hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Értékcsökkenési leírás és „kreativitás” – az elszámolás érdekes esetei

  • Sinka Júlia, adószakértő, mérlegképes könyvelő

Az év utolsó harmadához közeledve nem árt a cég költségeit górcső alá venni, ellenőrizni az értékcsökkenési leírás elszámolását is. Ez a látszólag egyszerű tétel is okozhat kellemetlen meglepetéseket egy adóellenőrzés során.

A szakterület méltán elismert – és általam is nagyra becsült – szakértője mondta egy szakmai konferencián, hogy azért szereti a számvitelt, mert fantázia kell hozzá.

Noha valószínűleg nem a „fantázia” lesz az a kifejezés, amely sokaknak a könyvvitelről elsőként eszükbe jut, tanúsíthatom, hogy nem kevés kreativitást igénylő munkáról van szó – persze nem a jogszabályok sajátos átértelmezésével, a cég tetszése szerint lefaragott adóalapokra gondolok.

Olvassa el az Adózóna „Egyéni vállalkozásból kft. – bevitt eszközök értékelése”, „Számlák az irattárban – megőrzési idő, selejtezés” és „Autókereskedés: áfabevallási és könyvelési kérdések” című írását!

A gyakorlatban a könyvelők sokszor találkoznak olyan esetekkel, amikor elvileg nem kellene bonyolult számviteli kérdésekben dönteniük, de az adott gazdasági esemény valamely mozzanatában eltér a megszokottól, így mégiscsak fejtörést okoz.

Ilyen a napjainkban egyre népszerűbb napelemes rendszerek, naperőművek amortizációjának problémája is.

Ennek szemléletes példája az alábbi eset.

Egy villamos energia termelésével és értékesítésével foglalkozó társaság telephelyén 2021-ben üzembe helyezett egy 494 kWp névleges teljesítményű naperőművet. A cég tulajdonosainak és mérnökeinek véleménye szerint a naperőmű hasznos élettartama várhatóan 20–25 év lesz. Milyen leírási kulcsot alkalmazhatnak az értékcsökkenési leírás elszámolására a számviteli törvény és az adótörvény szerint?

A kérdés eldöntéséhez abból célszerű kiindulnunk, hogy a naperőmű a KSH Építményjegyzék szerint a „2302 Erőművek” körébe tartozó, nem épület jellegű komplex ipari létesítmény.

A naperőmű azonban összetett, több részből álló építmény, így részét képezik – többek között – a napelempanel, a tartószerkezet, különféle vezetékek, elosztószekrény stb.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a számviteli törvény, illetve a tao-törvény szerint ez az eset milyen elbírálás alá esik, illetve mi van akkor, ha a napelemeket az irodát magában foglaló épület tetejére telepíti!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Védelmező személybiztosítás adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Biztosítási adó sávváltozás 2024

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Átalányadós továbbszámlázása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink