338 találat a(z) szerződés cimkére
Áfa - célkitermelőhely kialakítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég az alábbi tárgyban kötött szerződést alvállalkozójával: útépítéséhez kapcsolódóan célkitermelőhely előkészítését (humuszleszedés, terület-előkészítés, alkalmatlan anyag leszedése és deponálása), töltésanyag-kitermelés végzését a célkitermelőhely véglegessé vált komplex műveleti tervében foglalt előírásoknak megfelelően és a Bányabiztonsági Szabályzat betartásával, valamint a célkitermelőhely területén a szállító utak teljes karbantartását. A célkitermelőhely kialakítása bányahatósági engedélyhez kötött. A Bányahatóság engedélyezte a kérelemmel együtt beterjesztett komplex műveleti terv jóváhagyásával az ingatlanon célkitermelőhely létesítését és üzemeltetését. Szerződő felek belföldi adóalanyok. A célkitermelőhelyen kizárólag a tárgyi utak földműveinek (töltéseinek) megépítéséhez szükséges töltésanyag (homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag) kitermelése végezhető. A célkitermelőhely megszüntetésekor az érintett területet az eredeti rendeltetésének megfelelően újra használható állapotba kell hozni. 1. A munka építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül-e? 2. A célkitermelőhely kialakítása ingatlan létrehozatalának, bővítésének, átalakításának vagy egyéb megváltoztatásának - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – minősül-e? 3. Jelen esetben a célkitermelő hely kialakítására kiadott bányahatósági engedély építési hatósági engedélynek minősül-e? 4. A fenti komplex ügylet egyenes vagy fordított áfás? Köszönettel!
Önkormányzatnál az év végi számlák helyes kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megjelent a PM-tájékoztató a 2019. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről. A tájékoztató 6.oldalán található a számlák év végi kezelésének leírása. A tájékoztató 2 pont "A" szakasza vonatkozik az önkormányzati intézményekre, a 2. pont "B" szakasza vonatkozik a helyi önkormányzatra, nemzetiségi önkormányzatra, társulásra és intézményeire? Az önkormányzatnál és az intézményeknél van olyan év végi számla, amelyhez kapcsolódóan a szerződés megkötése 2019. évi, teljesítés 2019. év, fizetési határidő 2020. Van olyan szerződés, amely több évet érint, és van olyan is, amely teljesítésben és fizetésben is lezárul 2019. 06. 30-áig. Mi dönti el hogy a költségvetési évben esedékes, vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettség lesz-e az önkormányzatnál illetve az intézményeknél? Válaszukat előre is köszönöm! Krisztiánné
A szerződés nem tér ki külön az áfára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két belföldi adóalany (és áfaalany) szerződő fél a szerződésben a szolgáltatás ellenértékének meghatározásakor nem tér ki külön az áfa kérdésére. Azaz a szerződés nem tartalmaz "bruttó" kifejezést vagy xx Ft + áfa fordulatot, csak egy összeget. Ebben az esetben ez nettó (áfa nélküli) összegnek tekintendő, vagy olyan összegnek, mint ami már az áfa összegét is tartalmazza? A fizetés nem készpénzben történik. Válaszát köszönöm.
Szerszám közösségi "értékesítése"
Kérdés
A 2015.06.09-i dátummal „Szerszám közösségi értékesítése” című kérdéshez adott válaszukhoz további kérdésem lenne: Mit takar a szakértő által a 2) pontban említett "megfelelő" szerződéses konstrukció? Ha a szerszámberuházás nem járhat a tulajdonjog átadásával, a "termék" helyett szolgáltatást kellene számlázni? Megfelelő lenne-e egy olyan konstrukció, miszerint a megrendelővel "szerszámfejlesztési" költséget téríttetnénk meg? (A tulajdonjog nem kerülne át a megrendelőhöz). Úgy gondolom, hogy ennek a tudomásulvételéről írásos dokumentummal kell rendelkeznünk. Feltételezem, hogy nincs jelentősége annak, hogy a fejlesztési költségben csak az élőmunka, avagy a szerszám előállításához szükséges anyagköltség is szerepel. A szerszámok legyártását követően a gyártónak a szerszámot, mint eszközt nyilvántartásba kell venni. Kérdés, hogy a "szerszámot" a "nullás" számlaosztályban elegendő-e nyilvántartásba venni, vagy az előállítási értéken kell a könyvekben szerepeltetni? (Az előállítása esetenként több milliós költség is lehet, de a kész szerszám, amennyiben nem kerül termelésbe, vagy a megrendelő "lemond" róla, egy fillért sem ér.) Véleményünk szerint tehát: a szerszámokat mint fejlesztési költséget kellene kiszámlázni, ezzel "elkerülhető" a forgalmi adóteher. Ez végső soron egy szolgáltatás, amiről szerződéses megállapodásnak kell születnie. A szerszám elkészültét követően nyilvántartásba kell venni azt, és leltárral alá kell támasztani. Előre is köszönjük válaszát!
Napelemes kiserőmű elszámolása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi, művelés alól kivont szántó megjelölésű, ingatlanán ráépítési jogot is magában foglaló földhasználati jogot alapít egy gazdasági társasággal (Ráépítő) 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és Ráépítő a földhasználati jog ellenértékét 25 millió Ft + áfa díjban állapítja meg, amely összeget Ráépítő 25 évi egyenlő részletben köteles a földtulajdonos bérbeadó részére megfizetni. Ráépítő a szerződéssel jogosulttá válik az ingatlanon a ráépítő tulajdonát képező felépítményeknek az ingatlanon történő elhelyezésére, a használat tárgyát képező földrészlet birtoklására, használatára, hasznai szedésére, valamint viseli a földrészlettel kapcsolatos terheket is a földhasználati jogot alapító szerződés aláírásának napjától. Az ingatlanon napelemes kiserőmű létesül, amely önálló ingatlanként bejegyzésre is kerül az ingatlan-nyilvántartásban a használatbavételi engedélyt követően. A használatra átadott ingatlan tulajdonjogában nem történik változás. Kérdéseim: Földhasználati jog helyes kezelésével kapcsolatban: 1. A földhasználati jog ellenértékét a szerződés aláírásakor egy összegben vagy évenként kell számláznia földtulajdonos bérbeadónak? 2. Bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós földhasználati jogot és az abból származó bevételt és kapcsolódó követelését, hogy az mind számviteli és adózási szempontból is megfelelő legyen? 3. Ráépítő szempontjából mi a helyes számviteli kezelése a földhasználati jognak és az ellenértéknek?
Nincs már több szabadsága a dolgozónak, így kaphat
Cikk
Egy munkavállaló kimerítette az éves szabadságkeretét. Megállapodhatnak a munkáltatóval igazolt, fizetett távollétben? Írásba kell-e foglalni a megállapodást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Késedelmes kiszámlázás
Kérdés
2015. évi havi karbantartási munkát 2019. évben számlázták ki, folyamatos teljesítéssel. Áfa és egyéb adózás szempontjából megtehette? Szerződés szerint negyedévente kellett volna. Köszönöm.
Általános szerződési feltételek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy könyvelő iroda a havi díjat fizető Ügyfeleivel szerződést köt, de vállal eseti megbízásokat is, magánszemélyek, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok részéről. Utóbbiaknál nem áll írásos szerződéses viszonyban a Partnerekkel. Jogi szempontból jó megoldás lehet-e az, ha a könyvelő iroda elkészíti a könyvelési díj szerződése alapján a saját személyre szabott ÁSZF-jét, és azt teszi közzé a cég honlapján? Ezzel csökkentve a felmerülő adminisztratív (szerződéskötés, megállapodás, dokumentálás) munkákat. Adott esetben a szóban kötött megállapodás – speciális megoldásokat nem igénylő munkák esetén – elégséges-e? Az ÁSZF kiválthatja-e hosszú távon a szerződéskötést? Válaszát előre is köszönöm.
Gépjármű számlázásának időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk használt gépjármű értékesítésével foglalkozik. Kérdésem az, hogy az adott gépjárművet mely teljesítési időponttal kell a vevő felé kiszámlázni, ugyanis az értékesítési folyamat lépései eltérő időpontúak lehetnek. 1. A vevő a szalonunkban aláírja az adásvételi szerződést. 2. A következő napon banki átutalással teljesíti a vételárat. 3. A következő napon az okmányirodában átírásra kerül a nevére a gépjármű a forgalmi engedélyben. 4. Majd ismét egy másik napon fizikailag is átveszi a gépjárművet egy átvételi jegyzőkönyv kíséretében. Melyik az a dátum, amelyik az áfatörvény szempontjából a tényleges teljesítésnek minősül, amikorra a számlát ki kell állítanunk? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Lakásbérléskor is érdemes közjegyzőhöz fordulni
Cikk
Érdemes közjegyző előtt megkötni a lakásbérleti szerződést is, mert az közvetlenül végrehajtható – figyelmeztetett Böröcz Helga közjegyző az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.
Munkáltatóváltás
Kérdés
Adott „A” cég, mely az újonnan alakult „B” cég többségi befolyással rendelkező tulajdonosa. -„A” cég üzletágát, szerződéses partnereit átadja „B” cégnek. - „A” cég dolgozóit átveszi „B” cég. 1. Ebben az esetben hogyan kell a dolgozók jogviszonyát kezelni? 2. Szükség van-e a munkaviszony megszüntetésére, a ki nem vett szabadság kifizetésére? 3. Ha nem kell megszüntetni a munkaviszonyt, hogyan kezeljük „A” és „B” cégekben a dolgozók jogviszonyát? (Egyik hónapban „A” cég 08-as járulék bevallásában a jogviszony nem szűnik meg. Másik hónapban a „B” cég 08-as bevallásában a jogviszony kezdete az „A” cégben szereplő kezdődő időpont?). 4. Munkaszerződés-módosításra van szükség, amiben a „B” cég szerepel munkáltatóként? 5. A 1041-es változásbejelentőt be kell küldeni?
Könyvelői szerződés megszünése utáni könyvelői felelősség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak pontos szabályaival kapcsolatban, jogszabályi hivatkozással, hogy a könyvelői megbízás megszüntetése után mennyi ideig és milyen formában köteles a könyvelő még rendelkezésre állni, illetve felelősséget vállalni bármilyen ellenőrzés esetén, ha 10 évig könyvelt az adott társaságnak? Köszönettel: Pné G. Márta
Ingatlanértékesítésnél értéknövelő beruházás elszámolható költségei
Kérdés
Férjemmel felesben vásároltunk egy félkész házat, amit befejeztünk egy éven belül és most értékesíteni szeretnénk. Ingatlan értéknövelő beruházás igazolt költségeinél mi elegendő dokumentum? Vannak olyan értéknövelő beruházások a házon (anyag és munkadíj), amelyekről nincs számlánk. Elszámolható-e, ha megbízási szerződésünk van az elvégzett gépészeti szerelési munkáról, átadási bizonylatunk van az elvégzett munkadíj ellenértékéről, redőny vételéről magánszemélyek közötti adás-vételi szerződésünk van. Több munkát családtag végzett a házon, ezt hogyan, milyen bizonylatolással lehet elismert költségként elszámolni? Milyen bizonylatot, illetve dokumentumot fogad el az szja-törvény igazolt ráfordításként?
Számvitel
Kérdés
A kérdésem a következő: nettó 200 ezer forint feletti szolgáltatásnyújtás esetén szerződéssel kell rendelkezni az elvégzett munkáról. Ezt kiváltja az árajánlat és annak elfogadása, vagyis a megrendelés. Ebben az esetben elegendő e-mailes formában ezt megtenni, vagy a szolgáltatást nyújtónak és szolgáltatást végzőnek is szükséges ezt aláírni? kKszönettel a választ.
Szerződésbe foglalt díj adóügyi jellege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés adóügyi vonatkozásában szeretném segítségét kérni: Van egy családi ház, ahol az építtető több fővállalkozóval végezteti el a szakipar munkákat, így nem lesz generálkivitelező. A munkán több olyan szakképesítéssel rendelkező magánszemély is dolgozik majd, akik saját vagy hozzátartozó részére történő kivitelezést végeznek a házon vállalkozói felügyelettel.Tehát x. cég szerződése tartalmazná, hogy lesz saját v. hozzátartozó részére történő kivitelezés is felügyelete alatt. (191/2009 rendelet 12. § 6 pontja szerint). Van-e annak adóügyi jelentősége, hogy a szerződést teljes költségvetés szerint töltik fel, vagy a teljes költségvetésből levonják a hozzátartozók munkájának piaci árát? Melyik lenne a szabályos?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
