Biztosított és egészségügyi szolgáltatásra jogosult: mutatjuk miben különbözik

Megosztás Tetszik

Előző hónapban elindított cikksorozatunkban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről és az ehhez kapcsolódó ellátásokról szóltunk. Cikksorozatunk folytatásaként az alábbiakban részletezzük a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult közötti különbségeket.

Sokszor hallani olyan állításokat, hogy a gyermekem iskolás, vagy a nagymamám nyugdíjas ezért ők biztosítottak. Ha megnézzük a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.), akkor láthatjuk, hogy ez az állítás nem igaz, hiszen a példában szereplő iskolás gyermek, vagy nyugdíjas nagymama nem biztosított, hanem egészségügyi szolgálatásra jogosult. Mivel jelentős következménye a fenti állításnak nincs, így a mindennapi életben nem szoktuk kiigazítani ezt az állítást.

A gond akkor van, amikor a biztosítási jogviszony nem ismerete, jelentős következménnyel is járhat. Itt említeném meg példaként a családi otthonteremtési kedvezményt, azaz a csok-ot, amelynél előfeltétel a biztosítási jogviszony megléte és annak igazolása. Ez esetben már gondot jelent, ha valaki összekeveri az egészségügyi szolgálatásra jogosultság fogalmát a biztosítási jogviszonnyal. Mindezek alapján cikksorozatunk részeként az alábbi cikk azzal a céllal íródott, hogy a fenti két fogalom és a kapcsolódó ellátások tisztázásra kerüljenek.

Biztosítási jogviszony – az álláskeresési támogatásban részesülő személyt kivéve – a biztosított adott keresőtevékenységén alapul. Azaz a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosított az a nem sajátjogú nyugdíjas személy, aki például:

• munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban dolgozik, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik;
• az egyéni-, illetve társas vállalkozó;
• megbízási jogviszonyban tevékenykedik, ha a megbízási szerződés a járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, valamint
• a főállású kisadózó stb.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja biztosítási jogviszony alapján a biztosítottak milyen társadalombiztosítási ellátásokra lesznek jogosultak, illetve kik tartoznak az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe!