(2) A vezérszó előse..." />

2007. évi LXI. törvény

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés a gazdasági társaságok - különösen a hazai kis- és középvállalkozások - piacra lépésének gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.
(2) A vezérszó előse...

2007. évi LXI. törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról

Hivatkozó joganyagok

2011. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról

Bírósági jogesetek

MBH 2008.05.218 Az ügyvezető taggyűlést összehívó, technikai jellegű intézkedése nem minősül olyan határozatnak, amely a bíróság által felülvizsgálható. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 9.§ (2) bek., 29. § (1) bek., 47. § (1) bek., 152. § (1) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 81. § (1) bek. b) pont]

BH 2019.6.180 Ha a kinevezés érvényes létrejöttét követően következik be olyan ok, amely következtében elvész a kormánytisztviselő olyan alanyi képessége, amelyet egyébként a jogalkotó a jogviszony létrejötte körében a jogviszony létesítésének feltételeként határozott meg, a kinevezés nem válik érvénytelenné, de különös jogkövetkezményként úgy kell eljárni, mintha a kinevezés érvénytelen lett volna [A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. § (2) bek. g) pontja, 63. § (2b) bek.].

MBH 2008.07.222 - Ha a bejegyzési kérelemnyomtatványon a cég jogi képviselője "X"-szel jelzi, hogy egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri, a cégbíróság a kérelem elektronikusan vagy papírlapon történt benyújtásának módján kívül csak a Ctv. 48. § (6) bekezdésében foglalt vizsgálatot végezheti el. - A cégbíróság azt nem ellenőrzi, hogy a cég a létesítő okiratát valóban az egyszerűsített cégeljárás keretében kötelező szerződésminta felhasználásával készítette-e el. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bek., 48. §; 1952. é

BH 2009.4.117 A betéti társaság egyedüli kültagjának halálát követő hat hónapon belül új kültag bejegyzésére nem kerülhet sor olyan betéti társaság esetében, amely a társasági szerződését az 1997. évi Gt. rendelkezéseinek megfelelően nem módosította, illetve nem jelentette be a cégbíróságnak, hogy a betéti társaság a 2006. évi Gt.-nek megfelelően mely időponttól működik [1988. évi VI. tv. 102. §; 1997. évi CXLIV. tv. 299. § (2) bek., 2006. évi IV. tv. 366. §].

BH+ 2009.9.421 A cégbejegyzési és adatváltozás bejegyzése iránti kérelem 2008. július 1. napjától kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A cégeljárás a kérelemnek a cégbírósághoz történő benyújtásával indul, tehát a kérelem benyújtásakor hatályos eljárási szabályok szerint kell vizsgálni az előterjesztett kérelmet [2006. évi V. tv. (Ctv.) 36. § (1) és (2) bek., 37. §, 45. § (2) bek., Pp. 105. § (1) és (4) bek., 21/2006. (V. 18.) IM r. 1. § (1) bek.].

ÍH 2009.33 EGYSZERŰSÍTETT CÉGELJÁRÁSBAN BENYÚJTHATÓ IRATOK - A CTV. 3. SZ. MELLÉKLET I. RÉSZE SZERINTI OKIRATI MELLÉKLETEK BŐVÍTÉSI TILALMA - JOGI KÉPVISELŐ IRATŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGE NEM HÁRÍTHATÓ ÁT A BÍRÓSÁGRA Az egyszerűsített cégeljárásban kizárólag a Ctv. 3. számú melléklete I. részében felsorolt okiratok csatolhatóak a kérelemhez. A 3. számú melléklet II. részében említett okiratoknak a jogi képviselő őrizetében kell maradniuk, a kérelem mellékleteként történő felsorolásuk, csatolásuk, a kérelem-nyomtatványnak a

BH+ 2011.7.315 A korlátolt felelősségű társaság taggyűlése nincs elzárva attól, hogy a korábban hozott határozatát utóbb a jogszabályban előírt szavazatarányban elfogadott határozattal hatályon kívül helyezze [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.) 134. § (2) bek., 143. § (3) bek.].

ÍH 2009.134 ÁTALAKULÁS BEJEGYZÉSE ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSBAN KÉRHETŐ - SZERZŐDÉSMINTA KIZÁRTSÁGA ÁTALAKULÁSNÁL - HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI - A HIÁNYPÓTLÁS JOGSZERŰ TELJESÍTÉSE JOGORVOSLATI ELJÁRÁSBAN I. Az átalakulással létrehozott társaság cégbejegyzése egyszerűsített eljárásban nem kezdeményezhető, s ebből következően nincs jogszabályi lehetőség szerződésminta alkalmazására utaló létesítő okirat elfogadására a jogutód társaság vonatkozásában [2006. évi V. tv. (Ctv.) 48. §, 57. §]. II. A hiánypótlási felh

ÍH 2008.168 BEJEGYZÉSI ELJÁRÁSSAL PÁRHUZAMOS TÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁS - HIVATALBÓL INDÍTOTT TÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁS KIZÁRTSÁGA - BEJEGYZÉSI (VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI) ELJÁRÁSBAN CSATOLANDÓ OKIRATOK Bejegyzési (változásbejegyzési) eljárással párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból nem folytatható. Erre figyelemmel a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csak a Ctv. mellékletében felsorolt okiratok benyújtására hívható fel a cég, egyéb okirati bizonyítás törvényességi okból sem igényelhető [2006. évi V. tv. (Ct

ÍH 2011.181 GAZDÁLKODÓ SZERVEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJÉNEK KÖVETELÉSE FELSZÁMOLÁSNÁL - BESOROLÁS FELSZÁMOLÁSI KÖLTSÉGKÉNT A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének követelését - a minimálbér kétszeresét el nem érő, hat havi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér és bérjellegű követeléseken túl - nem lehet felszámolási költségként besorolni akkor sem, ha követelése nem vezető tisztségviselői jogviszonyából, hanem a gazdasági társasággal létesített egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyból ered (Cstv. 57. §).

ÍH 2012.132 GT. SZERINTI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG KIZÁRTSÁGA EGYSZEMÉLYES TÁRSASÁG ÜZLETRÉSZÉNEK ADÁSVÉTELÉNÉL

ÍH 2013.40 FELSZÁMOLÁS KEZDŐ IDŐPONTJA - FELSZÁMOLÁS KÖZZÉTÉTELE A felszámolás kezdőidőpontja szempontjából releváns közzététel a cégközlönyben [Cstv. 28. § (2) bek. f) pont, Ctv. 20. § (4) bek. a)-b) pont, (5) bek. h) pont, 26. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek.]

ÍH 2014.41 BÉRBEADÓ TÖRVÉNYES ZÁLOGJOGA ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖVETELÉS BESOROLÁSA A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN - TÖRVÉNYES ZÁLOGJOG LÉTREJÖTTÉHEZ KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALÁS SZÜKSÉGTELEN A bérbeadónak a hátralékos bér és járulékai erejéig a bérlő bérlemény területén lévő vagyontárgyain törvényes zálogjoga van. A törvényes zálogjog a jogszabály erejénél fogva keletkezik adott tényállás esetén, nincs szükség közjegyzői okiratba foglalására. Ha a bérlő felszámolás alá kerül, a bérbeadó követelése zálogjoggal biztosított követelésnek minősül, és ennek megfelelően kell besorolni [Cstv. 49/D. §, 51. §, 57. §; 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 429. § (1) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.