Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdés
Megválaszolva
1 komment
Bíróság megnevezése a jogorvoslati kioktatásban (munkajog)
MunkajogTisztelt Szakértő! Az Mt. 22. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. Kérdéseim ezzel kapcsolatban a következők: 1./ Feltételezve, hogy a kioktatási kötelezettség további feltételei teljesülnek, a kioktatási kötelezettség fentiek szerinti elmulasztásának minősül-e, ha a munkáltató a kioktatás során nem jelöli meg a bíróság pontos nevét, hanem ehelyett csak annyit rögzít, hogy az igény az "illetékes törvényszék" előtt érvényesíthető? 2./ Amennyiben nem, – figyelembe véve a Pp. vonatkozó előírásait – milyen megfogalmazás szükséges az olyan „összetettebb” esetekben, amikor a munkavállaló több törvényszék előtt is érvényesítheti az igényét, mert például a munkáltató székhelye Budapesten, az adott telephely (munkavégzési hely) Debrecenben, a munkavállaló lakóhelye (lakcíme) pedig Miskolcon van, vagy esetleg a munkaválalló több törvényszék illetékességi területén található telephelyen is rendszeresen végez vagy végzett munkát? 3./ Szükgséges a bíróság(ok) címének megjelölése? kiegészítés Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2020_6_3_Birosag_megnevezese_a_jogorvoslat_pfd URL alatt található kérdés 2. pontjában figyelmetlenül, pontatlanul írtam. Helyesen a kérdés így kezdődik: 2./ Amennyiben igen.... Elnézését kérem. A Kérdező
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Értékcsökkenés
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az előző kérdésem arra vonatkozott, hogy egy társasház rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amit bérbead. Ezek után az ingatlanok után értékcsökkenési leírást számol el. Az Szja tv. 75. § határozza meg a társasházak szja-alapjának számítási módját, amiben nem szerepel elszámolt értékcsökkenési leírás. Kérdésem az, hogy az íly módon elszámolt értékcsökkenési leírást az szja alapjának meghatározásakor figyelembe lehet-e venni. Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyermekek után járó szabadság számítása gyesről visszajövőknél
MunkajogTisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségét, hogy amikor a kismama a fizetés nélküli szabadságáról visszaérkezik, a született gyermekei után hogyan kell kiszámolni a pótszabadságot. Minden otthon töltött évre jár a születés évétől, vagy csak a szülési szabadság 24 hetére, valamint a gyed hat hónapjára időarányosan? Előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felmondási minta határozott idejű szerződésre
Koronavírus-járványHol találok felmondási mintát határozott idejű szerződésre, a munkáltató oldaláról a Covid-19 miatt? Köszönöm.
Megválaszolva
0 komment
Órabér
MunkajogTisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy munka elvégzésére 2 fő dolgozót vesz fel, akiknek 8 órás főállásuk van. Órabérben egyeztünk meg. Milyen munkaszerződést kössünk (személyi bér? napi munkaidő?), ha előre nem tudjuk, hogy mikor és hány órát kell dolgozniuk? Előfordulhat, hogy havi 20 vagy 2 óra, de az is, hogy két hónapig nincs ledolgozott órájuk. Hogyan történik a bérszámfejtés, havonta 2 óra x órabér? És hogyan, ha nincs is ledolgozott órájuk? Jár-e ünnepnap és szabadság? A munka kb. fél évig tart. Válaszát várva tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Regisztráció számla-adatszolgáltatáshoz
ÁfaTisztelt Szakértő! Július 1-jétől a NAV online számla-adatszolgáltatás sokkal szélesebbkörű lesz a eddigieknél, sok vállalkozás még nem regisztrált itt: https://onlineszamla.nav.gov.hu . Kötelező-e most júniusban regisztrálni azoknak az alanyi mentes vállalkozásoknak, ahol online pénztárgép van, beütnek minden bevételt a pénztárgépbe, számlát sohasem bocsátanak ki? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
NAV részére adatszolgáltatás
ÁfaTisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a NAV részére történő online számla-adatszolgáltatás kiterjesztését a 2020. júliusi határidőről elhalasztották-e a veszélyhelyzetre való tekintettel ? Köszönettel Papp Éva
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adatszolgáltatás 2020.07.01.
ÁfaT. Cím! A nem áfakörös adóalanyokra (alanyi mentes, egyéb okból mentes), a beszerzéseikre vonatkozik-e a számla-adatszolgáltatás?
Megválaszolva
0 komment
Online számla, adatszolgáltatás
ÁfaT. Szakértő! Katás egyéni vállalkozók szinte csak nyugtás bevételeket adnak. Úgy tudjuk, hogy 07.01-től magánszemélyeknek adott számlát(bevételt) nem kell online bevallani, majd csak 2021.01.01-től. Tehát akinek csak nyugtás bevétele van, annak 07.01-től nem kell online adatot szolgáltatni. Ez igaz? Köszönettel Fidler Gáborné
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Biztosítási díj továbbszámlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Autókereskedelemmel foglalkozó társaságként kérdezem az alábbiakat. Az autókra biztosításokat szoktunk vásárolni, közösségen belüli partnertől (Németország, Lengyelország) és hazai partnertől is, áfamentesen. Ezeket a biztosításokat mi kis haszonnal továbbszámlázzuk ügyfeleink részére. Kérdésem, hogy áfásan vagy áfa nélkül kell továbbszámlázni? Abban az esetben, ha ugyanolyan értéken adom tovább a biztosítást, mint ahogy vásároltam, akkor áfamentesen számlázhatom-e az ügyfélnek? [Áfa tv. 86. § (1) a) pont.] Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Július 1-jétől NAV felé számla beküldése
ÁfaKiskereskedelmi boltról van szó, amely pénztárgépet használ. Néha kérnek készpénzfizetési számlát, ezeket eddig beütötte a pénztárgépbe. Kérdésem, hogy július 1-jétől be kell-e küldeni ezeket a számlákat a NAV-hoz, annak ellenére, hogy a pénztárgépbe beüti az ügyfél?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Az új számla-adatszolgáltatás
ÁfaTisztelt Szakértő! A július 1-től életbelépő új számla-adatszolgáltatással kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni: A vállalkozás fő tevékenysége szakrendelő – járóbeteg-ellátás – működtetése. Ez tárgyi adómentes tevékenység. Július 1-jétől kell-e neki a kiállított számláiról adatot szolgáltatni a NAV-felé? Köszönettel: Falvainé
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pénztárgép
ÁfaTisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy 2020.07.01-től hogyan kell eljárni a pénztárgépet üzemeltető vállalkozásnak, ha készpénzes számlát is állít ki a vevő részére. Be kell ütni a pénztárgépbe az adott összeget? Ha igen, külön gyűjtőbe kell-e rögzíteni a tételt? Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Tisztelettel: Birinyi Elizabet
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Számla-adatszolgáltatás
ÁfaTisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe ingatlant – tárgyi adómentesen – magánszemélynek, illetve cégnek. Előadásokon azt hallottam, hogy ha a magánszemély számlát állít ki, akkor van adatszolgáltatás (2020.07.01-től), ha számviteli bizonylatot, akkor nincs. Az ügyfeleknek a mai napon kiküldött NAV-tájékoztató szerint az adómentes ingatlan-bérbeadásról nem kell adatot szolgáltatni, ha számlanyomtatványt vagy számlázó programot használ a bérbeadó. Mi az igazság, hogyan kell eljárni? Eddig én számlatömböt használtam. Milyen számviteli bizonylat felelne meg a számla helyettesítésére? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kötelező számlaadás 2020.07.01-jétől
ÁfaTisztelt Szakértők ! Jól értelmezem-e az áfatörvény 2020. július 1-jétől érvényes előírását, hogy a következő tevékenységek folytatása esetén minden esetben számlaadási kötelezettség terheli az adózót, nem elegendő a nyugtakibocsátás, ezek a következő adómentes tevékenységek: - az egyéb oktatás, amelyet az áfatörvény 85. § (2) bekezdése határoz meg, és amely a 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pontja alapján adómentes (például engedéllyel rendelkező vagy jogszabály alapján végzett felnőttképzés); - nem közszolgáltatóként végzett egészségügyi szolgáltatás, amely az áfatörvény 85. § (1) bekezdés c) pontja alapján adómentes; - a fogorvos, fogtechnikus által végzett, az áfatörvény 85. § (1) bekezdés e) pontja alapján adómentes ügylet. Szíves válaszukat előre is köszönöm! Sándor Józsefné Adóreform Kft
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Közösségi értékesítés (fuvar a magyar határig)
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném szépen a segítségüket. Adott egy kft,. amely mostanában szeretné elkezdeni a termékeik értékesítését a környező országokba. Román cégnek már értékesítenek. A román partnernek a gls futárszolgálat nem viszi ki a csomagot Romániába, hanem csak belföldön egy határmenti településig szállítja, oda megy érte a román vállalkozó. A külföldre történő továbbszállításról a vevő ad egy nyilatkozatot, ez jelentené az áfa nélküli számla alapját. Szeretném megkérdezni, hogy jelen szabályok szerint mennyire elfogadott ez a gyakorlat? Ilyen helyzetben hogyan lehetne hitelt érdemlően igazolni azt, hogy az áru elhagyta az országot? Köszönöm a segítségüket! Vágner Emília
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyerektartás
MunkajogTisztelt Adózóna! Dolgozónak fix összegű havi gyerektartása van. Például 150 000 forint/hó (átmenetileg nem éri el a nettó bér 50 százaléka ezt a 150 000 forintot), jelenleg nettó bére 250 000 forint/hó. 1. Ha több mint a nettó bérének 50 százalék ez az összeg, akkor levonható? 2. Ha nem, akkor következő hónapban el kell utalni az előző hónapban keletkezett "hiányzó összeget"? 250 000*50 százalék = 25 000 forint, hiányzó összeg 25 000 forint? 3. Illetve gyerektartásnál életbe léphet a 62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Értem ezt úgy, hogyha le lehet vonni több mint a nettó bér 50 százalékát. 4. 63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ezt a paragrafust milyen letiltásoknál kell alkalmazni? Lehet-e abból probléma ha a munkáltató csak a 33 vagy 50 százalékos szabályt alkalmazza? Segítségüket nagyon köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lakásétterem
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó lakásétterem tevékenységre vállalkozna, véleményem szerint az 562102 ÖVTJ kód lenne erre a legalkalmasabb. Kérdésem leginkább az engedélyekre vonatkozna. Kitől és milyen engedélyeket kell kérnem. Véleményem szerint a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya külön engedélye ehhez elengedhetetlen, de azt olvastam több fórumon, hogy ezt a tevékenységet a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének is be kell jelenteni. Kérdésem, hogy a jegyző felé milyen bejelentést kell tenni? Ez minek minősülne? Ez a jellegű tevékenység nem kifejezettem vendéglátó egység – étterem, ahol napi nyitvatartási idő stb. van. A bejelentő nyomtatványokon megjelölt tevékenységeknél sem tudom mit is kellene megjelölni, hiszen ez nem minősülne üzletnek, nem is üzleten kívüli, nem mozgóbolt, kérdésem, hogy mit kell bejelenteni a jegyzőnek és milyen kereskedelmi formát ez esetben? Továbbá a kormányhivatali és jegyzői bejelentésen túl szükséges máshonnan is engedélyt beszerezni? Szükséges ehhez a tevékenységhez pénztárgép? Milyen jogi háttere van a lakásétterem szolgáltatásnak? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan tulajdonjogának átadása
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy házaspár két saját tulajdonú lakóingatlannal rendelkezik, mindketten, mindkét ingatlanban 50–50 százalékban tulajdonosok. Mindkét ingatlan esetén a szerzés időpontja meghaladja az 5 évet. Szeretnék megosztani egymás között a két ingatlant úgy, hogy az egyik a férjé 100 százalékban, a másik a feleségé 100 százalékban legyen. Amennyiben lemondanának az 50–50 százalékról a másik javára. Keletkezik-e adó és/vagy illetékfizetési kötelezettségük? Az ügyletről kell-e ügyvéd által ellenjegyzett szerződés, vagy elegendő egy közjegyzői nyilatkozat? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyedhez 365 nap
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Czeglédi Bernadett 2020.05.27-én írt Mi számít bele a gyedhez szükséges 365 nap biztosított időbe, mi nem írásával kapcsolatosan szeretnék információt kérni. Az írásban az szerepel, hogyha az őstermelő az előző évi bevétel 20 százaléka után fizeti meg a járulékokat, az nem számít bele a 365 napba. Kérdésem, hogy ezt hol találom meg a Tbj. törvényben? Én csak ezt találtam: 42/A § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Biztosított a tbj 5. § (1) bekezdés i) pontja alapján a mezőgazdasági őstermelő, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját. Köszönettel: Besenyeiné Gabi
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték