ha változás történik. Ez esetben az eredeti engedélyt csak módosítani kell, amit a hatóság elfogad. Ha ez a módosítás 2026.12.31. utánra csúszik át esetleg, de az eredeti engedély 2026 12.31. előtti, akkor alkalmazható az 5 százalék áfa?
Tájékoztatását előre is köszönöm!
Megválaszolva
0 komment
Személygépkocsi értékesítése
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsit èrtékesítene. Az Áfa tv. alapján a havi lízingdíjak áfatartalma tekintetében 50%-os levonási hányadot alkalmazott. A lízingszerződés lezárásra került, értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A gépjármű èrtékesítése ebben az esetben áfa felszámításával vagy adómentesen történik? Várom szíves válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felszámolt cégtől kapott bevétel
ÁfaTisztelt Szakértő! A cégünk bekapcsolódott egy felszámolási eljárásba, partnerünk 2020-2021. évekről több számlával tartozott, melyek euróban lettek kiállítva. A felszámoló teljesítéskori árfolyamon fogadta el a követelésünket. Az eljárás befejeződött, követelésünk kb. 80%-a megtérült, természetesen forintban, idén augusztusban. Kérdésem, hogyan történjen a számlák kiegyenlítése, milyen árfolyamon? Úgy gondolnánk – példaszámokkal –, hogy volt 76 millió tartozás (210 ezer euró), ebből térült meg 70 millió, azt a bankba érkezés napján átszámoljuk euróra, és abból látjuk, hogy az euró hány százaléka térült meg. Ez alapján kiegyenlítjük a számlákat, és fennmarad euróban minden számlán tartozás. Ezek áfás számlák, és szeretnénk a meg nem térült rész áfáját visszaigényelni. Azt milyen árfolyamon tehetjük meg? Köszönettel: V. Ildikó
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tartós bérlet EU-n belül
ÁfaT. Szakértő! Szlovák cégtől tartós bérleti konstrukcióban személygépkocsit bérelnénk. Van EU-s adószámunk, tehát áfát nem számláz a szlovák cég. A kérdésem, hogy az áfabevallásban ugyanúgy szerepeltetem, mint minden más szolgáltatás-igénybevételt? Vagy a személygépkocsira külön szabály vonatkozik? Cégautóadót a szlovák rendszámú gépkocsira is kell fizetni? Köszönöm
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Önszámlázás
ÁfaTisztelt Szakértő! Egy belföldi székhellyel rendelkező fuvarozással foglalkozó cég egy ausztriai cég megbízásából végez fuvarozást Ausztriába. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az áfatörvény 37. §-a alapján Ausztria, az áfa megfizetésére a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett. A szerződéskötéskor a felek megállapodtak, hogy a fuvarokról a számlát megbízó osztrák cég állítja ki az ő számlázó rendszerében önszámlázás keretében. A belföldi cég ezeket a számlákat a NAV felé nem jelenti, természetesen A60-oson közösségi szolgáltatásnyújtást bevalljuk. Szeretnénk kérdezni ebben az esetben azokat a számlákat, amiket a külföldi cég állított ki önszámlázással a magyar cég nevében és adószámára, szükséges-e a NAV felé az online számla rendszerben lejelenteni. Van-e a magyar cégnek adatszolgáltatási kötelezettsége a kiállított számlákról? Illetve helyesen járunk-e el, ha csak A60-oson valljuk be ? A belföldi cégnek csak közösségi adószáma van, külön Ausztriában regisztrált adószáma nincs. Köszönjük válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Személyszállítás II.
ÁfaTisztelt dr. Kelemen László! Az adott válasz szerint (https://adozona.hu/kerdesek/2026_9_22_Szemelyszallitas_otn) a "gépkocsi beszerzése levonási tiltás alá esik [Áfa tv. 124. § (1) d) pont]." Kérdésem az lenne, hogy ezt egy személyszállítással foglalkozó vállalkozás esetében nem oldja az Áfa tv. 125. § (2) a) pontja? Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Biztosítási díj továbbszámlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék kikérni a véleményét! Intézetünk a kutatóhálózat sajátos jogállású szervezeti egysége, önálló jogi személyiséggel rendelkezünk és saját adószámmal. Az egyediingóság-biztosításuk összegét megtéríti részünkre a kutatóhálózat központja. Az érintett számlák már kifizetésre kerültek, a saját nevükre szólnak. A biztosítási díj megtéríttetését tekinthetjük-e úgy, hogy a szervezetünk nevére szóló biztosítás költségét továbbhárítjuk (a felmerült kiadást megtéríti) a HUN-REN Központra eredeti, változatlan formában, ahol az átterhelt összeg adómentes (tárgyi mentes), vagy a díj továbbszámlázása mindenképp áfaköteles tevékenységnek minősül, akkor is ha az eredeti biztosítási szolgáltatás mentes volt az áfa alól? Köszönettel!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénztárgép módosítása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Állásfoglalást szeretnék kérni az alábbi, vendéglátóipari tevékenységet végző adózót érintő probléma kapcsán. Az étteremben időnként előfordul, hogy a pincér téves fizetési módot választ (tévedés vagy a vendég kérésére változás). Például a vendég készpénzzel fizet, a pénztárgépbe mégis bankkártyás fizetést rögzítenek. A hiba a napi zárás során a bankkártya terminál alapján egyértelmű, a kiállított bizonylatok helyesek. Ilyen esetekben mi a helyes eljárás? Kötelező minden tételnél „Pénztárgép napi bevételeinek módosító tételei” bizonylat kiállítása? Elegendő naponta egy „Pénztárgép napi bevételeinek módosító tételei” bizonylat kiállítása, nap végén, záráskor? Ha naponta egy „Pénztárgép napi bevételeinek módosító tételei” bizonylat kerül kiállításra, nap végén, záráskor, bírságolhat-e a hatóság? Milyen egyéb módszer tekinthető szabályos eljárásnak ebben az esetben? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Vagyonfelosztáskor kiadott ingatlan
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Végelszámolást követően egy ingatlan marad a cégben, amelyet a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok 50-50%-ban kapnak meg a tulajdoni hányaduknak megfelelően. Az ingatlant 29 éve vásárolta a cég, 20 éven belül nem volt beruházásnak minősülő beszerzés, áfalevonás ezzel kapcsolatban, a cég jelenleg alanyi adómentes. A vagyonfelosztás következtében merülhet-e fel áfafizetési kötelezettség valami miatt? Az ingatlan egy lakás, amely a cég székhelye volt eddig. Másik kérdés, hogy a vagyonfelosztás során el lehet-e térni a tulajdoni hányadtól valamilyen módon? Pl. egyik tulajdonos átengedi a rá jutó részt a másikra? Válaszát köszönöm. Némethné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Jelentős hiba tárgyi eszköz aktiválásának elmaradása miatt
SzámvitelTisztelt Szakértő! 2025. évben elmaradt egy nagy összegű tárgyi eszköz aktiválása, csak az előlegszámla került könyvelésre közösségen belüli partnertől. Most derült fény rá, hogy a végszámla is kiállításra került 2025. évben nullásan. A gép értéke 107 millió Ft. Egyszerűsített éves beszámolóban a tárgyi eszközök mérlegsoron szerepelt a beruházásra adott előleg is, tehát tulajdonképpen a hiba hatására az 1037 ezer Ft értékcsökkenés csökkenti csak azt a sort. A társasági adó összege sem változik, mert jövedelemminimum szerint volt számítva a bevétel alapján. A főkönyvben nyilván a helyére kell könyvelni a tárgyi eszközöket előlegről beruházásra, aztán a megfelelő főkönyvi számra az 1. számlaosztályba. A mérlegfőösszeg 702 524 ezer Ft. Önmagában az értékcsökkenés elmaradásának hibahatása nem éri el a mérlegfőösszeg 2%-át. De a 352 főkönyvi számról átkönyvelést 1. számlaosztályba is bele kell venni a hibahatásokba? Önök szerint szükség van 3 oszlopos mérleg készítésére, a tao-bevallás módosításra? Az áfabevallást mindenképp javítani szükséges és az A60-ast is be kell adni 2025. évben, jól gondolom? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Megválaszolva
0 komment
Elszámolható költségek és bizonylatolásuk
ÁltalánosEgy zrt. igazgatósági tagja Magyarországon és Hollandiában is rendelkezik állandó lakcímmel. Életvitelszerűen holland lakcímén tartózkodik. A zrt. vezető tisztségviselői feladatait 8 órás munkaviszony keretében látja el. Az üzleti tárgyalások a cég székhelyén zajlanak, ide utazik az ügyvezető, általában repülővel, és az itt tartózkodása idejére szállást bérel. Rendelkezik céges autóval, amelyre cégautót fizet a vállalkozás, ezzel javarészt Hollandiában közlekedik, és néha ezzel utazik a cég székhelyére. A tankolási és szállásköltségeiről a számlát a cég nevére szokta kérni. Felmerült, hogy a vállalkozás az ügyvezető számára bérelne egy irodát Hollandiában, kifejezetten a munkavégzés céljából, a vezetői döntéseket nem itt hoznák. Elismert költségek-e a következők: üzemanyagköltség, utazási költségek és szállásköltségek, holland bérleti díj? Hogy érdemes ezeket bizonylatolni, hogy egy NAV ellenőrzés során megállja a helyét? Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hipabevallás végelszámoláskor
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egyszerűsített végelszámoláskor a végelszámolás kezdetét megelőző nappal kell-e, illetve ha igen, akkor milyen jelöléssel kell beadni a hipabevallást tételes adómegállapítás esetén? A 11. pontban csak "Végelszámolás" választható, ami inkább a végelszámolás befejezesére utal. Nem okoz ez gondot az önkormányzatnál? Fogják tudni, hogy ez még nem a végleges bevallás? Válaszát köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Átalányadóból vszja-ba
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő, abban a kérdésben kérném a válaszát, hogy ha ügyfelem átalányadós egyéni vállalkozó idén 2026. szeptember 24-én átlépte a bevételi értékhatárt, akkor hogyan kell eljárnunk? Visszamenőlegesen kell önellenőrízni az 58-as bevallásokat? Ha nem, akkor akkor szeptember 24-éig csak a kifizetett szochót lehet elszámolni költségként (járulékok tekintetében)? Illetve a 2026-os szja-bevallásban átalányadó után is adóznia kell és január 1-jétől vszja szerint is a teljes évi nyereség után? Előre is köszönöm válaszát.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték