Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Sportrendezvény-belépő: kiva, járulékbevallás
Kata, kivaTisztelt Szakértő! Kivás cégünk üzleti partnerének sportrendezvényre szóló belépőt ad, melynek összege millión felüli. Úgy értelmezem, hogy 1,18 szorosa után 15% szja- és 13% szochofizetés lesz. Mi lesz a kiva alapja? Elismert költségnek minősül? A 08-as bevallásban név szerint kell szerepeltetnem a partnert (kell neki M-lap), be kell szereznem a személyes adatait? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalék
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 3 000 000 forint értékben, vásárolt egy kizárólag üzemi célú tárgyi eszközt – nettó ára: 5 000 000 forint – zárt végű pénzügyi lízingre, aminek futamideje 5 év. Kérdésem, hogy a fejlesztési tartalék feloldható mind rá a 2025. évben, vagy csak az évente kifizetett törlesztőrészlet összege? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalék feloldása
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném kérni szíves álláspontját: Egy régebbi épület esetében új, modern, hőszigetelt homlokzati nyílászárók kerültek beépítésre és az épület hőszigetelése is megtörtént. Egy üzemcsarnok esetében pedig a teljes világítás cserélve lett LED-es világításra. Beruházásnak vagy felújításnak kell-e tekinteni, és fejlesztési tartalékot fel lehet-e oldani ezekkel kapcsolatban? Másik kérdésem pedig az lenne, hogy amennyiben egy beruházást támogatásként kapott összegből valósítunk meg, ezen beruházás után feloldható-e a fejlesztési tartalék? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szövetkezet egyszerűsített végelszámolása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Iskolaszövetkezet egyszerűsített végelszámolásának befejezését a cég – az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt – az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton a Ctv. 115. § (2) bekezdésében írt cégiratokat megküldeni a cégbíróság részére. A vagyonfelosztási javaslatot, illetve a legfőbb szerv határozatát a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. IM rendelet 13–18. melléklete alapján szükséges elkészíteni, illetve az oldalon integráltan elérhető, azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (AVDH) szükséges azokat – az arra jogosult(ak) által – aláírni. Szövetkezetekre vonatkozó (határozat) mintaokiratot nem találtam. Ebben az esetben mi a teendő? Használható más minta? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyümölcsértékésítés számlázása
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Nyugdíjas egyéni vállalkozó gyümölcstermesztéssel foglalkozik, nem őstermelő. Bevétele időszakos, mivel barackot és almát termeszt. A gyümölcsösben nincs villany, nincs internet és a vállalkozó nem rendelkezik okos telefonnal. Az értékesítés, az eladás megrendelés alapján történik, a megrendelés kizárólagosan telefonon történt egyeztetéssel. Helyben történt értékesítés esetén magánszemélyek részére nyugtát állít ki. Ha adóalany részére történik az értékesítés, akkor szállítólevél kíséretében adja át a terméket (nem minden esetben a gyümölcsösben), és a nap végén számlát állít ki az értékesítésről, melynek fizetési módja átutalás v. készpénz. Kérdés: a reggel átadott gyümölcsről, ha a nap végén történik számlakiállítá, az helyes eljárás-e, illetve ennek a számlának a fizetési módja lehet-e készpénz? Ha adóalany kereskedő a vevő, akkor a szállítólevél alapján a gyümölcsöt, amit korán reggel vett a termelőtől eladhatja aznap úgy, hogy még nem kapott számlát róla? Milyen megoldást tudnak ajánlani a fent vázolt esetben? Válaszukat köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Csarnoképítés áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! Építettünk egy könnyűszerkezetes csarnokot mint beruházó. Az építés során közvetlen áfát nem vontunk le, illetve nem igényeltünk vissza. A generálkivitelező számlája fordított adós módon került kiállításra, így az áfát a bevallásunkban mind a fizetendő, mind a levonható oldalon azonos összegben beállítottuk. Az építés 5 éven belül történt. Most szeretnénk a csarnokot bérbe adni. Kérdésünk az, hogy a bérbeadást tárgyi adómentes módon megtehetjük-e, vagy be kell jelentkeznünk a bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá? Ez esetben 27%-os áfával kell kiállítanunk a számlát? Válaszát előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Épített épület berendezés áfája
ÁfaTisztelt Szakértő! A kft. építésiengedély-köteles irodaépületet épít, ami így fordított áfás. Amikor az épület berendezéseit vásároljuk (pl. bútorok, szőnyeg stb.), akkor ezeket a számlákat áfásan kapjuk meg a kereskedelmi üzletben. Mi a teendő ez esetben ennek az áfájával? Bruttóban költségkén kell elszámolni, vagy visszaigényelhető az áfa? Vagy fordított áfás számlát kell kérni? Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlan értékesítése váláskor
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségüket: 2023-ban vett egy házaspár 50 millió Ft-ért egy lakást. Amikor vették, a feleség 60%-ban, a férj pedig 40%-ban szerzett tulajdont. Most 2025-ben válnak, és eladják a lakást 100 millió Ft-ért. Megegyeztek a váláskor, hogy fele-fele arányban osztoznak a kapott vételáron. Hogyan adózik a férj és feleség külön-külön? Jól gondolom-e, hogy a bevétel mindkét félnél 50-50 millió Ft? Vagy a feleségnél 60 millió Ft és a férjnél 40 millió Ft? A szerzés értéke a feleségnél az 50 millió Ft 60%-a, míg a férjnél az 50 millió Ft 40%-a? Válaszukat köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Euróban kiállított számla
ÁltalánosTisztelt szakértők! Egy AAM átalányadós egyéni vállalkozó euróban állított ki számlát magyar cégnek, nincs devizaszámlája. MNB árfolyamot választott a számlán – nincs bejelentve, hogy ezt szeretné alkalmazni, csak ezt dobta ki a számlázóprogram. Kérdés: hogyan lehet javítani a számlát vagy kell-e egyáltalán javíttatni? Érdemes ezért sztornózni? A bevételét ebben az esetben is a saját bankja deviza árfolyamán átszámolva fogja megkapni és úgy gondolom, ez az összeg fog a bevételei közé bekerülni? Mi a teendő, hogy rendben legyen ez az euróban kiállított számla? Köszönöm válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Nyílt végű pénzügyi lízing eladási jog
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Előfordulhat-e, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing futamideje végén, maradványérték megfizetése után, és minden egyéb előírt feltétel teljesítése után a lízingbevevő nem tudja érvényesíteni a vásárlási jogát? Van-e a lízingbeadónak eladási kötelezettsége, ha a vevő élni kíván a vásárlási lehetőségével? Elállhat-e a lízingbeadó a szerződéstől, vagy értékesítheti-e harmadik személynek a lízingelt eszközt a lízingbevevő hozzájárulása nélkül? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Üzletrész-értékesítés
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Adott egy kft. három magánszemély tulajdonossal 3 000 000 Ft törzstőkével. A három magánszemély tulajdoni részarányuknak megfelelően akar egy cég részére értékesíteni a tulajdoni részéből olyan mértékben, hogy az új tulajdonos 40 százalékot birtokolna a cégértékből. A társaság jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. Az új tulajdonos a tagoktól névértéken vásárolná meg a tulajdoni hányadukat, és a tagi kölcsön egy részét követelésvásárlással megvásárolná. Kérdésem az, hogy ez ilyen módon lehetséges-e, vagy az új tulajdonosnak az üzletrészért a tagi kölcsönnel növelt értéken kell megvásárolnia, és a magánszemély üzletrész-értékesítőknek az üzletrész árfolyamnyeresége után meg kell fizetni az szja-t és a szochót. A társaságban pedig tőketartalékba kell-e helyezni a névérték feletti befizetést? Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Online pénztárgép helyett e-pénztárgép
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szakértelmét. Ha egy most induló egyéni vállalkozó kiskereskedelmi tevékenységet is folytat, amely alapján online pénztárgép használatára kötelezett az NGM pénztárgép rendelete szerint, akkor az online pénztárgép helyett használhatja-e a Nav e-pénztárgép alkalmazását? Vagy most még kötelező online pénztárgépet beüzemelnie? A másik kérdésem, ha alkalmi rendezvényen is árusítana, akkor mozgó online pénztárgép helyett használhatja-e az alkalmi árusítás során a Nav E-pénztárgép alkalmazását? Válaszát előre is köszönöm! Kiss Beáta
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Céges személygépkocsi ajándékozása unokának
ÁltalánosTisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője a céges személygépkocsit unokájának ajándékozná. Milyen vonzata van a kft.-ben és a magánszemélynél? Válaszát megköszönve: Farkas Lászlóné
Megválaszolva
0 komment
Nem EGT-országbeli állampolgár családi kedvezményre jogosultsága
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Egy Fülöp-szigeteki munkavállaló gyermekei után vehet-e igénybe családi kedvezményt? A munkavállaló határozatlan idejű szerződéssel hosszabb ideig lesz foglalkoztatott Magyarországon. Köszönöm a választ!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Lakott ingatlan székhelyként való használata
SzámvitelTisztelt Szakértő! Egy kft.-nek a székhelye a tag tulajdonában van, ami egyrészt irodaként, raktárként működik, másrészt a tag itt él családjával. Jelenleg egy nagyobb beruházást végez az ingatlanon. Az épületen és a kerten is. Az iroda 10 négyzetméter, a raktár 20 négyzetméter. A kft. szeretné, ha a beruházási költségeket nem csak az irodára és a raktárra számolhatná el, ami kizárólagos használatú, hanem a közös helyiségekre és a kertre is. Lehetséges? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Fejlesztési tartalék felhasználása
SzámvitelTisztelt Szakértő! Ügyfelünk komplex ügyviteli (készletkezelés, bér és költségek nyilvántartása) rendszer fejlesztésére kapott ajánlatot bérlés vagy megvétel formájában is. Az lenne a kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a korábban képzett fejlesztési tartalékot felhasználhatja-e erre a projektre? Illetve ha a vásárlás mellett dönt, de azt később, több részletben fogja kifizetni, akkor milyen összeg számolható el a fejlesztési tartalék terhére az adott évben? Például 20 millió Ft a teljes beruházás, a használatba vétel megtörténik 2025. évben, de csak 5 millió Ft kerül kifizetésre ebben az évben? Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tombola es nyeremény cégen belül
ÁltalánosA 25/06/10-én adott válasszal kapcsolatban szeretnék pontosítást kérni (eredeti kérdés a 24/12/02 cikkre utal-nekem az a gyanúm, hogy a válaszadó (Szűts Veronika) a 2024/12/03-i cikkre gondol). A 2024-es cikk adómentes tomboláról szól. A szerencsejátékról szóló tv. 16. § egyértelműen ezt írja "amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják". Szerintünk a 16. § szerinti tombola játékról csak akkor lehet beszélni, ha a tombolákat árusítják (ez a szó ellenértéket feltételez). Természetesen vannak a 16. § további feltételek, de az árusítás egy kiinduló pont. Ha nincsen árusítás, akkor nem a Sztv. 16. § szerinti tomboláról van szó és így az szja 76. § (4) sem lesz alkalmazható (ekkor mentes). Illetve a válaszadónak vetélkedő nyereményével kapcsolatosan is volt egy válasza egy 25/04/16-án feltett kérdésre (AI verseny pályázat). A válasz ezen részhez lenne kérdésem "Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nagymértékben a magánszemély tudásától, teljesítményétől, ügyességétől függ - és nincs köze a munkakörhöz -, valamint megfelel más feltételeknek, pl. hogy bárki részt vehessen rajta, akkor a nyeremény vetélkedő, verseny díjának minősülhet, amely azonban csak abban az esetben lehetne egyes meghatározott juttatás, ha az nem pénznyeremény, hanem pl. valami szolgáltatás, mondjuk egy wellness". Pontosan miért lenne egyes meghatározott juttatás, csekély értékű ajándékra tekintettel? Vagy a 76. §-ra gondolt, de akkor annak csak szja-vonzata lenne. Köszönöm Péter
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szünetelő egyéni vállalkozó, járulékarányosítás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A főfoglalkozású átalányadós egyéni vállalkozást hónap közben, például 20-án visszanyitjuk. Alapesetben a teljes hónapra meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésem az, hogy miként befolyásolja ezt a szabályt, ha egy gyeden lévő (más cégtől ment el gyedre) hölgy nyitja vissza a vállalkozását. 30 napra fizet, 20 napra fizet vagy egyáltalán nem fizet arra a hónapra járulékot? Köszönettel
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Áfakörből kilépés visszamenőlegesen
ÁfaTisztelt Szakértő! Tisztelettel kérdezem, hogy az a társas vállalkozó, aki időszakos elszámolással bocsájtott ki számlát 2025 januárjában a 2024 évben teljesített szolgáltatásáról – számla kelte 2025. január, fizetési határidő 2025. január és a számla áfa teljesítési dátuma is a fizetési határidővel megegyező 2025. januári dátum – miként kell, hogy megoldja az áfatörvénynek való megfeleltetést abban az esetben, ha később utólagosan 2025. február 28-áig kilép az áfakörből és alanyi mentességet választ? A 2024. decemberi bevallásában ennek a számlának az összegét még nem szerepeltette, utólag nem módosította a számlát alanyi mentesre sem. A 2024. évben elvégzett és 2025. évben számlázott elszámolt tételekre mely szabályok vonatkoznak az áfatörvényben? Köszönettel: Veres Ilona
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Láncügylet két magyar szereplővel
ÁfaTisztelt Szakértő! Az alábbi láncügyelet teljesítési helynek meghatározásában kérem segítségüket. Adott litvániai illetőségű A társaság (EU adószámmal rendelkezik), amely terméket értékesít magyar illetőségű B cégnek. E cégnek is van EU adószáma, litván adószáma nincsen. B cég a terméket C szintén magyar illetőségű cégnek adja el. A fuvarozást A litván cég szervezi (értelemszerűen eladói minőségben). A termék C magyar társasághoz érkezik. Helyes-e az alábbi értelmezés? Áfa tv. 26. § értelmében A és B közötti értékesítés teljesítési helye Litvánia (ahol a fuvarozás megkezdésekor az áru van). Ez adómentes lesz A cég részéről (EU fordított adós termékértékesítés) B cég magyar adószámára (B fogja Magyarországon az áfát felszámítani). B és C közötti értékesítés 27. § (3) b pont alapján magyar teljesítési hely és 27 százalékos „egyenes” áfa alkalmazása lesz kötelező (speciális esetektől eltekintve). Válaszát köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték