adozona.hu
ÍH 2009.33
ÍH 2009.33
EGYSZERŰSÍTETT CÉGELJÁRÁSBAN BENYÚJTHATÓ IRATOK - A CTV. 3. SZ. MELLÉKLET I. RÉSZE SZERINTI OKIRATI MELLÉKLETEK BŐVÍTÉSI TILALMA - JOGI KÉPVISELŐ IRATŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGE NEM HÁRÍTHATÓ ÁT A BÍRÓSÁGRA Az egyszerűsített cégeljárásban kizárólag a Ctv. 3. számú melléklete I. részében felsorolt okiratok csatolhatóak a kérelemhez. A 3. számú melléklet II. részében említett okiratoknak a jogi képviselő őrizetében kell maradniuk, a kérelem mellékleteként történő felsorolásuk, csatolásuk, a kérelem-nyomtatványnak a
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság 2008. június 20-án jogi képviselő útján a tevékenységi körét, a képviseletre jogosult és a létesítő okirat kelte adatát érintő egyszerűsített változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Az elektronikus úton benyújtott kérelem-nyomtatványon jelölte annak tényét, a létesítő okirat szerződésminta alapján készült, ennek folytán kérelme egyszerűsített eljárásban bírálandó el. (3000 forint költségtérítés és 15 000 forint illeték megfizetését jelezte.) A kérelemhez csatolt mellékletek kö...
ÍH 2009.33 EGYSZERŰSÍTETT CÉGELJÁRÁSBAN BENYÚJTHATÓ IRATOK - A CTV. 3. SZ. MELLÉKLET I. RÉSZE SZERINTI OKIRATI MELLÉKLETEK BŐVÍTÉSI TILALMA - JOGI KÉPVISELŐ IRATŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGE NEM HÁRÍTHATÓ ÁT A BÍRÓSÁGRA
Az egyszerűsített cégeljárásban kizárólag a Ctv. 3. számú melléklete I. részében felsorolt okiratok csatolhatóak a kérelemhez. A 3. számú melléklet II. részében említett okiratoknak a jogi képviselő őrizetében kell maradniuk, a kérelem mellékleteként történő felsorolásuk, csatolásuk, a kérelem-nyomtatványnak a jogi képviselő őrizetében maradó okiratok felsorolásából való elhagyásuk a kérelem jogszabálysértő kitöltésének, és a jogi képviselő jogsértő nyilatkozatának minősül [Ctv. 48. § (2)-(3) és (6)-(7) bek., 52. § (2) bek., 3. számú melléklet].
A társaság 2008. június 20-án jogi képviselő útján a tevékenységi körét, a képviseletre jogosult és a létesítő okirat kelte adatát érintő egyszerűsített változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Az elektronikus úton benyújtott kérelem-nyomtatványon jelölte annak tényét, a létesítő okirat szerződésminta alapján készült, ennek folytán kérelme egyszerűsített eljárásban bírálandó el. (3000 forint költségtérítés és 15 000 forint illeték megfizetését jelezte.) A kérelemhez csatolt mellékletek között felsorolta az illetékbefizetést és a költségtérítés megfizetését igazoló okiratot, továbbá a társasági szerződést, a jegyzőkönyvet, aláírásmintát, üzletvezetői megbízatás elfogadásáról szóló nyilatkozatot, a szerződésmintára áttérésről nyilatkozatot, valamint az ügyvédi meghatalmazást. A kérelem-nyomtatvány jogi képviselő őrizetében maradó okiratok felsorolására rendszeresített részét üresen hagyták, ott okiratokat nem tüntettek fel.
Az elsőfokú bíróság 2008. június 24-én kelt 15. számú végzésével a kérelmet elutasította. A végzés indokolásában kifejtette, a társaság elmulasztotta a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását, a változások bejegyzését kérte. Állította, hogy az illeték és költségtérítés megfizetését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolta, az elsőfokú bíróság határozata "iratellenes". Hangsúlyozta, hogy a Magyar Államkincstár által megküldött igazolásokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátta, az igazolások az e-szignó programmal előállított e-mappán azonosíthatóak és sértetlenek, az informatikai vizsgálat eredményéről a cégszolgálati tanúsítvány is rendelkezik. Csatolta az igazolások papír alapú másolatát.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezés felterjesztésével egyidejűleg felterjesztette a társaság által benyújtott elektronikus okiratok kinyomtatott példányait. Az ezek között fellelhető Magyar Államkincstár által kiállított Költségtérítés-befizetési igazolás szerint K. István 3000 forint költségtérítést 2008. június 4-én az Igazságügyi Minisztérium számlájára (ügyazonosító 1035730001480202), az Illetékbefizetési igazolás szerint 15 000 forint illetéket a cégbíróság számlájára (ügyazonosító 1035532001480194) befizetett.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
Az egyszerűsített cégeljárásra (bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra) a többször, lényegesen a 2007. évi LXI. törvénnyel módosított a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A Ctv. 52. § (2) bekezdése értelmében, ha a szabad tartalmú, egyedi okirattal alapított társaság a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan a korábban nem használt szerződésminta alkalmazására tér át, a változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság az ügyintézési határidő kivételével a 48. §-ban foglaltak szerint bírálja el.
A törvény egyszerűsített eljárás rendjét szabályozó 48. § (2) bekezdése kimondja, hogy a kérelemhez csatolandó okiratok felsorolását a Ctv. 3. számú mellékletének I. része tartalmazza. A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte.
Az idézett törvényhely (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott okiratok nem képezik a kérelem mellékletét, ezek törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végzi el. Az okiratok felsorolását, illetve a jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a kérelemnek tartalmaznia kell.
A (6) bekezdés értelmében a cégbíróság a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során azt vizsgálja, a jogi képviselő meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-e.
Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor.
A (7) bekezdés úgy rendelkezik, a cégbíróság a kérelmet elutasítja akkor is, ha a jogi képviselő meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát [a) pont], valamint ha a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú melléklet I. részében felsorolt valamely irat benyújtását.
A Ctv. 3. számú mellékletének I. része (1-7. pont) szerint a bejegyzési kérelemhez csatolandó okirat a szerződésminta alapján készült létesítő okirat, az adószám megállapításához szükséges nyilatkozat, a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása, a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kft. esetén tagjegyzék, amennyiben a cég alapítása hatósági engedélyhez kötött, alapítási engedély, változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozata.
A 3. számú melléklet II. része tételesen felsorolja az I. részben fel nem tüntetett, a jogi képviselő által megvizsgálandó, őrizetében maradó, az adott kérelem (adatok) alapjául szolgáló, értelemszerűen elkészítendő, kiállítandó okiratokat. A 14. pont e körbe vonja változásbejegyzés esetén mindazon további okiratot, amelyet a Ctv. általános szabályok szerinti eljárásban irányadó 1. és 2. számú melléklete az adott cégformára előír.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, az egyszerűsített eljárásban a cégbíróság vizsgálódási köre korlátozott, az okiratokat készítő, az eljárásban közreműködő jogi képviselőnek pedig sajátos törvényességi szempontú "szűrő" szerepe, jogosítványa van. A Ctv. melléklete, s a kérelem-nyomtatvány pedig ehhez igazodva elkülöníti a csatolandó és a jogi képviselő őrizetében maradó okiratokat. Az egyszerűsített bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban csakis a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében felsorolt okiratok csatolhatók a kérelemhez. A melléklet II. részében felsorolt, a bejegyzendő adatokat megalapozó egyéb, az anyagi és eljárási szabályok szerint elkészítendő okiratok a jogi képviselő őrizetében maradnak. Annak igazolására, hogy ezen szükséges okiratok elkészültek, jogszerűek, azok kérelem-nyomtatványban történő feltüntetése és ezzel a jogi képviselő törvényességi szempontú nyilatkozata szolgál. A cégbíróság hatásköre tehát e tekintetben annak vizsgálatára terjed ki, hogy a bejegyzendő adatokhoz szükséges, a Ctv. 3. számú melléklete II. részében felsorolt valamennyi okiratot feltünteti-e a kérelem. Ellenkező esetben a kérelem kitöltése, illetve a jogi képviselő "törvényességi vizsgálatra" vonatkozó nyilatkozata jogsértőnek tekintendő, a bejegyzést nem alapozhatja meg, a kérelem elutasításának van helye.
Az adott ügyben a társaság 2008. június 12-i taggyűlésén társasági szerződését a szerződésmintára áttéréssel módosította, tevékenységi köreit átsorolta, az üzletvezetéssel és képviselettel megbízott tag tisztségét meghosszabbította.
Kétségtelen, a társaság a kérelméhez az illetéket és a közzétételi költségtérítési díjat megfizette, a megfizetést az Államkincstár elektronikus okiratával a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolta, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor ezen okból a kérelmet elutasította.
A kérelemhez ugyanakkor az idézett jogszabályi rendelkezések szerint a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében felsorolt okiratok közül a szerződésminta alapján készült létesítő okiratot, a jogi képviselő meghatalmazását, az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetését igazoló okiratot, valamint a változás alapjául szolgáló taggyűlési jegyzőkönyvet kellett volna csatolni, és a kérelem-nyomtatványon, mint a kérelemhez benyújtott mellékleteket, kizárólag ezen okiratokat felsorolni, s az egyéb elkészült okiratokat, mint a jogi képviselő őrizetében maradó okiratokat kellett volna feltüntetni.
A kérelem mindezektől eltérő kitöltése folytán sem a kérelem, sem a jogi képviselő bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozata nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, érdemben tehát megalapozott az elsőfokú bíróság kérelmet elutasító határozata.
A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a fenti eltérő indokolással helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 44.137/2008/2.)