396 találat a(z) munkabér cimkére
Felmondás, ha a munkavállaló nem írja alá a járvány miatt változó munkaszerződést
Cikk
A koronavírus-járvány miatt rövidebb ideig nyitva tartó ruházati boltban csökkentették a munkaidőt és a munkabért is. A munkaszerződés módosítását az egyik dolgozó nem fogadja el. Mit tehet a munkaadó? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Veszélyhelyzet: ismét változnak a foglalkoztatás szabályai
Cikk
A veszélyhelyzet időtartama alatt, április 11-étől átmenetileg változik a munka törvénykönyve a ma megjelent 71. számú Magyar Közlönyben közzétett 104/2020. kormányrendelet szerint. A munkaidőkeret tartama 24 hónapra növelhető. Nem tartalmaz a kormányrendelet eltérési lehetőséget sem a munka minimális díjazásával, sem a rendkívüli munkaidővel kapcsolatban.
Levonás a munkabérből: ezek a legfontosabb szabályok
Cikk
Bár a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza a munkabérből történő levonást, annak mértékét, a minimummentességet, a sorrendet, mégis egy sor nyitva álló kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során.
"Fizetetlen állásidő" biztosítási jogviszony?
Kérdés
A március 18-i "fizetetlen állásidő" kérdésével kapcsolatban kérdezem, ha a munkavállaló az állásidő alatt nem kap munkabért, a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ez munkaviszonynak minősül, vagy a munkavállalónak erre az időre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?
Járulékkedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet bizonyos ágazatokba tartozó munkáltatóknak 4 hónapon keresztűl szocho- és egyénijárulék-kedvezményt biztosít, ha a rendelet kihirdetését megelőző 6 hónapban árbevételének legalább 30%-a ebből a tevékenységéből származott. A kérdésem, hogy egy 2019. szeptember 13-án alakult cég 6 hónapos időszaka március 13-án jár le, ezt az időszakot így figyelembe lehet-e venni már a március havi kedvezmény igénybe vételekor? A gazdasági társaság eddigi összes árbevétele e kedvezményes tevékenységből származott, de van-e jelentősége annak, hogy 2019. évben nem volt árbevétele? A másik kérdésem szintén a jelzett kormányrendelet egyéni járulékalapot képező keresetből levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék helyetti 7710 forint megfizetésére vonatkozik. Ezt a munkavállaló béréből nem kell levonni és befizetni a NAV felé? Vagy a munkavállalót ezek a tételek továbbra is terhelik, csak nem kell a NAV felé megfizetni, azaz a munkáltatónál marad? Ha igen, akkor a foglalkoztatónak milyen címen jelenik meg mint bevétel? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné
Állásidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Olaszországból szállít alapanyagot gyártáshoz. Sajnos a szállítás akadozik a kialakult helyzet miatt. Ezért nem tudunk folyamatos munkát biztosítani munkavállalóinknak. Előfordul, hogy csak két-három napig nincs alapanyag, ezáltal munka, de akár egy-két hétig is előfordulhat ez a probléma. Kérdésem, hogy amennyiben nem tudunk munkát biztosítani, lehetőségünk van-e díjazás nélküli állásidőt alkalmazni azokra a napokra, amikor nincs alapanyag? Amennyiben igen, van-e időkorlátja ennek a lehetőségnek, és ezeken a napokon biztosítottak a munkavállalók? Köszönöm a segítségüket!
Így adóznak a késedelmesen fizetett bérek és juttatások
Cikk
Ezzel a témakörrel általában akkor kell foglalkozni, amikor a munkáltató pénzügyi nehézségek következtében, vagy a munkavállaló jogviszonyának jogosulatlan megszüntetése következtében a munkavállalót megillető jövedelmet nem, vagy csak késedelmesen fizeti ki a munkavállaló részére. Sajnos az előttünk álló koronavírus-járvány a gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol, a munkáltatók átmeneti időre fizetési nehézségekkel szembesülhetnek. Ezért összefoglaljuk röviden az utólag kifizetett munkabér adózására vonatkozó szabályokat.
Értékhatár nélküli munkabér II.
Kérdés
Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm a válaszát azonos című előző kérdésemre. Annyiban egészíteném ki a kérdésemet, hogy a munkáltató minden lehetőséget megvizsgált. Természetesen alkalmazza azokat a megoldásokat, amelyeket Ön is említett. Abban az esetben, ha már nincs más lehetőség, és a munkavállaló nem tud munkát végezni, a közös megállapodás arra vonatkozna, hogy fizetés nélküli szabadság helyett az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavégzés alóli mentesüléshez hozzájárul a munkáltató, és erre az időszakra a megállapodás szerinti munkabér összege az alapbér 50%-a, 30%-a, vagy annál kevesebb, például havi 10 ezer forint. Ez azért lényeges, mert ezekben az esetekben fennáll a biztosítás, míg a fizetés nélküli szabadságnál nem. Egyetért ezzel?
Szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó munkabér és önálló tevékenység összevont jövedelme 8617 ezer forint, a kifizetők befizették a szociális hozzájárulási adóját.Vállalkozói kivét 5500 ezer forint, amely után ő maga befizette az 1050 ezer forint szociális hozzájárulási adót. Keletkezett 1662 ezer forint vállalkozói osztalékalap, amely után szociális hozzájárulást kell fizetni. Kérdés kell-e fizetnie az osztalékalap után szociális hozzájárulást, vagy az 1050 ezer forint befizetett szociális hozzájárulás fedezi a fizetendő szociális hozzájárulást, vagy még vissza is igényelhető a maximált hozzájárulás feletti rész? Köszönettel: Benke Tamásné
Alkalmi munkabér Ausztriában dolgozónak
Kérdés
Tisztelt Horváthné szabó Benáta! https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_19_alkalmi_munkaber_Ausztriaban_dolg_bea Szeretném pontositani, a fenti válasz azon részét, hogy az alkalmi munkabér Magyarországon adóztatható. Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak Magyarországon az szja-bevallásában be kell vallania az egyszerűsített foglalkoztatásban kapott bér teljes összegét és meg kell fizetni utána az szja-t, vagy csak a mentesített összegen felüli rész adóköteles? Kiegészítés: a munkavállaló Magyarországi lakos. Köszönettel: Cseh Jánosné
Lehetnek-e az ápolók készenléti jellegű munkakörben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjasotthonban az ápolók, gondozók, 24/72 munkaidő beosztásban dolgoznak, munkaszerződésük szerint heti 40 órás munkaidőben. Így az általános munkarendhez viszonyítva a két hónapos munkaidőkeret végére midig túlórájuk keletkezik. Ennek elkerülése végett, módosítani szeretnénk a munkaszerződésüket, és a tevékenységüket készenléti jellegűnek minősíteni. A készenléti jellegű munkakörnél a munkaidő akár heti 60 órára is emelhető, de mi csak heti 48 órára emelnénk a munkaidőt. Így nem képződne rendszeresen túlórájuk, ezáltal nem illetné meg őket a túlórára tekintettel rendes munkaidőre járó munkabér. Ezzel a megoldással csak bérpótlékokra lennének jogosultak, amit viszont egyhavi fixösszegű átalányként fizetnénk. Természetesen a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítanánk. Helyes lenne ez így? Vagy ez a tevékenység csak megszakítás nélküli tevékenységnek minősíthető? Ki dönti ezt el, hogy melyik tevékenységbe sorolható az ápolói tevékenység? Ha ez így megoldható, akkor a másik kérdés az, hogy a konyhai és egyben takarító személyzet szintén nem napi 8 órát dolgozik, hanem napi 12 órázik. Kettőt dolgoznak, kettő szabad. Ha az otthon tevékenysége készenléti jellegűnek minősül, akkor őket is be lehet tenni a készenléti jellegű munkakörbe, a heti 48 órás munkaidőbe? A részmunkaidősöknél lehet-e részarányosan számolni a minimálbért, a heti 48 órából számolt minimál órabérrel? Köszönettel várom válaszukat!
Bér kivétele nyugdíj melletti válalkozásból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetését az elmúlt 3 évben megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezető. 68 évesen nyugdíjasként fizette a havi egészségbiztosítási díjat, amely havi 7710 forint, de havonta nem vett fel munkabért. Ettől az évtől kezdve viszont szeretne változtatni, olyan módon, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban, havi munkabér ellenében végezné. A kérdésem az, hogy százalékos arányban milyen járulékot és szja-t kell fizetni a felvett munkabér után? A kérdésnek utánajárva ellentétes válaszokat kaptam könyvelőktől: az egyik azt mondta, hogy 15% szja-t kell fizetni, és abban benne van minden, a másik azt mondta, hogy 15%, plusz a havi 7710 forint egészségbiztosítási járulék. A bizonytalan információk miatt fordultam Önökhöz. Válaszukat előre is köszönöm!
Céges farsangi mulatság, tombola, vetélkedő adózása
Cikk
Február a farsangi mulatságok időszaka. Céges síelés, játékos vetélkedők, farsangi bál vagy a rendezvényen adott tombola, csak hogy néhányat említsek a leggyakrabban előforduló jutatások közül. A vidám pillanatok mellett ne feledkezzünk el róla, hogy a februári juttatások után a kifizetőnek március 12-én adót kell fizetnie.
Szociális hozzájárulási adó -–nyugdíjas munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló figyelembe veheti-e munkaviszonyból származó jövedelmét, amikor az osztaléka után fizetendő szocho felső határát számítja? Várom válaszát, üdvözlettel, Kaltenecker Annamária
Több, egyenrangú letiltás levonásának sorrendje
Cikk
Van egy dolgozónk, akinek egy napon (egyazon borítékban) öt egyenrangú (egyéb) letiltása érkezett cégünkhöz. A letiltások különböző értékűek (60 000–400 000 Ft) és különböző késedelmi kamattal terheltek (jegybanki–35 százalék). Ebben az esetben milyen százalékkal kezdem meg a letiltások levonását? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
