1996. évi LXXXV. törvény

Hivatkozó joganyagok

20/1997. (V. 21.) IKIM rendelet az 1997. II. félévi fogyasztási cikk globálkvóta közzétételéről

17/1999. (VI. 11.) AB határozat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

2006. évi CXXII. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról

490/B/2005. AB határozat alkotmányjogi panaszról, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványról

2009. évi CXII. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

Bírósági jogesetek

AVI 2005.10.114 Az illetéktörvény csak az eljárási illetékek tekintetében teszi lehetővé a törvény módosított rendelkezéseinek a folyamatban lévő ügyekre történő alkalmazását [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]

EH 2008.1836 A lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén tárgyánál fogva díjmentes az eljárás akkor is, ha ezen szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek csak az egyike kerül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. §].

BH+ 2012.3.134 A továbbértékesítés két éves időtartama alatt megszüntetett lízingszerződés nem igazolja az ingatlanforgalmazási cél megvalósultságát az ingatlan továbbértékesítését (1990. évi XCIII. tv. 3., 18., 23. §, 1997. évi CXLI. tv. 5. §)

BH+ 2009.8.380 A lakáscélú kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a Díjtv. alkalmazásában vagylagos feltételek, ezért tárgyánál fogva díjmentes az eljárás akkor is, ha ezen szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek csak az egyike kerül ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. §]

BH 2009.12.374 A tulajdonjog bejegyzésére irányuló külön kérelemre indult eljárásban akkor is meg kell fizetni az igazgatási szolgáltatási díjat, ha korábban ugyanazon szerződés alapján az ügyfél már tényfeljegyzését kérte - A hatóság levelezési költsége a jogellenes magatartást tanúsító ügyfélre átterhelhető [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 1996. évi LXXXV. tv. 32/A. §, 32/D. §, 32/F. §, 2004. évi CXL. tv. 153. §].

BH 2012.11.276 I. Az ingatlan nagyvízi mederben való elhelyezkedése tényének (mint jogi jellegnek) az ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díját a vízügyi hatóság előtti eljárás kezdeményezője (jelen esetben a vízügyi igazgatóság) köteles megfizetni. II. Állami feladat ellátása vagy hatáskör gyakorlása nem teremt az adott szervnek személyes díjmentességet [1997. évi CXLI. tv. 17. §, 27. §, 1996. évi LXXXV. tv. 32/B. §, 32/E. §, 1952. évi III. tv. 339. §].

EH 2010.2280 Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott aláírásminta nem pótolja az ingatlan-nyilvántartási eljárásban megkövetelt aláírási címpéldányt, az kizárólag a cégeljárásban fogadható el [1997. évi CXLI. tv. 8. §, 37. §, 91. §, 40. §, 2006. évi V. tv. 9. §].

EH 2011.2436 A költségvetési szerv a Magyar Állam önálló jogi személy szervezete, amely saját nevében eljárva nem jogosult az államot illető mentességre az igazgatási szolgáltatási díj alól (1996. évi LXXXV. tv. 32/A. §, 32/E. §).

BH 2014.3.83 I. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. E jogszabályi vélelem megdöntése közérdekű perben fogalmilag kizárt. II. A vételi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével járó eljárási díj fogyasztóra történő áthárítása tisztességtelenségének vizsgálatát a Ptk. 209. § (6) bekezdése nem zárja ki, mivel nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely e díj viselését a fogyasztóra hárítaná. III. Önmagában az, hogy az ÁSzF támadott rend