adozona.hu
1996. évi LXXXV. törvény
1996. évi LXXXV. törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díj), mely az ingatlanügyi hatóság bevétele.
A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: elektronikus adatszolgáltatási díj). Az elektronikus adatszolgáltatási díj az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározo...
(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: elektronikus adatszolgáltatási díj). Az elektronikus adatszolgáltatási díj az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott arányban az ingatlanügyi hatóságot és a rendeletben meghatározott szervet illeti. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség a tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elő.
28. §
29. § (1) A díjat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti.
(2)
(3) A díj készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással történő megfizetése esetén a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát.
(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - az ingatlanügyi hatóság a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.
(5) A tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti megkeresés előterjesztésével egyidejűleg az annak alapjául szolgáló ügyben eljáró szerv igazolja a díjfizetés megtörténtét.
(6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni.
30. § (1) Teljes személyes díjmentességben részesül elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése esetén:
a) a magyar állam, költségvetési szerv,
b) az egyházi jogi személy.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni. Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó szervezet esetén a képviseleti jogosultság igazolása tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az
a) hagyatéki eljárás lefolytatásához,
b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,
c) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz,
d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez,
e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához
szükséges, illetve ha azt
f) az eljáró szerv
fa) közigazgatási hatósági eljáráshoz,
fb) közérdekű bejelentés, elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben, valamint a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében megtett visszaélés-bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz,
fc) gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz,
g) a közigazgatási vagy polgári perben eljáró bíróság eljárásához,
h) a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásához,
i) az ügyészség eljárásához,
j) a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében,
k) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez,
l) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv
m) az eljáró szerv - ideértve a bíróságot - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény XXXII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés iránti perben,
n)
o) a vízügyi igazgatási szerv az állami tulajdonban álló vízkészletek vagy vízilétesítmények vagyonkezelése tárgyában,
p) lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézet,
q) a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében
r) ügyfél öntözési beruházáshoz kapcsolódóan
s) az ügyfél jogi képviselője a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott, osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljáráshoz
kéri.
(2) Természetes személy számára évente két alkalommal díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjának fa) alpontja nem vonatkozik arra az esetre, ha jogszabályban foglaltak szerint az ügyfél köteles az adatszolgáltatásért járó díjat megfizetni.
(4) Az (1) bekezdés a)-c), valamint f)-k) pontjában meghatározott eljárásokhoz szükséges elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését kezdeményezőknek - a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetőleg a pályázati azonosító megjelölésével - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolni kell.
(5) Az elektronikus dokumentumként díjmentesen szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél részére nem adható tovább.
(6) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerűtlenül került sor, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi.
(7) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a részadat-szolgáltatás során átadott adatok felhasználására jogszerűtlenül, nem a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott céllal került sor, vagy azok harmadik személy részére továbbításra kerültek, az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi.
(8) A (6) és (7) bekezdésben meghatározott jogsértések esetén a figyelmeztetés alkalmazása kizárt.
31/A. § Papír alapú tulajdonilap-másolat szolgáltatás esetén a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti személyes költségmentesség kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogosultként, kötelezettként szerepel vagy írásban igazolja, hogy a kiállított másolat joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
31/B. § Tárgyánál fogva díjmentes a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljáráshoz közvetlenül elektronikusan szerkeszthető formában szolgáltatott, a változással érintett ingatlan tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyve.
32. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasító döntés az ügyfél hátrányára jogszabálysértőnek bizonyult.
(2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.
(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(9a)
(10) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, vármegyei kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, vármegyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, vármegyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, vármegyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel.
32/B. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,
c)
d)
e) az egyházi jogi személy,
f)
g)
h)
i)
j)
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt "Békepartnerség" program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az azok alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében.
l)
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(3) A díjmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet - az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.
(4) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik díjmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
(5) A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.
32/C. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes:
aa)
ab)
ac)
b) a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás;
c) a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése;
d) a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén
da) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt,
db) a fiatalok otthonteremtési támogatását és
dc) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt
biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam, mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;
e) az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható;
f) a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás;
g) a birtok-összevonási célú földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;
h) a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;
i) a közérdekű bejelentés, az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben, valamint a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében megtett visszaélés-bejelentés, a javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, az ügyész, a nyomozó hatóság és a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;
j) a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;
k) a kárpótlási eljárás, a részarány-tulajdonnal kapcsolatos eljárás;
l) a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló törvény alapján
la) a visszavásárlási jog bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,
lb) a magyar állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére irányuló eljárás,
lc) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelői jogának bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,
ld) a magánszemély tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló eljárás,
le) az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló eljárás;
m) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény XXXII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése iránti eljárás;
n) a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének mint jogi jellegnek a feljegyzése,
o) a vízfolyás mint művelés alól kivett terület bejegyzése, valamint a parti sáv mint jogi jelleg feljegyzése,
p) vizek és vízilétesítmények vagyonkezelői jogának vízügyi igazgatási szerv vagy a helyi önkormányzat részére történő bejegyzése.
q) az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi LXXVII. törvény) 13. § (3) bekezdése szerinti új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése alapján felmondott fogyasztói jelzálogkölcsön szerződést biztosító jelzálogjog törlése.
r) a természetvédelmi jogi jellegek:
ra) a helyi jelentőségű védett természeti terület,
rb) az országos jelentőségű védett természeti terület,
rc) a törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár,
rd) a természeti terület,
re) a Natura 2000 terület,
rf) az ökológiai folyosó, valamint
rg) a barlang felszíni védőövezete
tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése iránti eljárás,
s) az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg feljegyzése,
t) a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg feljegyzése,
u) a bányatelek jogi jelleg törlésére irányuló eljárás;
v) tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján;
w) haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján.
x) társasház esetén
xa) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására,
xb) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére
irányuló eljárás.
y) a kulturális örökségvédelmi jogi jellegek:
ya) műemlék vagy nyilvántartott műemléki érték,
yb) műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet),
yc) régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely) vagy régészeti védőövezet,
yd) helyi egyedi építészeti védelem
ye) védett kulturális javak körébe tartozó tartozékok, alkotórészek
ingatlan-nyilvántartási feljegyzése iránti hatósági eljárás;
z) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként vagy fátlan állapotban tartott erdőként nyilvántartott terület erdő vagy fásított terület művelési ágának átvezetésére, ennek hiányában jogi jellegként történő feljegyzésére irányuló hatósági eljárás.
zs) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/O. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes átruházáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.
(1a) Tárgyánál fogva díjmentes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/G. §-a szerinti, törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére, valamint a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása tényének törlésére irányuló hatósági eljárás.
(2) A mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindításakor köteles nyilatkozni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti díjmentességek tekintetében a jogok bejegyzése, tények feljegyzése alatt azok törlését, illetve módosítását is érteni kell.
32/D. §
32/E. §
32/F. §
32/G. §
(2) Az 1-20. és 22-26. §-ok rendelkezéseit - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal vagy az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A 21. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően igazgatási és bírósági szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító vagy módosító jogszabályokra kell alkalmazni.
(3)
(4) A 27-32. §-ok rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett ingatlan-nyilvántartási eljárások esetében kell alkalmazni.
(5) Ha az e törvény kihirdetése előtt kiadott jogszabály a tulajdoni lap hiteles másolatára is kiterjedő illetékmentességről rendelkezik, azon az e törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettség alóli mentességet is érteni kell.
(6)
(7) Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a díj és az elektronikus adatszolgáltatási díj megfizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalon belüli elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat a fővárosi, vármegyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg.
33/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból, illetve nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati vagy pályázati rendszeren kívüli támogatások odaítélésére irányuló eljárásban mellékletként nem lehet tulajdonilap-másolat csatolását kérni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, közigazgatási hatósági eljárásnak nem minősülő eljárásban elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatot kell felhasználni, amelynek költségét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a pályázónak kell viselnie.
33/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 32/C. § (1) bekezdés y) és z) pontját a Módtv. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
34. § E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXI. törvénnyel (a továbbiakban Módtv2.) megállapított 32/A. § (3) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Melléklet az 1996. évi LXXXV. törvényhez
Hivatkozó joganyagok
20/1997. (V. 21.) IKIM rendelet az 1997. II. félévi fogyasztási cikk globálkvóta közzétételéről
17/1999. (VI. 11.) AB határozat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
2006. évi CXXII. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról
490/B/2005. AB határozat alkotmányjogi panaszról, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványról
2009. évi CXII. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról
Bírósági jogesetek
AVI 2005.10.114 Az illetéktörvény csak az eljárási illetékek tekintetében teszi lehetővé a törvény módosított rendelkezéseinek a folyamatban lévő ügyekre történő alkalmazását [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
EH 2008.1836 A lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén tárgyánál fogva díjmentes az eljárás akkor is, ha ezen szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek csak az egyike kerül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. §].
BH+ 2012.3.134 A továbbértékesítés két éves időtartama alatt megszüntetett lízingszerződés nem igazolja az ingatlanforgalmazási cél megvalósultságát az ingatlan továbbértékesítését (1990. évi XCIII. tv. 3., 18., 23. §, 1997. évi CXLI. tv. 5. §)
BH+ 2009.8.380 A lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a Díjtv. alkalmazásában vagylagos feltételek, ezért tárgyánál fogva díjmentes az eljárás akkor is, ha ezen szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek csak az egyike kerül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. §]
BH 2009.12.374 A tulajdonjog bejegyzésére irányuló külön kérelemre indult eljárásban akkor is meg kell fizetni az igazgatási szolgáltatási díjat, ha korábban ugyanazon szerződés alapján az ügyfél már tényfeljegyzését kérte - A hatóság levelezési költsége a jogellenes magatartást tanúsító ügyfélre átterhelhető [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 1996. évi LXXXV. tv. 32/A. §, 32/D. §, 32/F. §, 2004. évi CXL. tv. 153. §].
BH 2012.11.276 I. Az ingatlan nagyvízi mederben való elhelyezkedése tényének (mint jogi jellegnek) az ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díját a vízügyi hatóság előtti eljárás kezdeményezője (jelen esetben a vízügyi igazgatóság) köteles megfizetni. II. Állami feladat ellátása vagy hatáskör gyakorlása nem teremt az adott szervnek személyes díjmentességet [1997. évi CXLI. tv. 17. §, 27. §, 1996. évi LXXXV. tv. 32/B. §, 32/E. §, 1952. évi III. tv. 339. §].
EH 2010.2280 Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott aláírásminta nem pótolja az ingatlan-nyilvántartási eljárásban megkövetelt aláírási címpéldányt, az kizárólag a cégeljárásban fogadható el [1997. évi CXLI. tv. 8. §, 37. §, 91. §, 40. §, 2006. évi V. tv. 9. §].
EH 2011.2436 A költségvetési szerv a Magyar Állam önálló jogi személy szervezete, amely saját nevében eljárva nem jogosult az államot illető mentességre az igazgatási szolgáltatási díj alól (1996. évi LXXXV. tv. 32/A. §, 32/E. §).
BH 2014.3.83 I. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. E jogszabályi vélelem megdöntése közérdekű perben fogalmilag kizárt. II. A vételi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével járó eljárási díj fogyasztóra történő áthárítása tisztességtelenségének vizsgálatát a Ptk. 209. § (6) bekezdése nem zárja ki, mivel nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely e díj viselését a fogyasztóra hárítaná. III. Önmagában az, hogy az ÁSzF támadott rend