adozona.hu
ÍH 2012.132
ÍH 2012.132
GT. SZERINTI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG KIZÁRTSÁGA EGYSZEMÉLYES TÁRSASÁG ÜZLETRÉSZÉNEK ADÁSVÉTELÉNÉL
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az E. alperesi Kft. egyedüli tagja 2004. november 26-tól az M. Holdings Limited felperes volt, akinek kézbesítési megbízottja, G. István, egyben az alperes önálló cégjegyzésre jogosult képviselője 2004. december 29. napjától.
Az alperesi társaság 2009. május 4-én elektronikus úton változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, melyben kérte 2009. április 28-i hatállyal törölni a felperest mint tagot, és kérte bejegyezni az R. A. G. külföldi céget mint új tagot.
A változásbejegyzés...
ÍH 2012.132 GT. SZERINTI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG KIZÁRTSÁGA EGYSZEMÉLYES TÁRSASÁG ÜZLETRÉSZÉNEK ADÁSVÉTELÉNÉL
- BEJEGYZŐ (VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ) VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN JOGVESZTŐ PERINDÍTÁSI HATÁRIDŐ - BÍRÓI VIZSGÁLAT TERJEDELME BEJEGYZŐ (VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ) VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN
- Egyszemélyes társaság esetében az egyedüli üzletrész adásvételi jogcímen történő átruházásánál a Gt.</a> szerinti elővásárlási jog gyakorlása fogalmilag kizárt. [Gt. 123. § (2) bek., 168. § (1) bek.]
- Bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogvesztő perindítási határidő letelte után keresetmódosításra, további érvénytelenségi ok, hatályon kívül helyezési indok megjelölésére nincs törvényes lehetőség.
- A bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per a fellebbezés pótlására hivatott rendkívüli jogorvoslat, melyben a jogalkotói rendelkezés értelmében a perbíróság felülvizsgálata nem terjeszkedhet túl a fellebbezés által biztosított vizsgálati körön. Az ilyen per kontroll-jellegéből az következik, hogy abban csak a cégbírósági határozathozatal idején hatályos jogszabályok szerint releváns, akkor fennállt körülmények vizsgálhatóak. A perbíróság kontroll-tevékenysége nem terjedhet ki arra, hogy az időközbeni változások folytán utóbb lenne-e helye a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem teljesítésének. [Ctv. 65. §]
[A döntést a Legfelsőbb Bíróság Gfv. IX. 30.421/2010/4. számú ítélete (kisebb pontosítással) hatályában fenntartotta.]
Az E. alperesi Kft. egyedüli tagja 2004. november 26-tól az M. Holdings Limited felperes volt, akinek kézbesítési megbízottja, G. István, egyben az alperes önálló cégjegyzésre jogosult képviselője 2004. december 29. napjától.
Az alperesi társaság 2009. május 4-én elektronikus úton változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, melyben kérte 2009. április 28-i hatállyal törölni a felperest mint tagot, és kérte bejegyezni az R. A. G. külföldi céget mint új tagot.
A változásbejegyzési kérelemhez mellékletként becsatolta a hatályos alapító okiratot, a tagjegyzéket, az új tag üzletrész átruházás kapcsán tett vevői nyilatkozatát, cégjegyzékét és a képviselőjének aláírási címpéldányát, valamint a Magyar Energia Hivatal (MEH) határozatát, továbbá a jogi képviselő meghatalmazását.
A cégbíróság 2009. május 4-én kelt 57. számú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelemnek helyt adva, 2009. április 28-i hatállyal egyfelől törölte a felperes tagságát, másfelől tagként az R. A. G.-t bejegyezte a kérelemben szereplő nyilvántartó hatóság, nyilvántartási szám és székhely feltüntetésével.
A végzés a Cégközlöny 2009. május 21-i számában került közzétételre.
A felperes 2009. május 11-én kereseti kérelmet terjesztett elő; a cégbíróság 57. számú változásbejegyzést elrendelő végzése hatályon kívül helyezését kérte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján.
A keresetében előadta, hogy a felperes, az alperesi társaságban fennálló 100%-os üzletrészét nem adta el, közte és az R. A. G. között érvényesen nem jöhetett létre üzletrész átruházási szerződés. Álláspontja szerint a cégnyilvántartás közhitelességéből következően a Ctv. 46. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a cégbíróság feladata a változásbejegyzési kérelem és az ahhoz csatolt okiratok törvényességi szempontú vizsgálata, ennek során nem csak a kötelezően csatolt iratokat, hanem a Ctv. 24-25. §-aiban és 27-29. §-aiban megjelölt bejegyzendő adatok, illetve azok alapjául szolgáló okiratok jogszabályi megfelelőségét is vizsgálnia kell. A cégbíróság a fenti kötelezettségének kellően nem tett eleget; figyelmen kívül hagyta, hogy a társaság nem nyújtotta be hiánytalanul a jogszabály által megkövetelt okiratokat, így nem csatolta a Ctv. 2. számú melléklete II. részének 1/a) pontja szerinti, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot. Nem észlelte, hogy a változásbejegyzési kérelem és a mellékletei tartalma között az R. A. G. székhelyének címe, nyilvántartási száma és a nyilvántartó hatóság megnevezése tekintetében ellentmondás van, valamint azt sem, hogy az R. A. G. által adott vevői nyilatkozat az eladó ügyvezetőjeként G. Istvánt tünteti fel, holott G. István a felperesnek nem tagja, nem ügyvezetője, csupán kézbesítési megbízottja volt, a felperes képviseletére nem jogosult. A felperes az alperesi társaságban fennálló 100%-os üzletrészét korábban a Cs. Kft.-től vette meg, csak ezen üzletrész megvásárlására és az ezzel kapcsolatos teendők ellátására kapott G. István meghatalmazást. Utalt arra is, hogy a 2006. évi IV. tv. (Gt.) 142. §-a, 170. §-a és 168. §-a egybevetéséből következően az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tulajdonosi jogok gyakorlására a társaság ügyvezetőjének érvényes meghatalmazást nem adhat. A cégbíróság kellő körültekintés esetén a fenti aggályos körülményeket észlelhette volna, mely alapot adott volna hiánypótlási eljárás keretében az üzletrész átruházási szerződés becsatoltatására, az ellentmondás feloldására, melynek eredményeképp nyilvánvalóvá vált volna, hogy a tagváltozás csalárd ügyleten alapul.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy érvényes üzletrész adásvételi szerződés jött létre, a vevő befolyásszerzését a MEH jóváhagyta, az alperes a Ctv. által előírt dokumentumokat teljes körűen benyújtotta, a törvényes határidőn belül eleget téve változásbejegyzési kötelezettségének. A 2007. évi LXI. tv. 30. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakra figyelemmel nem kellett a kérelemhez csatolni az üzletrész átruházási szerződést, az ezzel kapcsolatos esetleges aggályait a cégbíróság egyébként sem vizsgálhatta volna, mert a Ctv. 32. § (2) bekezdése szerint kizárólag okirati bizonyításnak lehet helye. A cégbíróság a Ctv. 46. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el, helytállóan döntött a tagváltozás bejegyzéséről. Az ügyletkötés során G. István a felperes meghatalmazása alapján járt el, így a felperes által kifogásolt vevői nyilatkozaton helytállóan került a felperes képviselőjeként feltüntetésre, az ügyvezető kitétel pedig az alperesnél betöltött ügyvezetői pozíciójára vonatkozott. Nevezett képviseleti jogosultsága nem a kézbesítési megbízotti pozíciójából eredt, és nem tartalmazott időbeli és ügyköri korlátozást, képviseleti eljárása jogszabályba nem ütközött, nem a társaság taggyűlésén, hanem polgári jogi jogügyletben képviselte a felperest. Az üzletrész átruházási szerződés érvényességének a felülvizsgálatára a cégbíróság a Ctv. 65. § (3) bekezdésében foglaltakból következően nem jogosult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította; a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1), (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése okán a kereset megalapozottságát érdemben vizsgálta.
Nem osztotta az elsőfokú bíróság a felperes keresetében előadott érvelését az üzletrész adásvételi szerződés vizsgálatának, és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat becsatolásának a szükségességére nézve, továbbá arra vont következtetést, hogy alaptalanul kifogásolta a vevői nyilatkozatot is.
Ugyanakkor megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a változásbejegyzési kérelemben elírás történt, mivel az alperes új tagjának nyilvántartó hatóságának nevében kihagytak egy betűt, a székhelye utcájának nevét rövidítettek és egybeírtak, valamint kihagytak egy betűt. Továbbá a kérelemben és a végzésben is az új tag külföldi cégnyilvántartási számát elírták, 033 helyett 093-at írtak a szám közepén. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fenti hibák nyilvánvaló elírások voltak, amelyek az új tag jogképességét, a változásbejegyző végzés jogszerűségét nem érintették, és úgy foglalt állást, hogy az adatok kijavítását az alperes kérheti a cégbíróságtól.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2009. december 15. napján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el.
Osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi álláspontját az üzletrész adásvételi szerződés, az elővásárlási joggal kapcsolatos és vevői nyilatkozat vonatkozásában; ugyanakkor eltérően értékelte az új tag adatainak felperes által kifogásolt ellentmondásos szerepeltetését. Kifejtette, hogy a Ctv. 1. számú melléklet I.5. pontja alapján csatolt cégkivonatban megnevezett nyilvántartó hatóság, nyilvántartási szám és székhely tekintetében a változásbejegyzési kérelem-nyomtatvány, az alapító okirat és a tagjegyzék eltérő adatot tartalmaz, ezt azonban az elsőfokú bíróság tévesen minősítette - Pp. 224. § (1) bekezdése szerinti - kijavításra alapot adó elírásként.
A cégbíróságnak a Ctv. 50. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján vizsgálnia kellett volna, hogy a bejegyzési kérelem és az annak mellékleteként becsatolt okiratok egymással tartalmilag összhangban állnak-e, ennek hiánya a Ctv. 46. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlási eljárás lefolytatására adott volna alapot, melynek keretében az alperes az új tag cégkivonatában szereplő adatainak megfelelő kérelmet nyújthatott volna be, megfelelő adatokat tartalmazó alapító okirattal és tagjegyzékkel.
Az adatok eltérésének figyelmen kívül hagyása, a hiánypótlási eljárás lefolytatásának mellőzése okán a cégbíróság eljárása, az új tag Ctv. 30. § (2) bekezdés c) pontja szerinti cégjegyzéki adata a nyilvántartási szám és a nyilvántartó hatóság tekintetében, illetőleg a Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontja szerint feltüntetendő székhelye eltér a becsatolt cégkivonattól, így ezen cégadatok is jogszabálysértők.
Tekintve, hogy a fenti jogszabálysértés cégjegyzékadatot érint, ugyanakkor kiküszöbölhető, az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 66. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kellett volna eljárnia, azaz megfelelő határidő tűzésével fel kellett volna hívnia az alperest a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére; ennek pótlását, és az eredményétől függő, a Ctv. 66. § (2), (3) bekezdésében előírtak szerinti eljárás lefolytatását rendelte el a Fővárosi Ítélőtábla a megismételt eljárásra.
A megismételt eljárásban a felperes a keresetét fenntartva a per tárgyalásának a felfüggesztését kérte, hivatkozva arra, hogy az F.-i Bíróság 2010. január 18. napján kelt 2.K.32.005/2009/27. számú nem jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte a MEH-nek az R. A. G. alperesi társaságban történő 100% mértékű befolyásszerzését jóváhagyó határozatát, és új eljárást rendelt el. Álláspontja szerint a jogvita elbírálásának előkérdése a közigazgatási per jogerős befejezése, figyelemmel a 2003. évi XLII. tv. (régi Get.) 52. § (3) és (8) bekezdésében foglaltakra; jóváhagyó határozat hiányában az R. A. G. nem lett volna bejegyezhető az alperes üzletrészének tulajdonosaként, illetve változásbejegyzési kérelmet elő sem terjeszthetett volna. Hivatkozott arra is, hogy a 2008. évi XL. tv. (Get.) és annak végrehajtási rendelete, a 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet 142. §-ában és a közigazgatási perben hozott elsőfokú határozatban foglaltakra figyelemmel a megismételt eljárásban a MEH köteles bekérni a legfőbb döntéshozó szerv, azaz az alapító ügyletről szóló döntését, melynek benyújtása teljességgel kizárt, tekintve, hogy a felperes az alperesben fennálló üzletrészeinek bármilyen formában történő átruházásához sem közvetlen, sem közvetett hozzájárulását nem adta. Ebből következően kizárt, hogy az R. A. G. az alperes tulajdonosaként jogszerűen szerepeljen a magyar cégnyilvántartásban, tekintve, hogy hiányzik annak a Get. 123. § (5) bekezdésében, a régi Get. 52. § (3) és (8) bekezdésében, valamint a Ctv. 1. számú mellékletének I.2. pontjában rögzített feltétele.
Az alperes a megismételt eljárásban az érdemi ellenkérelmét akként terjesztette elő, hogy az elsőfokú bíróság tartsa fenn hatályában a cégbíróság végzését, egyidejűleg hívja fel a végzésben elírt adatok kijavítására azon változásbejegyzési kérelmének megfelelően, melyet az elsőfokú bíróság végzése alapján nyújtott be 2010. február 23-án, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte.
A per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelem elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a közigazgatási per jogerős befejezése a jogvita elbírálásának nem előkérdése, figyelemmel a Ctv. 65. §-ában foglaltakra.
Az elsőfokú bíróság 2010. március 31. napján kelt ítéletével hatályában fenntartotta a Cégbíróság végzését, felhívta a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva törölje az alperes cégjegyzékének a tagok adataira vonatkozó rovatából az R. A. G. székhelyére, nyilvántartási számára, nyilvántartási hatóságára vonatkozó jogszabálysértő adatokat, és jegyezze be a helyes adatokat, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította.
Ítélete indokolásában megállapította, hogy a perindításkor teljesültek a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1), (2) bekezdéseiben foglalt feltételek; a keresettel támadott határozat a felperesre rendelkezést tartalmazott, és a keresetlevél előterjesztésére az előírt harminc napos határidőn belül került sor.
Álláspontja szerint a cégbíróságnak nem kellett vizsgálnia az üzletrész adásvételi szerződést, illetve azt a meghatalmazást, amely alapján annak aláírására sor került; a Ctv. 50. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdésében foglaltakból következően az általános cégeljárásban a cégbíróság kizárólag azokat az okiratokat vizsgálhatja, amelyeket a kérelmezőnek a Ctv. 1. és 2. számú mellékletei szerint csatolni kell. A Ctv. 2. számú mellékletének II/1/a) pontja tartalmazza korlátolt felelősségű társaság esetén az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódóan csatolandó iratokat, 2007. szeptember 1-jétől a 2007. évi LXI. tv. 30. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakra figyelemmel az üzletrész átruházási szerződést nem kell benyújtani.
A Ctv. 2. számú mellékletének II. pontja értelmében az ott felsorolt okiratokat csak akkor kell csatolni, ha az a kérelem tartalmára tekintettel szükséges. Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat - tekintve, hogy egyszemélyes társaság üzletrészét ruházta át az egyetlen tag egy új tagra - szükségtelen, hiszen nem merült fel elővásárlási jog gyakorlásának a lehetősége. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 123. § (2) bekezdése szerinti elővásárlási jog másik tag hiányában nem merülhet fel, a Gt. 169. § (1) bekezdése szerint az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg, így e vonatkozásban sincs elővásárlási jog. A taggyűlés által kijelölt harmadik személyt csak elméletileg illeti meg elővásárlási jog, hiszen egyszemélyes társaságnál a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a Gt. 168. § (1) bekezdése szerint az egyedüli tag dönt. Ebből következően a tag, ha taggyűlés hatáskörében eljárva más személyt kívánna kijelölni, akkor közvetlenül neki adná el az üzletrészét, és nem másnak.
A felperes által kifogásolt "E." nyilatkozat vonatkozásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az nem az alperes, hanem az R. A. G. nyilatkozata, melyet a Gt. 127. § (4) bekezdése alapján tett. A nyilatkozat címzettje az alperes, az ő elnevezése és címe található az okirat fejrészén, és az aláírásból, valamint a nyilatkozat tartalmából is egyértelmű a nyilatkozattevő személye. Ebből következően nincs jelentősége annak, hogy G. Istvánt mint a felperes ügyvezetőjét jelölték meg, tekintve, hogy a nyilatkozatot nem a felperes és nem is a nevezett személy tette, így az abban foglaltakból jogsértésre nem kellett következtetni.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes Ctv. 66. § (1) bekezdése szerinti felhívása eredményre vezetett; megtette a szükséges intézkedéseket és olyan tartalmú változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, amely a Fővárosi Ítélőtábla által kifogásolt cégjegyzékadatokat helyesen tartalmazta, ugyanakkor a cégbíróság a per jogerős befejezéséig felfüggesztette az előtte folyó eljárást.
A Ctv. 65. §-a alapján a perben azt kellett vizsgálni, hogy a változásbejegyző végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok a határozat meghozatalakor jogszabályba ütköztek-e. A felperes által kifogásolt MEH-határozat a változásbejegyző végzés meghozatalakor érvényes és hatályos volt, a hatályon kívül helyezésére vonatkozó bírósági ítélet még nem született meg, így a cégbíróság eljárásának jogszerűségét nem érinti a határozat későbbi esetleges jogerős hatályon kívül helyezése. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a per tárgyalásának a felfüggesztését mellőzte, a Ctv. 66. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta a cégbíróság végzését, egyben felhívta, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be az alperes új tagjára vonatkozó helyes cégadatokat, és törölje a korábbi, jogszabálysértő adatokat, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte annak megváltoztatását oly módon, hogy a keresetében előadott valamennyi okból indítványozta a cégbíróság 57. számú változás bejegyzést elrendelő végzése hatályon kívül helyezését.
Álláspontja szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a MEH határozata a változásbejegyző végzés meghozatala napján érvényes és hatályos volt, ugyanis az F.-i Bíróság 2. K. 32.005/2009/27. számú ítélete - melyet a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével helybenhagyott - megállapította, hogy az már a keltezésének a napján jogszabálysértő volt, és azt jogerősen hatályon kívül helyezte. A fenti ítéletek a változásbejegyző végzés meghozatalakor valóban nem álltak a cégbíróság rendelkezésére, azonban az engedély nem azért jogszabálysértő, mert azt a bíróság ítéletével megállapította, hanem fordítva, azért helyezte hatályon kívül, mert eleve jogszabálysértő volt. Emellett a jogszabálysértés már a változás bejegyzési eljárás során is észlelhető volt; a cégbíróság számára is egyértelmű kellett, hogy legyen, a közigazgatási eljárásban az üzletrészt átruházó fél is ügyfél, így a részére valamennyi határozatot kézbesíteni kell, a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott befolyásszerzési engedélyből pedig egyértelműen kitűnik, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban ügyfélként nem vett részt, és a határozatot vele nem közölték. Mindezeken túlmenően a jogbiztonságra veszélyes a kialakult jogszerűtlen helyzet, a közigazgatási eljárás során hozott jogerős bírósági határozatok nem hagyhatók figyelmen kívül.
Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság tévesen fogadta el a megismételt eljárásban a 2010. január 7-i 2. sorszámú végzésbe foglalt felhívás teljesítéseként az alperes 2010. február 23-án benyújtott változásbejegyzési kérelmét, ugyanis az annak mellékletét képező ügyvédi meghatalmazás kiterjesztésére vonatkozó nyilatkozat és tagjegyzék hatálytalan. G. István ügyvezetői megbízatása 2009. december 31-én lejárt, a meghosszabbítására vonatkozó iratokat az R. A. G. ugyan 2009. december 29-én benyújtotta a cégbírósághoz, azonban a kérelem elbírálása jogerősen felfüggesztésre került, másfelől a társaság tagsági jogait nem gyakorolhatja, így nem is adhat ügyvezetői megbízást. A MEH-határozat jogerős hatályon kívül helyezésének a jogkövetkezménye az, hogy az R. A. G. a 2007. évi LXXXVI. tv. 95. § (3) bekezdése, valamint a 2008. évi XL. tv. 123. § (4) bekezdése értelmében a tagjegyzékben nem tüntethető fel, és az alperes a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat. Tekintve, hogy a változásbejegyzési kérelem mellékletét képező nyilatkozat - mely a Ctv. 1. számú melléklet I.11. pontja szerinti irat -, valamint a tagjegyzék - mely a Ctv. 1. számú melléklet II.1.a. pontja szerinti irat - a fentiek szerint jogszabálysértő, azokat olyan személy írta alá, akinek erre érvényes felhatalmazása, a képviselethez való joga nem volt, az alperes változásbejegyzési kérelmét hiánypótlási eljárás nélkül el kell utasítani.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.
Álláspontja szerint a felperes a fellebbezésében alaptalanul hivatkozik a jogsértő állapot megszüntetésének a hiányára; az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében foglaltakból következően az alperes által benyújtandó változásbejegyzési kérelemnek a 2009 májusában fennálló helyzetet kell tükröznie, mely körülményre kifejezetten kitér a becsatolt tagjegyzékre vezetett záradék is. G. István 2009 májusában nem vitásan az alperes ügyvezetője volt, a meghatalmazás kiterjesztésére vonatkozó nyilatkozat az ügyvédi meghatalmazás érvényessége miatt csupán óvatosságnak tekinthető. Emellett G. István ügyvezetői kinevezésének 2009. december 22-i meghosszabbítása érvényes; arról az alperes bejegyzett tagja döntött és az érintett a megbízatást elfogadta, mindaddig, amíg az erről szóló tagi határozat vagy az elfogadó nyilatkozat érvénytelenségét bíróság nem állapítja meg, vagy a változásbejegyzési kérelmet jogerősen nem utasítja el, nevezett személy az alperes ügyvezetőjének minősül, ezt a cégeljárás felfüggesztése sem érinti.
A fellebbezésben hivatkozott MEH-határozat a Fővárosi Ítélőtábla 2010. december 15-i végzésére tekintettel nem képezte a megismételt elsőfokú eljárás tárgyát, továbbá az ekörbeni hivatkozásait a felperes csak a perindítást követő kilenc hónappal, illetve egy évvel később adta elő, így az a Ctv. 65. § (2) bekezdése szerint nem vehető figyelembe. Álláspontja szerint a felperes hozzájárulással kapcsolatos jogi okfejtése figyelmen kívül hagyja a Ctv. 65. § (3) bekezdésében foglaltakat, azt, hogy kizárólag olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet a 2009. májusi változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A perbeli cégügyben a Ctv. 46. §-a szerinti általános cégeljárás folyt a Ctv. 32. § (2) bekezdése szerinti okirati bizonyítás mellett, ennek során a cégbíróság olyan MEH hozzájárulást vizsgált, amelynek érvényessége akkor nem volt vitás. A cégbíróságnak nem képezte feladatát a MEH hozzájárulás törvényességi szempontból történő felülvizsgálata, és arra hatáskörrel sem rendelkezett, kizárólag azt tisztázhatta, hogy az a döntésre jogosult szervtől származik-e, de annak eljárását nem vizsgálhatta felül. Emellett a Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a cégbíróságnak a Ctv. 1-2. számú mellékleteiben felsorolt iratok jogszerűségét kellett ellenőriznie, a MEH hozzájárulás ezek között nem szerepel, alaptalan a felperes azon jogi okfejtése, hogy ezen okirat "alapítási engedélynek" minősülne. Annak tisztázásához, hogy a felperes az ügyféli jogait mennyiben gyakorolhatta a közigazgatási eljárás során, szükséges lett volna a hatósági eljárás teljes menete, iratanyaga vizsgálata, melyre a cégbíróságnak sem módja, sem hatásköre nem volt, emellett az állítólagos jogsértés nem volt egyértelmű, tekintve, hogy az csak a Fővárosi Ítélőtábla 2010. május 5-i ítéletében szerepel.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a MEH a hozzájárulást nem tagadta meg, újabb eljárás elrendelésére került sor, emellett a jogerős másodfokú határozat ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Amennyiben a MEH hozzájárulást a bíróság perdöntőnek tekintené, a Ctv. 66. § (1) bekezdése szerint fel kellene hívnia az alperest az ennek kapcsán szükséges intézkedések megtételére, az egyébként is folyamatban lévő okiratbeszerzésre, ha pedig a MEH a hozzájárulását megtagadná, akkor a felperes a jogait egy esetleges törvényességi felügyeleti eljárásban gyakorolhatná, melyet - tudomása szerint - egyébként már kezdeményezett is.
A felperes fellebbezése nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott határozatában a tényállást helytállóan állapította meg, és az abból levont jogi következtetése érdemben helytálló.
A 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1) bekezdésén alapuló perindítás okán helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság elsődlegesen a felperes perbeli legitimációját, és a kereset Ctv. 65. § (2) bekezdése szerinti határidőben történő előterjesztését; helyesen állapította meg, hogy a felperes a per megindításával nem késett el, és a támadott határozat rá rendelkezést tartalmazott.
Ebből következően megfelelően járt el az elsőfokú bíróság, amikor érdemben vizsgálta az üzletrész átruházási szerződés és az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat hiányára, valamint a vevőnyilatkozat és az új tag bejegyezni rendelt cégadatai kifogásolására alapított kereset megalapozottságát.
Az elsőfokú bíróság a Ctv. 50. § (1) bekezdésén keresztül irányadó Ctv. 46. § (1) bekezdésében foglaltakat helyesen alkalmazta; nem tévedett annak megállapításakor, hogy a cégbíróságnak az adott kérelemre vonatkozóan a Ctv. által előírt, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a Ctv. 1-2. számú mellékletében felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok jogszabályi megfelelőségét kellett vizsgálnia az általános cégeljárás szabályai szerint.
Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a 2007. évi LXI. tv. 30. § (2) bekezdés h) pontja 2007. szeptember 1-jei hatállyal - tehát a változásbejegyzési kérelem előterjesztését megelőzően - a Ctv. 2. számú melléklet II. pont 1/a/aa) pontját hatályon kívül helyezte, az üzletrész átruházási szerződést az alperesnek a kérelem mellékleteként nem kellett becsatolnia, így az a cégbírósági vizsgálat tárgyát sem képezhette.
A Ctv. 2. számú melléklet II/1/a/ad) pontja az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódó okiratként nevesíti az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatot anélkül, hogy kifejezetten különbséget tenne az egyszemélyes és a több tagú korlátolt felelősségű társaság között.
A különbségtételre a II. pontban foglaltak helytálló értelmezése ad alapot; mely azon okiratok becsatolását írja elő, amelyek a változásbejegyzési kérelem tartalmához kapcsolódóan az adott cégforma változásbejegyzéséhez szükségesek.
A 2006. évi IV. tv. (Gt.) 123. § (2) bekezdésének második fordulata alapján a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre - ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza - elővásárlási jog illeti meg.
Egyszemélyes társaság esetén nyilvánvaló, hogy nem lehet elővásárlásra jogosult másik tag, illetve a társaság saját üzletrésze szerzését a Gt. 169. § (1) bekezdése kizárja, a taggyűlés jogkörébe utalt harmadik személy javára szóló elővásárlási jog biztosítása pedig a Gt. 168. § (1) bekezdésében foglaltakból következően az egyedüli tag döntése, az egyszemélyes társaság esetében ezért az üzletrész adásvételi jogcímen történő átruházásánál az elővásárlási jog gyakorlása fogalmilag kizárt.
Az egyedüli tag az üzletrész átruházása esetén nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy elővásárlási jogot harmadik félnek engedett-e - ha igen, az elővásárlásra jogosult és a vevő személye egybeesik-e -, vagy sem.
Ebből következően az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának üzletrésze átruházása esetén szükségtelen a felperes által hivatkozott negatív tartalmú nyilatkozat, az e körben kialakult egységes bírói gyakorlat a Ctv. 2. számú melléklete II. pontjában foglaltak helytálló, a logika szabályainak megfelelő értelmezésén alapul.
Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor nem tekintette a vevőnyilatkozat felperes által kifogásolt részét a változásbejegyzési kérelem elbírálására kihatónak; jelentőséggel az bírt, hogy az egyoldalú nyilatkozat a címzéséből, a tartalmából és az aláírásából következően megfelelt a Ctv. 2. számú mellékletének II/1/a/af) pontjában foglalt azon nyilatkozatnak, amelyben az üzletrész megszerzője a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.
Mindezek szerint helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem fenti körbeni alaptalanságára.
Ugyanakkor helytállóan hivatkozott a felperes a keresetében arra, hogy az R. A. G. - Ctv. 1. számú melléklet I.5. pontja alapján csatolt - cégkivonatában megnevezett nyilvántartó hatóság, nyilvántartási szám és székhely tekintetében a változásbejegyzési kérelem nyomtatvány, az alapító okirat és a tagjegyzék eltérő adatot tartalmazott, melyet a cégbíróság nem észlelt, e körben nem intézkedett, ezt azonban alaptalanul minősítette a felperes a végzés hatályon kívül helyezésére alapot adó jogszabálysértésként.
A cégbíróságnak a Ctv. 50. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazandó Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján vizsgálnia kellett volna, hogy a bejegyzési kérelem és az annak mellékleteként becsatolt okiratok egymással tartalmilag összhangban állnak-e, utóbbi hiánya a Ctv. 46. § (3) bekezdése szerinti hiánypótlási eljárás lefolytatására adott volna alapot, melynek keretében az alperes az ellentmondás feloldására nyilatkozhatott volna, az új tag cégkivonatban szereplő adatait megfelelően tartalmazó alapító okirat és tagjegyzék egyidejű becsatolásával.
Az adatok eltérésének figyelmen kívül hagyása, a hiánypótlási eljárás lefolytatásának mellőzése folytán a cégbíróság eljárása, az, hogy az új tagnak a keresettel támadott cégbírósági végzés szerint bejegyzendő, a Ctv. 30. § (2) bekezdés c) pontja szerinti cégjegyzéki adata a nyilvántartási szám és a nyilvántartó hatóság, illetőleg a Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontja szerint feltüntetendő székhelye tekintetében eltér a becsatolt cégkivonattól, jogszabálysértő.
A fenti cégjegyzékadatot érintő jogszabálysértés azonban kiküszöbölhető; az elsőfokú bíróságnak - a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.487/2009/10. számú végzésében kifejtettek okán - a Ctv. 66. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően fel kellett hívnia az alperest megfelelő határidő tűzésével a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.
A fellebbezésben kifejtettekkel szemben ennek az elsőfokú bíróság a 2010. január 7. napján kelt végzésével eleget tett, és helytállóan értékelte akként, hogy ezen eljárása eredményre vezetett, a felperes ekörbeni okfejtése az alábbiak szerint alaptalan.
Az alperes az elsőfokú bírósághoz 2010. február 24-én 6. sorszámon benyújtott beadványához csatolt okiratokkal kétségmentesen igazolta, hogy az R. A. G. új tag bejegyzését annak cégkivonata szerinti adatokkal kéri; a társaság székhelye, nyilvántartási száma és nyilvántartó hatósága vonatkozásában a változásbejegyzési kérelmet, az alapító okiratot és a tagjegyzéket ennek megfelelően korrigálta, feloldva ezzel azon korábbi, adateltérésből adódó ellentmondást, mely a változásbejegyzés cégbíróság által nem észlelt akadályát képezte.
Az alperes ezzel a Ctv. 66. § (1) bekezdésében előírt, a jogszabálysértő állapot megszüntetésére vezető intézkedést megtette, a fenti iratokba foglalt nyilatkozata alapján vált teljesíthetővé a 2009. május 4-én előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelme.
Tekintve, hogy az alperes fenti eljárására a cégbíróság - és az előző eljárás során az elsőfokú bíróság - részéről tévesen mellőzött hiánypótlás keretében került sor, a bíróság felhívására helyesen megjelölt adatokkal benyújtott nyilatkozat nem új változásbejegyzési kérelemnek minősül, az kizárólag a 2009. május 4-én fennálló tényadatok alapulvételével értékelhető, utóbbi következik a Ctv. 65. § (3) bekezdésében foglaltakból.
Mindezekre tekintettel nem fog helyt a felperes változásbejegyzési kérelem elutasítására vonatkozó fellebbezési érvelése, melyet egyfelől G. István ügyvezetői megbízatásának időközbeni megszűnésére, másfelől - a MEH-határozat időközbeni jogerős hatályon kívül helyezése okán - az R. A. G. társasággal szembeni joggyakorlása hiányára, illetve tagjegyzéki feltüntethetőségének a kizártságára alapított.
A fellebbezésben megnevezett MEH-határozat jogerős bírósági hatályon kívül helyezésére, annak cégbíróság által észlelendő jogszabálysértő jellegére a felperes alaptalanul hivatkozott, ezen körülményekre jelen eljárásban jogot az alábbiakra figyelemmel nem alapíthat.
A Ctv. 65. § (2) bekezdése szerint a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Osztja a Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezési ellenkérelembe foglalt azon okfejtését, hogy a perindításra nyitva álló határidő jogvesztő jellegéből következően annak leteltét követően keresetmódosításra, további érvénytelenségi ok, hatályon kívül helyezési indok megjelölésére nincs mód.
A keresettel támadott végzés a Cégközlöny 2009. május 21-i számában került közzétételre; a felperes a MEH-határozat kapcsán indult közigazgatási peres eljárásra - anélkül, hogy arra konkrét igényt alapított volna - a 2009. június 26-i tárgyaláson hivatkozott, majd a közigazgatási pert a jogvita elbírálása előkérdésének minősítette a tárgyalás felfüggesztésére irányuló, 2010. február 8-án 4. sorszám alatt és 2010. március 4-én 7. sorszám alatt benyújtott beadványában.
A MEH-határozat jogerős bírósági hatályon kívül helyezésére, mint a cégbíróság végzésének hatályon kívül helyezésére alapot adó körülményre a 2010. május 21-én 12. sorszám alatt benyújtott fellebbezésében hivatkozott, ekkorra a jogvesztő határidő nyilvánvalóan eltelt.
A joghatályos MEH hozzájárulás hiányára alapított érvelés újabb érvénytelenségi ok megjelölésének minősül a felperes részéről, melynek érdemi megalapozottsága vizsgálatát a jogvesztő keresetindítási határidő elteltével a Ctv. 65. § (2) bekezdése kizárja, így a fellebbezésben előadottakra is figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla csupán kitér az alábbiakra.
A Ctv. 65. § (1) és (3) bekezdése egybevetéséből következően a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per a változásbejegyző végzés elleni speciális jogorvoslat. E keresetindítási lehetőség biztosításával a jogalkotó a rendes perorvoslat megvonásával a bejegyzési, változásbejegyzési eljárást kívánta felgyorsítani, figyelemmel az ehhez fűződő fontos gazdasági, forgalombiztonsági érdekekre. Alkotmányossági és garanciális szempontokat is szem előtt tartva azonban valamely jogorvoslati út biztosítására mégis szükség volt, ezért rendelkezett úgy a jogalkotó, hogy a bejegyző (változásbejegyző) végzés ellen fellebbezést előterjeszteni nem lehet, a végzés (és a meghozatalához vezető cégbírósági eljárás) felülvizsgálata azonban e különleges pertípusban meghatározott körülmények fennállása mellett mégis kérhető.
A fenti szabályozási mód a vitát nélkülöző esetekben rendkívül gyorsan biztosítja a cégalapítás, illetve a bejegyzett adatok megváltozásának cégjegyzéki feltüntetését, azt a fellebbezéshez fűződő eljárási cselekmények nem hátráltatják, a kétes esetekben azonban mégis lehetőség van a jogszabálysértő bejegyzés (változásbejegyzés) korrekciójára.
A Ctv. 65. § (2) bekezdése szerinti per különlegessége a fenti körülményben rejlik: miután a bejegyző (változásbejegyző) végzés rendes jogorvoslatát hivatott pótolni, az általa biztosított felülvizsgálati kör sem terjeszkedhet túl azon a körön, amit egyébként a végzés elleni fellebbezés folytán lehetett volna elérni. Ezért szabályozza úgy e jogintézményt a Ctv., hogy a kereset révén csak azt vizsgálhatja a perbíróság, hogy a cégeljárás során a cégbíróság az eljárására irányadó szabályok betartásával járt-e el, és döntését ennek megfelelően hozta-e meg. A Ctv. 65. § (2) bekezdése szerinti per egy speciális kontrollper, melynek keretében a bíróság a Ctv. 65. § (2) bekezdése szerinti határidőben előterjesztett keresetben előadott okból vizsgálhatja felül a cégbíróság eljárását, azt kontrollálhatja, hogy az adott eljárásban - figyelembe véve az irányadó jogszabályokat és a kérelem alapjául szolgáló okiratokban foglaltakat - helye volt-e a változásbejegyzésnek, jogsértő-e a változásbejegyző végzés.
Abból, hogy a keresetben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, kizárt a cégeljárást követően bekövetkezett, így a cégbíróság előtt ismertté nem válható körülmény figyelembevétele.
A fenti körbe tartozik a MEH-határozat jogerős bírósági ítélettel történő - a cégeljárás szempontjából utólagos - hatályon kívül helyezése, utóbbi ex tunc hatálya sem eredményezi, hogy a közigazgatási per kimenetele a vizsgált cégeljárás megítélését befolyásolhatná.
Ebből következően az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a közigazgatási per jogerős befejezése a jogvita elbírálásának nem előkérdése, nem tévedett, amikor a Pp. 152. § (2) bekezdésében foglaltak helyes alkalmazásával mellőzte a per tárgyalásának a felfüggesztését.
Osztja a Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezési ellenkérelembe foglalt azon jogi álláspontját is, hogy a felperes MEH-határozat hiányára alapított érvelése figyelmen kívül hagyja a Ctv. 65. §-a szerinti jogintézmény jogszabályi korlátait, a MEH-határozat jogszabálysértésének cégbíróság általi észlelhetőségére vonatkozó okfejtése pedig a cégeljárás korlátait. Utóbbi kapcsán helytállóan utalt az alperes arra, hogy a cégbíróságnak nincs hatásköre a MEH-határozat bírósági felülvizsgálatára, a Ctv. 32. § (2) bekezdésében foglaltakból következően kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a határozat a döntésre jogosulttól származott-e, és a változásbejegyzési kérelem tekintetében releváns tényre vonatkozott-e.
Nem foghat helyt a felperes azon fellebbezési érvelése sem, hogy a közigazgatási perben hozott határozatoknak a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben való figyelmen kívül hagyásával kialakult jogsértő helyzet a jogbiztonságot sérti.
A fent kifejtettek szerinti kontrollper a változásbejegyzési kérelem cégbíróság általi elbírálásának utólagos vizsgálatára vonatkozik, arra nem terjedhet ki, hogy az időközbeni változások folytán jelenleg már rendelkezésre álló adatok szerint lenne-e helye a kérelem teljesítésének. A közigazgatási perben hozott jogerős döntés folytán kialakult jogi helyzet megítélése nem jelen peres eljárásra tartozik, annak esetleges jogkövetkezményei nem a jelen ügyben vonhatók le.
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság Ctv. 66. § (2) bekezdésében foglaltak helyes alkalmazásával meghozott határozata helytálló; a fellebbezésben előadottak sem eltérő tényállás megállapítására, sem döntően eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot. A Fővárosi Ítélőtábla - tekintettel arra, hogy a jogszabálysértés megállapítása nem mellőzhető és emellett van helye a határozat hatályában fenntartásának, miután a keresettel támadott végzés a cégjegyzék 1/004 rovatába tartozó egyes cégadatok (a külföldi cég nyilvántartási számát, nyilvántartó hatóságát és a cég székhelyét érintő) cégadatok tekintetében jogszabálysértő - az ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján, hogy a cégbíróság végzésének a cégjegyzék fenti adataira vonatkozó rendelkezésére nézve állapította meg a jogszabálysértést, és a határozatot e körben tartotta fenn hatályában.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40.324/2010/9.)