adozona.hu
EH 2011.2436
EH 2011.2436
A költségvetési szerv a Magyar Állam önálló jogi személy szervezete, amely saját nevében eljárva nem jogosult az államot illető mentességre az igazgatási szolgáltatási díj alól (1996. évi LXXXV. tv. 32/A. §, 32/E. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Cs. külterületén 282 ingatlan nagyvízi mederben helyezkedik el. Ezen ingatlanokra a felperes kérte a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásban. Az alperes a kérelemnek - egy ingatlant leszámítva - az elsőfokú eljáró Körzeti Földhivatal határozatát helybenhagyva 2010. június 18. napján kelt határozatával eleget tett. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperest 1 861 200 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. Az alperesi hatóság ...
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint tény feljegyzése után nem számíthatna fel igazgatási- szolgáltatási díjat a felperes, mert az arra csak jog bejegyzése esetén volna jogosult. A feljegyzés egyébként is a Magyar Állam érdekében történt, mely igazgatási szolgáltatási díj fizetésére nem köteles. A megyei bíróság az alperes határozatát az elsőfokú hatóság határozatának díj megfizetésre kötelező rendelkezésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlanokra történő feljegyzés esetében díjfizetésre a Magyar Állam nem kötelezhető, mert a Magyar Állam az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól mentes. Azoknak a perbeli ingatlanoknak az esetében, melyeknek nem a Magyar Állam a tulajdonosa, a fizetésre az ingatlan tulajdonosát és nem a feljegyzést kérő szervezetet kellett volna kötelezni.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte, mert - álláspontja szerint - a felperest okkal kötelezte igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésére. Előadta, hogy a vonatkozó törvény főszabálya szerint a díj megfizetésére az eljárást kérő köteles, kivéve, ha a kérelmet előterjesztő és a jogot szerző, illetve jogosult nem azonos. Utóbbi esetben ez utóbbit kell díjfizetésre kötelezni. Előadta továbbá, hogy a nem Magyar Államként bejegyzett egyéb tulajdonosok, és a Magyar Állam sem szerzett jogot, ezért helyes volt a felperest kötelező döntése. Jogszabálysértésként az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási, szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/A. §-ának (1) bekezdését, valamint a 32/E. § (1) bekezdését jelölte meg.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem keretei között arról kellett dönteni, hogy egy nagyvízi mederben való elhelyezkedés ténye feljegyzése iránti kérelemben lefolytatott ingatlanügyi eljárásban kit, illetőleg mely szervezetet kell kötelezni igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésére, illetőleg a tény feljegyzését kérelmező szervezet a mentesség szempontjából tekinthető-e a Magyar Államnak.
A kérdés eldöntésénél a Díjtv. 32/A. §-ának (1) bekezdésében és 32/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. A Díjtv. 32/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elsőfokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - változással érintett ingatlanokként 6600 Ft összegű díjat kell fizetni. A 32/E. § (1) bekezdése értelmében a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet vagy a megkeresést előterjesztő és a bejegyzés, feljegyzés, vagy törlés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a 32/E. § (1) bekezdése szerint a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet vagy a megkeresést előterjesztő és a bejegyzés, feljegyzés, vagy törlés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetni, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik, ennek hiányában, aki a tény feljegyzését, vagy törlését indítványozza a megkeresés alapjául szolgáló eljárásban, ennek hiányában, aki a törlésre kerülő joggal, ténnyel terhelt ingatlan, illetve tulajdoni hányad tulajdonosa, ennek hiányában annak, aki a kérelmet, megkeresést előterjeszti.
Az idézett rendelkezésekből megállapíthatóan téves következtetésre jutott a megyei bíróság, amikor a felperes keresetének helyt adva lényegében azt állapította meg, hogy a felperes igazgatási-szolgáltatási díj fizetésére nem köteles, mert a díjat az ingatlan tulajdonosának kell viselnie. A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének feljegyzésével a nagyvízi medrek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltakra is figyelemmel az érintett ingatlanok tulajdonosai nem válnak jogosulttá, hanem őket különböző kötelezettségek terhelik. Ennélfogva az a szabály, ami a kérelmezőt mentesítené az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése alól jelen ügyben nem alkalmazható. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az ingatlanügyi hatóság eljárását a felperes kezdeményezte. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperest nem lehet a Magyar Államnak tekinteni, mely mentes volna az igazgatási díjfizetési kötelezettség alól, mert a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének feljegyzését nem a Magyar Állam, hanem annak egy szerve a felperes kérte. A Magyar Állam valamely szerve nem tekinthető a Magyar Államnak, mert költségvetési szervként önálló jogi személy, amit a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) 28. § (3) bekezdésében és 29. §-ában található személyekre vonatkozó előírások is megerősítenek. Jelen ügyben azonban nem is jogok bejegyzéséről, hanem tény feljegyzéséről van szó, melynek kérelmezője nem vitásan az államtól, annak szervezeteként elkülönülten működő felperes volt.
A Legfelsőbb Bíróság azzal a kérdéssel nem foglalkozhatott, hogy az állami költségvetési szerv jogszabályi előírás szerinti eljárása során miért köteles igazgatási-szolgáltatási díjat fizetni, mert ez nem jogalkalmazói, hanem jogalkotási kérdés.
A Díjtv. 32/B. §-ának (1) bekezdése 2010. január 1. napjáig hatályos c) pontja a költségvetési szerveket, ekként a felperest is díjmentességben részesítette. Ezért a díjmentességet a 2009. évi CXII. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjának a Díjtv.-t módosító rendelkezése megvonta, mert azt hatálytalanná nyilvánította.
Mindebből következően az alperes határozatát jogszabálysértés hiányában hatályon kívül helyező megyei bírósági ítélet a jogszabályok téves értelmezésén alapult és ezáltal megsértette az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott rendelkezéseket.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. III.37.027/2011.)