adozona.hu
EH 2010.2280
EH 2010.2280
Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott aláírásminta nem pótolja az ingatlan-nyilvántartási eljárásban megkövetelt aláírási címpéldányt, az kizárólag a cégeljárásban fogadható el [1997. évi CXLI. tv. 8. §, 37. §, 91. §, 40. §, 2006. évi V. tv. 9. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű felperes tulajdonát képezte a sz.-i 7862/37 hrsz.-ú, 1103 m2 nagyságú ingatlan.
2008. november 13-án a II. rendű felperes tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Sz.-i Földhivatalhoz ezen ingatlanra vonatkozóan, amelyhez csatolta a B.-en, 2008. november 12-én kelt, az I. rendű felperes - mint eladó - és a II. rendű felperes - mint vevő - között létrejött adásvételi szerződést, Cs. I.-né ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, cégbejegyzési eljárásban benyújtott aláírás-mint...
EH 2010.2280 Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott aláírásminta nem pótolja az ingatlan-nyilvántartási eljárásban megkövetelt aláírási címpéldányt, az kizárólag a cégeljárásban fogadható el [1997. évi CXLI. tv. 8. §, 37. §, 91. §, 40. §, 2006. évi V. tv. 9. §].
Az I. rendű felperes tulajdonát képezte a sz.-i 7862/37 hrsz.-ú, 1103 m2 nagyságú ingatlan.2008. november 13-án a II. rendű felperes tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Sz.-i Földhivatalhoz ezen ingatlanra vonatkozóan, amelyhez csatolta a B.-en, 2008. november 12-én kelt, az I. rendű felperes - mint eladó - és a II. rendű felperes - mint vevő - között létrejött adásvételi szerződést, Cs. I.-né ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, cégbejegyzési eljárásban benyújtott aláírás-mintáját, illetőleg az O. Kft. web-oldaláról kinyomtatott, cégadatokat tartalmazó iratot.
Az elsőfokú közigazgatási szerv hiánypótlást bocsátott ki, amelyben kérte egyrészről az eladó és a vevő részéről az eredeti, vagy közjegyző által hitelesített cégbírósági végzés és aláírási címpéldány becsatolását, vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a korábban benyújtott igazolások óta a cégadatok és képviseleti jogosultság tekintetében változás nem történt, másrészről az igazgatási, szolgáltatási díj megfizetését, illetve annak igazolását.
2009. január 13-án az eljáró ügyvéd igazolta a díj megfizetését, valamint csatolta a vevő cég IMR elektronikus cégszolgálat által kiállított cégkivonatát.
Az elsőfokú közigazgatási szerv 2009. január 14-én kelt hiánypótlási felhívásában ismételten felhívta a vevőt az aláírási címpéldány becsatolására.
2009. február 1-jén érkezett a II. rendű felperes, illetőleg a M. Zrt. cégmásolata.
2009. február 16-án a felperesek képviselője előadta, hogy a szerződés 8. pontja szerint az eladó adatait az ügyirat tartalmazza, a cég adataiban változás nem történt. Arra hivatkozott, hogy ez megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 37. § (3) bekezdésében írtaknak.
A vevő vonatkozásában csatolta a kért cégkivonatot, aláírási címpéldányával kapcsolatban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9. § (3) bekezdésére hivatkozott.
Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2009. február 17. napján kelt határozatával a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet elutasította, az elutasítás tényét a tulajdoni lapra feljegyezte.
A határozat ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, amelynek elbírálása során az alperes a 2009. május 4. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesek keresetükben az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérték, az elsőfokú határozatra is kiterjedően.
Előadták, hogy az elsőfokú hatóság a céginformációs szolgálat által kiállított cégkivonatot teljesítésként elfogadta, pedig ezt a fajta okiratot sem lehet megtalálni az Inytv. 37. § (3) bekezdésében; továbbá törvénysértő a másodfokú határozat azért is, mert a fellebbezésnek az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó része nem került elbírálásra, valamint a közbenső intézkedés a hiánypótlás tekintetében szintén törvénysértő. Kérte figyelembe venni, hogy kérelme mellékleteként a 2008. június 13-án kelt aláírás-minta ügyvédileg ellenjegyzett példányát csatolta.
A megyei bíróság a felperesek keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.
Ítéletének indokolásában az Inytv. 8. §-ára, 37. § (3) bekezdésére, a Ctv. 9. § (3) bekezdésére hivatkozással osztotta az alperesi álláspontot, miszerint a Ctv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések alapján az ügyvéd aláírás-minta készítésére kizárólag cégbejegyzési, illetve a cégbejegyzésre jogosult személy változtatására irányuló változás-bejegyzési eljárásban jogosult.
Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául csak az Inytv.-ben meghatározott okirat szolgál, az Inytv. pedig kifejezetten aláírási címpéldányt ír bejegyzés alapjául szolgáló okiratként. A törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz; tehát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez csakis az aláírási címpéldány fogadható el.
Hangsúlyozta a megyei bíróság, hogy nem fogadható el a felperesi álláspont a vonatkozásban, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a céginformációs szolgálat által kiállított cégkivonatot teljesítésként elfogadta, pedig ezt a fajta okiratot sem lehet megtalálni az Inytv. 37. § (3) bekezdésének felsorolásában.
Hivatkozott a megyei bíróság a Ctv. 13. § (1) bekezdésében és 12. § (2) bekezdésében foglaltakra e körben, és leszögezte, hogy az IRM céginformációs szolgálat jogosult cégkivonat kiadására, ezért az általa kiadott cégkivonat az Inytv. 37. § (3) bekezdésének megfelelő közokirat.
A felpereseknek az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó kifogása kapcsán kifejtette, hogy az alperes helyesen alkalmazta az Inytv. 91. § (8) bekezdését, amelynek értelmében, ha a törvény bejegyzést említ, ez alatt a tények feljegyzését is érteni kell.
Mindezekből következik, hogy a perbeli esetben a kérelem elutasítása tényének feljegyzése elleni fellebbezés esetén is keletkezik díjfizetési kötelezettség.
Az iratokból megállapítható, hogy a díjfizetési kötelezettségnek a felperesek eleget tettek, ezért az azzal kapcsolatos fellebbezés elbírálására már nem volt szükség.
Hivatkozott a megyei bíróság az Inytv. 40. § (1) bekezdésére és a peres iratokból megállapította, hogy a II. rendű felperes jogszabály által megkövetelt cégmásolata rendelkezésre állt, azonban ismételt hiánypótlási felhívás ellenére sem csatolták a vevő képviseletében aláíró Cs. I. aláírási címpéldányát.
Mindezek alapján helyesen járt el az elsőfokú közigazgatási szerv, amikor a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet elutasította, amit az alperes határozatával helybenhagyott.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérték; a keresetükben foglaltakat fenntartották, kérték az ingatlan-nyilvántartási hatóság utasítását a bejegyzés iránti kérelem teljesítésére.
Az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az elutasítás megváltoztatását, és a visszafizetés elrendelését kérték.
Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti az Inytv. 37. § (3) bekezdését. Előadták, hogy a 2006. évi V. törvény életbe lépésével az "aláírási címpéldány" fogalmilag megszűnt, a Ctv. 9. § "hiteles cégaláírási nyilatkozatot" (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát ismer.
Amennyiben a "hiteles cégaláírási nyilatkozatot" - mint közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott címpéldányt - tekinti az ingatlanügyi hatóság és az elsőfokú bíróság "aláírási címpéldány"-nak, akkor azért törvénysértő az álláspontja, mert a hatályos Ctv. szerint a hiteles cégaláírási nyilatkozat kétféle lehet: a gyakorlatban elterjedt "aláírási címpéldány" fogalom az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintára is alkalmazható; a különbségtételnek törvényi indoka nincs.
Az igazgatási-szolgáltatási díj tekintetében az 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (5) bekezdésére hivatkoztak, amely egyértelműen kimondja, hogy csakis a bejegyzésről szóló határozat elleni fellebbezés esetén kell fellebbezési díjat fizetni.
Az eljárt szerveknek az az érvelése is súlytalan, hogy az Inytv. 91. § (8) bekezdése értelmében, ahol a törvény bejegyzést említ, ott a tények feljegyzését is érteni kell.
Ez a törvényi rendelkezés az Inytv. keretei között érvényesül, de nem hat ki az 1996. évi LXXXV. törvény előírásainak értelmezésére; már csak azért sem, mert e törvény tételesen felsorolja a változás fogalmát, amennyiben pedig a bejegyzési kérelmet elutasítják, akkor nem jön létre változás.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért.
Helyesen alapozta az alperes és a megyei bíróság is döntését az Inytv. 37. § (3) bekezdésében foglaltakra.
Ezen jogszabályi rendelkezés - többek között - cég esetében aláírási címpéldány csatolását követeli meg.
Az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási hatóság a vevőt hiánypótlásra szólította fel, több ízben, amelyben bejegyzésre alkalmas aláírási címpéldány benyújtásának kötelezettségét írta elő, a hiánypótlási felhívásnak azonban a vevő nem tett eleget.
Az Inytv. 37. § (3) bekezdése kategorikusan fogalmaz, cég esetében aláírási címpéldány csatolását követeli meg a bejegyzési kérelem teljesíthetőségéhez.
Alaptalanul hivatkoztak arra a felperesek a közigazgatási eljárás során, valamint a perben is, hogy a Ctv. szabályai ügyvédi aláírás-minta elfogadását is lehetővé teszik.
A Ctv. 9. § (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési (változás-bejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen, abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát, vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változás-bejegyzési) kérelem mellékletét képezi.
Az e törvényhez fűzött miniszteri indokolás egyértelműsíti, hogy az ügyvéd aláírás-minta ellenjegyzésére kizárólag cégbejegyzési, illetve a cégbejegyzésre jogosult személyének változására irányuló változás-bejegyzési eljárásban jogosult, és az aláírás-minta elkészítésének feltétele az, hogy az a cégeljárásba becsatolásra kerüljön.
Ebből következően az ügyvéd nem jogosult cégeljáráson kívül aláírás-minta ellenjegyzésére, illetve az aláírás-mintával összefüggésben hiteles kiadmányok kiadására, az elveszett minták időközbeni pótlására.
Megalapozottan foglalt állást tehát a megyei bíróság a tekintetben, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául csak az Inytv.-ben meghatározott okirat szolgál.
Jelen esetben ez az aláírási címpéldányt jelenti, és nem pótolja, nem helyettesíti azt az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta.
Noha nem vitásan a II. rendű felperes - mint vevő - cégmásolata rendelkezésre állt, azonban többszöri hiánypótlási felhívás ellenére sem csatolta be a vevő képviseletében aláíró aláírási címpéldányát, ezért megalapozottan tekintette a megyei bíróság a felülvizsgált alperesi határozatot e körben jogszerűnek; a hiánypótlási felhívások elmulasztására tekintettel a felperesek által kérelmezett ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem volt elvégezhető.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (5) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 Ft.
Az Inytv. 91. § (8) bekezdése értelmében ahol e törvény csak bejegyzést említ, az alatt a tények feljegyzését is érteni kell.
Ezen jogszabályi rendelkezések összevetéséből következően helyesen foglalt állást a megyei bíróság a tekintetben, hogy jogszerű az alperesi álláspont, amely szerint a tény feljegyzéséről szóló határozat - a perbeli esetben a kérelem elutasítása tényének feljegyzése - elleni fellebbezés esetén is keletkezik díjfizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy a bejegyzés alatt tények feljegyzését is érteni kell.
A fellebbezés díjának megállapításakor a jogszabályban nem szerepel olyan kitétel, hogy csak változás esetén kellene azt megfizetni.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.298/2010.)