Követelés elengedése vagy behajthatatlan követelés leírása

Tisztelt Szakértő! Mivel a taotörvény 8. § 1/h pontja szerint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése miatti ráfordítást nem kell az adóalaphoz visszaadni, amennyiben az elengedés magánszemély esetében történik, az lenne a kérdésem, hogy számvitelileg mi a különbség az – egyébként már elévült, tehát adójogilag behajthatatlannak nem minősülő – követelés leírása és elengedése között? Mivel kell igazolni, hogy a magánszemély felé fennálló követelést az adózó mint hitelező elengedte? Lehet ez egy egyoldalú nyilatkozat, vagy kétoldalú, az adós által is aláírt dokumentum szükséges? Illetve jól értem-e, hogy mivel az idézett jogszabályhely nem írja elő, hogy csak az elszámolt értékvesztés erejéig lehet a magánszemély felé elengedett követelést nem visszaadni az adóalaphoz – nem probléma, ha az érintett követelésre nem képeztek korábban értékvesztést?