adozona.hu
MBH 2008.07.222
MBH 2008.07.222
- Ha a bejegyzési kérelemnyomtatványon a cég jogi képviselője "X"-szel jelzi, hogy egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri, a cégbíróság a kérelem elektronikusan vagy papírlapon történt benyújtásának módján kívül csak a Ctv. 48. § (6) bekezdésében foglalt vizsgálatot végezheti el. - A cégbíróság azt nem ellenőrzi, hogy a cég a létesítő okiratát valóban az egyszerűsített cégeljárás keretében kötelező szerződésminta felhasználásával készítette-e el. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bek., 48. §; 1952. é
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 2007. szeptember 17-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. A változásbejegyzési kérelem papíralapú formában érkezett, első lapján igazoltan 15.000 forint befizetett költségtérítés és 15.000 forint eljárási illeték lerovása mellett. A változásbejegyzési kérelmen a nyomtatvány 1. sorszámú lábjegyzete alapján a cég "X"-szel jelölte, hogy a létesítő okirat szerződésminta alapján készült. A nyomtatvány 1. sorszámú lábjegyzete szerint az "X" jelölés feltüntetése azt jelen...
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a Cg.13-09-702249/31. számú végzésével a 2007. szeptember 17. napján előterjesztett, egyszerűsített cégeljárás keretében történő változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 48. § (7) bekezdése alapján. Végzését azzal indokolta, hogy a kérelemből kitűnően a társaság egyszerűsített cégeljárás keretében történő változásbejegyzési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet terjesztett elő, de nem teljesítette annak egyik jogszabályi feltételét, mert a kérelmet nem elektronikusan nyújtotta be.
A végzés ellen a cég fellebbezéssel élt, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a kérelemhez csatolt létesítő okiraton nem tüntette fel, hogy az szerződésminta alapján készült volna, ennek ellenére a cégbíróság a kérelmet elutasította azért, mert a kérelmet nem elektronikus úton nyújtotta be. Álláspontja szerint a kérelmet nem az egyszerűsített cégeljárás szabályainak figyelembe vételével kellett volna elbírálni, hanem a szerződésminta mellőzésével készült létesítő okirat alapján benyújtott változásbejegyzési kérelem elintézésére irányuló szabályok szerint.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést megalapozatlannak találta.
A cég a változásbejegyzési kérelmén az "X" jel elhelyezésével egyértelműen kinyilvánította azt az igényét, hogy a változásbejegyzési kérelmét az egyszerűsített cégeljárás szabályai alapján kéri elbírálni. Ezért a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem elbírálása során az egyszerűsített cégeljárás szabályai szerint köteles eljárni, ugyanis nem mérlegelheti felül, hogy a jogi képviselővel eljáró cég szándéka valóban ezen egyszerűsített cégeljárás lefolytatására irányult-e. A cégbíróság a benyújtott iratok ellenmondásossága esetében a cég helyett a kérelemnyomtatványon jelzett eljárástól eltérő eljárástípus lefolytatása mellett nem dönthet, figyelemmel arra is, hogy az ellentmondások miatt történő elutasítást követően a bejegyzést kérő a kérelmét a hibák kijavításával ismételten benyújthatja, és az egyszerűsített cégeljárás elvileg a cég számára kedvezőbb, mert olcsóbb és gyorsabb bejegyzést eredményezhet.
Az egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság vizsgálati jogköre csak arra terjed ki, hogy a benyújtott kérelem megfelel-e a Ctv.-ben az egyszerűsített cégeljárásra előírt jogszabályi rendelkezéseknek.
Az egyszerűsített cégeljárásban a kérelem elektronikus úton történő benyújtása kötelező a Ctv. és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény 28. §-ának (5) bekezdése alapján, ezért ennek elmaradása a kérelem elutasításához vezet.
A kérelem elektronikusan vagy papíralapon történt benyújtásának módján kívül a cégbíróság az egyszerűsített cégeljárásban - a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos Ctv. 48. § (6) bekezdése alapján - a változásbejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá - amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével - a cég választott neve jogszabályszerű-e. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor. A (7) bekezdés értelmében a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek.
A Ctv. 3. számú mellékletének I. 1. pontja alapján a bejegyzési kérelemhez csatolandó egyik okirat a szerződésminta alapján készült létesítő okirat.
Az egyszerűsített cégeljárásban a fent idézett Ctv. 48. § (6) bekezdésében meghatározott, a kérelemhez mellékelt létesítő okirat vizsgálata mindössze annyit jelent, hogy a kérelem mellékletét képezi-e a szerződésminta alapján készített létesítő okirat, vagyis a mellékelt létesítő okiraton szerepel-e a "szerződésmintára" történő utalás, de nem jelenti a csatolt létesítő okirat tartalmi vizsgálatát, tehát a cégbíróság azt nem ellenőrzi, hogy a cég a létesítő okiratát valóban az egyszerűsített cégeljárás keretében kötelező szerződésminta felhasználásával készítette-e el.
A cég a változásbejegyzési kérelmét egyszerűsített cégeljárásban történő elbírálásra, meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján nyújtotta be papíralapon, és a kérelméhez olyan létesítő okiratot csatolt, amelyen nem szerepelt a "szerződésmintára" történő utalás.
Az egyszerűsített cégeljárás esetén a kérelem elektronikus úton történő benyújtása, és a létesítő okirat szerződésminta alapján történő elkészítése és annak kérelemhez csatolása kötelező. Ezeknek a jogszabályban előírt követelményeknek a bejegyzési kérelem és melléklete nem felelt meg.
A cégbíróság a fellebbezéssel támadott végzésében csak a kérelem nem elektronikus úton történt benyújtását jelölte meg elutasítási okként, a másik okot nem, ez azonban az elsőfokú határozat érdemi helytállóságát nem érinti, a cégbíróság a Ctv. 48. § (7) bekezdése alapján jogszerűen döntött a változásbejegyzési kérelem elutasításáról.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-702249/31.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.572/2008/2.)