hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugellátás, korhatár előtti ellátás: a minimálbért vagy a garantált bérminimumot veszik figyelembe?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Sokszor merül fel kérdésként, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum a munkáltatókra és munkavállalókra irányadó, a társadalombiztosításra vonatkozóan az említett differenciálás kizárólag az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége megállapításakor jelenik meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 14.1. pontja ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy e törvény tekintetében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. A biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában viszont a 4. § 14.2. pontja kimondja, hogy a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege az irányadó, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Olvassa el az Adózóna „A nap kérdése: ki kaphat rokkantaknak járó egyösszegű kompenzációt?”, „Korhatár előtti nyugellátás” és „A nap kérdése: hogyan igazolható a nyugdíjra jogosító szolgálati idő, ha a dokumentációt a cég már selejtezte?” című cikkét is!

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) nem definiálja a kötelező legkisebb munkabér fogalmát, azonban az Mt.-ben, valamint a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról évente rendelkező kormányrendeletekben minimálbérként a kötelező legkisebb munkabér kerül definiálásra, mely munkabér eltér a különböző munkakörökre irányadó garantált bérminimumtól.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni a nyugellátások, korhatár előtti ellátások megállapítása és folyósítása sotán!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfamentes szolgáltatásnyújtás EU-ba

Bunna Erika

adótanácsadó

Német adóügyi illetőségű egyéni vállalkozó

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Hozamszámítás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink