adozona.hu
BH 2009.12.374
BH 2009.12.374
A tulajdonjog bejegyzésére irányuló külön kérelemre indult eljárásban akkor is meg kell fizetni az igazgatási szolgáltatási díjat, ha korábban ugyanazon szerződés alapján az ügyfél már tényfeljegyzését kérte - A hatóság levelezési költsége a jogellenes magatartást tanúsító ügyfélre átterhelhető [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 1996. évi LXXXV. tv. 32/A. §, 32/D. §, 32/F. §, 2004. évi CXL. tv. 153. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2007. január 30-án kelt adásvételi szerződéssel szerezte meg a 329. hrsz.-ú ingatlan 3/12 tulajdoni hányadát. A felperes 2007. január 30-án a "tulajdonjog fenntartásával történő feljegyzése B. K. javára" tartalmú kérelmet nyújtott be az illetékes földhivatalhoz, és a kérelem előterjesztésével egyidejűleg 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Körzeti Földhivatal 2007. február 23-án kelt határozatával az ingatlanra a tulajdonjog fenntartással történő eladás tén...
BH 2009.12.374 A tulajdonjog bejegyzésére irányuló külön kérelemre indult eljárásban akkor is meg kell fizetni az igazgatási szolgáltatási díjat, ha korábban ugyanazon szerződés alapján az ügyfél már tényfeljegyzését kérte - A hatóság levelezési költsége a jogellenes magatartást tanúsító ügyfélre átterhelhető [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 1996. évi LXXXV. tv. 32/A. §, 32/D. §, 32/F. §, 2004. évi CXL. tv. 153. §].
A felperes a 2007. január 30-án kelt adásvételi szerződéssel szerezte meg a 329. hrsz.-ú ingatlan 3/12 tulajdoni hányadát. A felperes 2007. január 30-án a "tulajdonjog fenntartásával történő feljegyzése B. K. javára" tartalmú kérelmet nyújtott be az illetékes földhivatalhoz, és a kérelem előterjesztésével egyidejűleg 5000 forint igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Körzeti Földhivatal 2007. február 23-án kelt határozatával az ingatlanra a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét feljegyezte. A felperes 2007. május 9-én a tulajdonjog javára történő bejegyzését kérte, egyidejűleg csatolta az eladók "bejegyzési engedélyét". A felperes ebben az eljárásban a hatóság ismételt hiánypótlási felhívására fizette meg a 6000 forint igazgatási szolgáltatási díjat és a ráterhelt 250 forint levelezési költségtérítést. A tulajdonjog bejegyzési kérelme teljesítését követően a felperes kérelemmel fordult az illetékes földhivatalhoz a 6000 forint igazgatási szolgáltatási díj és 250 forint levelezési költségtérítés visszatérítése iránt.A Körzeti Földhivatal a felperes kérelmét a 2007. december 3-án kelt határozatával elutasította az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. § (1) bekezdése, az 1996. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Díjtv.) 32/A. § (1) bekezdése, valamint a 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 153. § (2) bekezdés 11. pontja, illetve a 156. § (4) bekezdése alapján. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. január 25-én kelt 30.036/3/2008. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú hatóság új eljárásra és új - kérelme szerinti - határozat meghozatalára kötelezését kérte. Az alperesi határozat rendelkező részét a Ket. 104. § (2) bekezdésébe ütközőnek találta. Sérelmezte, hogy ugyanazon ingatlanra vonatkozó, felfüggesztő feltétel bekövetkeztével keletkező jog bejegyzését kétszeres mértékű igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötötte a hatóság. Állította, hogy a levelezési költség megfizetésére nem köteles, mivel annak mértéke nem érte el a Ket. 153. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti mértéket. Vitatta, hogy jogellenes magatartást tanúsított, és ez a költség átterhelését indokolttá teszi.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatának rendelkező részéből a felperes fellebbezését elutasító részt hatályon kívül helyezte, ezen túlmenően a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes határozatának rendelkező része a Ket. 104. § (2) bekezdését megsértette. A rendelkezésre álló adatok alapján igazoltnak találta, hogy a felperes két kérelmet terjesztett elő a körzeti földhivatalnál, először tény feljegyzését, másodszor jog bejegyzését kérve, mely okból a 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtv.) 32/D. § alkalmazására nem látott lehetőséget. A második kérelemhez kapcsolódóan a 6000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését az 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 26. § (1) bekezdése, a Díjtv. 32/A. § (1) bekezdése és 32/E. § (2) bekezdése alapján jogszerűnek találta. Megállapította, hogy a Ket. 156. § (4) bekezdése alapján a felperes a levelezési költség megfizetésére köteles volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és kérelme szerinti új határozat meghozatalát, az elsőfokú hatóság igazgatási szolgáltatási díj és eljárási költség visszafizetésére való kötelezését, továbbá a közigazgatási eljárásban lerótt 5000 forint fellebbezési illeték visszatérítését, 2210 forint levelezési költség és 3960 forint másolási költség megtérítését kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Díjtv. 32/A. §-át és 32/F. § (2) bekezdését, mert ténylegesen egy eljárás volt folyamatban, mivel a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel tényének a feljegyzése egy járulékos jellegű eljárás, amely feltételezi a tulajdonjog bejegyzését is. Ez okból jogszerűen egyszeri igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezhető. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Ket. 153. § (2) bekezdését és a 156. § (4) bekezdését tévesen értelmezte, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdését megsértve állapította meg magatartása jogellenességét és a levelezési költség viselésére való kötelezettségét. Hivatkozott arra, hogy a határozat megváltoztatásának van helye a Pp. 339. § (2) bekezdés g) és a Díjtv. 32/E. § (1) bekezdése alapján.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte annak megalapozottságára és törvényességére figyelemmel.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból.
A jogerős ítélet nem sérti az 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtv.) 32/A. §-át és 32/F. § (2) bekezdését.
Az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a felperes a 2007. január 30-án megkötött adásvételi szerződéssel összefüggésben két kérelmet nyújtott be az illetékes földhivatalhoz, az egyikben egy tényt, a másikban egy jogbejegyzést kért konkrétan, a 2007. január 30-ai kérelme a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel tényének feljegyzésére, a 2007. május 9-ei kérelme a tulajdonjoga bejegyzésére irányult.
A ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16. § a) pontja a tulajdonjogot a bejegyezhető jogok, a 17. § (1) bekezdés r) pontja a tulajdonjog fenntartással történő eladást a feljegyezhető tények között sorolja fel. Jog és tény bejegyzése és feljegyzése külön-külön is kérhető az illetékes földhivatalnál az Inytv. 26. § (1) bekezdése alapján.
A Díjtv. 32/A. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - a változással érintett ingatlanonként 6000 forint összegű díjat kell fizetni. A 2007. május 9-én benyújtott külön kérelemmel megindult eljárásért a felperesnek ezért kellett megfizetnie a 6000 forint díjat.
A Díjtv. külön rendelkezést tartalmaz - a 32/D. §-ában - arra a kivételes esetre, amikor egy azon ingatlanra többféle jog vagy tény keletkezésének, megszűnésének a bejegyzését vagy megszerzett jog vagy tény törlését egy eljárásban kérik, ilyen esetben egyszeres díjat kell fizetni.
Mivel a felperes nem egy eljárásban, hanem két eljárásban kérte tény feljegyzését, illetőleg jog bejegyzését, ezért a külön-külön lefolytatott eljárásért kétszer kellett igazságszolgáltatási díjat fizetnie.
A Díjtv. 32/F. § (2) bekezdése a szükségtelenül megfizetett díj visszafizetését teszi lehetővé. Mivel a felperes nem fizetett többet, mint amennyi szükséges volt, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a közigazgatási határozatok jogszerűségét.
A jogerős ítélet nem sérti a Ket. 153. § (2) bekezdését, 156. § (4) bekezdését és a Pp. 206. § (1) bekezdését sem.
Az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a Ket. 153. § (2) és 156. § (4) bekezdését sem, mert eljárásában azokat nem alkalmazta, de a Pp. 206. § (1) bekezdését sem, mert a fenti szabályok alkalmazását a közigazgatási eljárásban helyesen értékelte törvényesnek. Helyesen állapította meg a releváns tényeket, ugyanis a felperest az ismételten kiküldött hiánypótlási felhívás levelezési költségeinek megfizetésére kötelezte a hatóság jogszerűen.
A felperes díjfizetési kötelezettsége a Díjtv. 32/A. § (1) bekezdése alapult, ezen kötelezettségét csak ismételt hatósági felhívásra teljesítette, ezért a magatartása jogellenes volt. Ez okból a Ket. 156. § (4) bekezdésének alkalmazását helytállóan találta jogszerűnek az elsőfokú bíróság.
A Ket. 156. § (4) bekezdése alapján akkor terhelhető az ügyfélre eljárási cselekmény többletköltsége, ha a fél jogellenes magatartást tanúsít. A hiánypótlási felhívás ismételt kiküldése a Ket. 153. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti hatóság részéről felmerülő levelezési költség, azaz eljárási költség volt, amely összegszerűségi korlátozás nélkül eljárási költségként terhelhető a jogellenes magatartást tanúsító ügyfélre.
A határozat nem fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezést tartalmazott, hanem díj és eljárási költség visszafizetésére irányuló kérelmet bírált el, ezért téves a felperes azon álláspontja, hogy a Pp. 339. § (2) bekezdés g) pontja szerint megalapozott kereset esetén a határozat megváltoztatására lett volna lehetőség.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben jelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 37.333/2008.)