190 találat a(z) láncügylet cimkére
Láncügylet, áru az országot nem hagyja el
Kérdés
Tisztelt Szakértő, két kérdésem lenne, mely ugyanazt az ügylet típust fedi le két irányból: "A" magyar cég "B" magyar cégnek szállít árut, amit "C" német cégnek számláz ki, neki van magyar adószáma. "C" német cég "D" német cégnek számláz tovább. "A" magyar cég intézte a fuvart. A "D"-nek számlázás után az áru pontos útját nem ismerjük. "A" cég magyar áfával számlázta "C" német cégnek az árut. Kérdésem, hogy helyesen gondolom-e, hogy "C" német cégnek a német adószámával kell-e "D" német vevőjének a számlát kiállítania áfamentesen, német közösségi adatszolgáltatást kell-e láncügylet jelöléssel leadnia erről, és így "C" a magyar állam csak felé visszaigénylő pozícióban lesz-e, közösségi adatszolgáltatás nélkül? A kérdés másik fele: "X" német cég "Y" német cégnek szállít árut, majd azt "Z" magyar cégnek számlázza ki német ÁFÁ-val. "Z" magyar cégnek van német adószáma. "Z" magyar cég "W" magyar cégnek számlázza tovább az árut, de jól gondolom, hogy ezt a magyar adószámával fogja tenni, uniós értékesítésként, mert a teljesítés helye Németország, és Németországban csak visszaigénylő pozícióban lesz? A fuvart "X" intézte. Köszönettel Miksa Viktor
Láncügylet számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ukrán cég terméket ad el egy magyar cégnek, amely továbbszámlázza a terméket Hollandiába. A holland cég vámoltat és az áru is közvetlenül a holland céghez érkezik be. A fuvart az ukrán cég szervezi. Kérdésem: hogyan kell a magyar cégnek számláznia és hogyan szerepelteti ezt az áfabevallásában?
Termékimport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk Dániából rendelt alapanyagot, a dán cég a kínai leányvállalatától küldte be az árut, amit mi vámoltunk, a kínai cég proforma számlát állított ki a vámeljáráshoz. Az ügylet lezajlását követően a dán anyacég állította ki a termékekről a számlát. Kérdésem: ez milyen ügyletnek minősül? A vámhatározat a nevünkre szól, az áfát kifizettük, vissza lehet-e igényelni? Illetve a dán számlát szerepeltetnünk kell-e a 65-ös bevallásban, valamint a 60-as összesítő nyilatkozatban? Válaszát előre is köszönöm.
Bérmunka vagy szolgáltatásvégzés közösségen belül
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: gazdasági céllal Németországban letelepedett, közösségi adószámmal rendelkező német vállalkozás Magyarországon termelt csalánt vásárol egy termelőtől, majd Magyarországon egy magyarországi kft.-vel elvégezteti a csalán feldolgozását (nevezzük Feldolgozó Kft.-nek). A feldolgozást követően a vevő a terméket, annak összes származékával elszállítja Németországba. Feldolgozó Kft. az elvégzett munka értékét számlázza ki a német partnernek. Kérdésem: az áfatörvény értelmében ebben az esetben közösségen belüli bérmunkáról vagy közösségen belül végzett szolgáltatásról beszélünk-e? A számlát a fordított áfa szabályai szerint kell-e kiállítani? Köszönettel: Loft Consulting Kft.
Láncügylet áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönjük a választ: http://adozona.hu/kerdesek/2017_8_28_lancugylet_AFA_jat. Mi változik akkor, ha "C" szervezi a fuvart? A-B és B-C között ebben az esetben is belföldi a teljesítés, tehát magyar áfa felszámítása szükséges és "C" csak a magyar adószámát használhatja?
Láncügylet harmadik országból
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy amerikai cég ("A" cég) elad egy terméket egy osztrák cégnek ("B" cég), aki ezt eladja egy magyar cégnek ("C" cég) úgy, hogy az amerikai cég közvetlenül Magyarországra küldi az árut a magyar cégnek. A fuvart az amerikai cég szervezi. Vámolni és az import áfát megfizetni a magyar cég fogja belföldön, amit aztán az áfabevallásában vissza fog tudni igényelni. Kérdésem az lenne, hogy az osztrák "B" cég milyen számlát fog adni a magyar cégnek, közösségi értékesítésről szólót, amit aztán a magyar "C" cég szintén ugyanabban a bevallásban bevall és összesítő nyilatkozatot ad be róla? Sem az osztrák, sem pedig az amerikai cég nincs letelepedve Magyarországon. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Márkus Lászlóné
Láncügylet áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. termékét belföldön áfásan eladja "B" Kft.-nek, de az áru nem mozog. "B" Kft. eladja "C" Kft.-nek, aki egy magyar cég, de rendelkezik osztrák adószámmal (de Ausztriában se címe, se telephelye, semmi sincs). Árumozgás itt sincs. "B" számláz "C"-nek. A kérdés az, hogy megteheti-e "C" osztrák adószámára, áfa nélkül , azaz EU-n belüli értékesítésként? "C" osztrák adószámú Kft. osztrák áfás számlát állít ki "D"-nek. Az árut "D" osztrák cég közvetlenül "A" Kft.-től fuvarozza saját eszközzel.
Láncügylet harmadik országból EU-ba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új ügyfelünk, egy belföldi kft. energiakereskedő, pontosabban szénnel kereskedik. Oroszországból viszik vasúton a szenet Lengyelországba. (Az eladó egy panamai, a vevő pedig egy lengyel adóalany.) A vonat közvetlenül Oroszországból megy Lengyelországba, Magyarországot nem érinti. A szállítást Oroszországból a lengyel határig a magyar kft. intézi, a lengyel határtól a szállítást és a vámot pedig a lengyel vevő rendezi már. A helyes számlázás érdekelne, illetve, hogy be kell-e jelentkeznie a magyar kft.-nek az eladó vagy a vevő országában?
Szolgáltatásnyújtás, melyhez termék is kapcsolódik láncügyletben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfeleim egy osztrák (A) és egy magyar vállalat (B), melyek EU-adószámmal rendelkező adóalanyok, áfakörbe tartoznak, és az osztrák cégnek van magyar adószáma is. Az osztrák cég egy harmadik magyar céggel (C) áll szerződésben, melynek tárgya csomagolás design, egyéb marketing eszközök tervezése és nyomdai előkészítés. A design és tervezés számítógépen végzett szolgáltatás, pdf és képi adatállományok készítése, tanácsadás. A nyomdai előkészítés része annyit tesz, hogy egy klisé fóliára mintát készítenek, amivel a csomagolások nyomtatása a későbbiekben történni fog (ahány szín, annyi fólia). A fóliákat B magyar vállalat készíti, és számlázza A osztrák vállalatnak, de azt C magyar vállalatnak szállítja, tehát az országot a termék nem hagyja el. B 27 százalékos áfával számlázza a termékértékesítést A osztrák vállalatnak, hiszen neki csak ez a terméke van, az A és C közötti szolgáltatásban nem vesz részt. Kérdésem, hogy az A által C-nek kiállított számlában kezelhetjük-e az egész tevékenységet szolgáltatásnak, vagy a nyomdai előkészítést külön termékként kell számláznunk, és ez akkor belföldi termékértékesítés lesz-e 27 százalékos áfával, vagy kezelhetjük-e az egész tevékenységet A osztrák cég szempontjából unión belüli szolgáltatásnak, 0 százalékos áfával a C magyar cég felé kiállított számlában? Köszönöm: Miksa Viktor
Láncügylet áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk belföldi vállalkozás, csak belföldön rendelkezik székhellyel, telephellyel. Társaságunk (A vállalkozás) áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján teljesíti. Rendelkezünk közösségi adószámmal, illetve a cseh (B vállalkozás) partner is rendelkezik érvényes közösségi adószámmal. Társaságunk Csehországba (B vállalkozás) értékesít terméket adóalany részére, mely terméket a cseh partner továbbértékesít Magyarországi adóalany (C vállalkozás) belföldi társaságnak. A terméket társaságunk (A vállalkozás) fuvaroztatja saját, belföldi telephelyéről a 'C' vállalkozás belföldi telephelyére. Vagyis a termék ténylegesen nem hagyja el Magyarország területét. Kérdésem, hogy társaságunknak (A vállalkozás) a termékértékesítéséről a cseh adóalany (B vállalkozás) felé egyenes adós (27% áfa) vagy adómentes számlát kell kibocsátani? Válaszukat előre is köszönöm!
Számla áfatartalma közbenső cégnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhelyű vállalkozás úgy értékesít árut az EU-n belülre, hogy maga az áru egy osztrák raktárba érkezik harmadik országból, ott tárolják, csomagolják és onnan szállítják tovább a magyar cég vevőjének az unión belülre (jutalék ellenében végzi ezt a tevékenységet az osztrák cég a magyar kft. részére). Az osztrák fél számláz a magyarnak, a magyar pedig a végső vevőnek. Milyen áfatartalommal kell a számlát Ausztriában, illetve utána Magyarországon kiállítani? Az áru tehát nem érinti Magyarországot, Ausztriából direktben a végső vevőnek megy. Köszönöm a választ előre is.
Láncügylet négy szereplőcel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "C" szlovák cég árut értékesit "A" magyar kft.-nek, amely továbbértékesíti "B" magyar kft.-nek "B" eladja "D" svéd cégnek az árut . Az árut közvetlenül C szlovák cégtől fuvarozzák D svéd cég részére. A fuvarozást a B magyar kft. végzi. B magyar kft. értékesítése az áfatörvény területi hatályán kívüli értékesítésnek minősül? Elvileg be kellene jelentkeznie Svédországban? Változtat az valamit ha "A" magyar cég szlovák adószámmal számláz?
Áfabonyodalmak határokon túl: háromszög- vagy láncügylet?
Cikk
Cseh cég egy német cégnek értékesít szenet, amely azt eladja egy magyar cégnek, amely továbbértékeíti egy szlovák cégnek. Szerepeltetheti-e a magyar cég háromszögügyletként ezt az áfabevallásában? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Láncügylet vagy háromszögügylet?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Az értékesítés az alábbiak szerint történik. "A" cseh bánya szenet értékesít "B" német cégnek, amely eladja a szenet "C" magyar cégnek, amely továbbértékesíti "D" szlovák cégnek. A szállítást "C" magyar cég fizeti. Az árut "A" cseh bányától "D" szlovák végfelhasználónak szállítják le közvetlenül. Mind a négy cég rendelkezik EU-s adószámmal. Kérdésem, hogy "C" magyar társaság ezt simán kezelheti háromszögügyletként úgy, hogy B, C, D cégeket tünteti fel az A60-as bevallásban? Vagy "B" német cégnek be kell jelentkeznie Csehországba áfa hatálya alá, ahol áfásan megvásárolja a terméket, és úgy értékesíti nekünk közösségen belülre? Mivel a fuvarozás Csehországban kezdődik meg, C-D partner között – véleményem szerint – biztosan közösségen belüli értékesítés van. Segítségét előre is köszönöm
Áfalevonás: újabb pofon a NAV-nak a Kúriától az átminősítgetésért
Cikk
Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. A Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat, és általánosan is korlátozza az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint minősítse át – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
