hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Iparűzési adó a tárgyi eszközök értékesítése után? Erre figyeljen!

  • Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

Írásunkban a tárgyi eszközök átminősítésének szempontjait ismertetjük.

Vegyük a következő példát!

Adott egy belföldi jogi személy, amely „6820 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” főtevékenységet folytat. Több ingatlant is megvásárol, melyből egyet saját célra irodának használ évekig, egyet pedig üzlethelyiségként bérbead. Később a társaság fel szeretne hagyni a bérbeadási tevékenységgel, és az összes ingatlant el kívánja adni. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevétel iparűzésiadó-alapot képez-e? Az eladásig az ingatlanokat tárgyi eszközként tartották nyilván.

Az iparűzési adót szabályozó 1990. évi C. törvény (hipa-törvény) 52. § 22. pontjának a) alpontja értelmében az adó alapjaként a számviteli törvény szerinti nettó árbevételként kimutatott összeget kell tekinteni, ez az adóalap-számítás kiindulási pontja.

A számviteli törvény 72. § (1) bekezdése értelmében értékesítés nettó árbevételének minősül a vásárolt vagy saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások ellenértéke.

Tehát, ha a szóbanforgó ingatlanok vásárolt vagy saját előállítású készletnek minősülnek, akkor az azok értékesítéséből származó bevétel valóban az iparűzési adó alapjába számítana bele.

Kétségtelen, hogy a vállalkozás a szóban forgó eszközöket tárgyi eszközként használta, hiszen tartósan, 1 éven túl álltak a cég rendelkezésére. Márpedig tárgyieszköz-értékesítésből származó bevétel nem lehet az iparűzési adó alapja.

Az Adózóna helyi adókkal kapcsolatos egyéb cikkeit ITT, a számviteli témájú írásokat ITT találja.

A számvitelben azonban van egy olyan szabály, hogy ha egy eszköz rendeltetése megváltozik, akkor azt a rendeltetésének megfelelően át kell sorolni. Így például, ha a tartós használat helyett a rövid távú továbbértékesítési cél kerül előtérbe, akkor az átsorolást meg kell tenni, s ez esetben már készletként kerül értékesítésre. Csakhogy ebben az esetben a kapott bevétel már ipaalapot fog képezni.

A számviteli törvény 23. § (5) bekezdése értelmében az átsorolást legkésőbb a mérlegkészítési időszakban, a fordulónapra vonatkozólag kell megtenni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megváltozott munkaképességű dolgozó pótszabadság arányosítása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Fegyelmi szabályzat

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Osztalék utáni szocho számítása

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink