57 találat a(z) engedmény cimkére
Helyesbítő számla vagy számviteli bizonylat kiállitása
Kérdés
1.1 Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a szerződés időtartama alatt minden évben két alkalommal, júliusban a tárgyév első felének, illetve következő év januárjában a tárgyév második felének a magas aktivitású ellátás kiszolgálásához kiszámlázott alkatrészek, anyagok értékének nettó összege után jogosult az összérték nettó 30 százalékát, mint értékesítési jutalékot a szállító felé leszámlázni. A számlázás alapját képező elszámolást minden esetben a szállító biztosítja a megrendelő felé, mint számlabekérőt. Az így számlázott jutalék összege a számla kiállításától számított három hónapon belül levásárolható, azonban készpénzre nem váltható. A felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből adódó, egymással szembeni kötelezettségeiket számlakompenzálással rendezik. 1.2. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy éves nettó 500 ezer forint összértékű vásárlás teljesítése esetén, és ha a megrendelő részéről a szerződés 8.) pontjában meghatározott fizetési határidő előtt, a 4. napig a számla kiegyenlítése megtörténik, akkor azon számlák nettó összértéke után, melyekre ezen feltételek fennállnak, a megrendelő jogosult 2 százalék scontó utólagos kedvezményre. A kedvezmény elszámolása félévenként történik, tárgyév júliusában a tárgyév első fele, tárgyévet követő év januárjában a tárgyév második fele kerül elszámolásra, oly módon, hogy a szállító az időszakokban és kedvezményben érintett kifizetésekről jóváíró számlát állít ki, melyhez összesítő mellékletet csatol. A kérdésem arra irányul, hogy a szerződésben foglalt utólag adott engedményről, amit később levásárolhat a vevő, jóváíró áfás számlát kell kiállítani, mint ahogy a beidézett szerződésben le van írva, vagy számviteli bizonylattal kell elszámolni, mely adóalap -ódosítással nem jár.
Utólagosan adott engedmény számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témához szeretném kérni szíves állásfoglalását: szolgáltatást nyújtunk a cégeinknek, és munkahiba miatt utólagosan kívánunk adni engedményt. Az eredeti számlát a teljes összegről rendben kiállítottuk, viszont most derült ki a munkahiba, ezért utólagos engedményt szeretnénk adni az ügyfélnek. Jól gondolom, hogy számlahelyesbítőt kell kiállítanunk, ugyanis szeretnénk az áfa összegét visszakapni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Utólag kapott, nem számlázott engedmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2015. évet érintő, de 2016 februárjában és márciusában jóváírt, utólag kapott, nem számlázott engedményt (bónuszt) a 2016. üzleti évben vettem figyelembe, most olvastam, hogy ezt viszont ahhoz az évhez kellett volna egyéb bevételként elszámolnom, amelyikhez kapcsolódik. Az összeg nem jelentős (500 ezer Ft). A tao.-bevallás önellenőrzésénél figyelembe vehetek-e még társasági adót és alapot csökkentő tényezőket pl. veszteségelhatárolást vagy az erre jutó társasági adót meg kell fizetnem? Előre is köszönöm válaszát.
Számlában adott engedmény áfájának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemtől (aki a számlakibocsátó) olyan számlát kaptam ma, ahol egy termékértékesítés szerepel + és - előjellel is, a számla végösszege nulla. A vevő, aki nem magánszemély, néhány héttel korábban nagyösszegű megrendelésére való tekintettel, ezt az alkatrészt ingyen megkapta. De sajnos készült róla ez a nullás számla. Áfa vonatkozásában kibocsátóként keletkezik befizetendő áfa? A termék beszerzésekor kapcsolódott hozzá áfalevonási jog, amivel a vállalkozás élt. Most az értékesítés során, fel kell számítani az áfát, és meg kell fizetni? Ugyanennek a számlának a könyvelésével kapcsolatban kérnék segítséget. Hogyan kontírozom ezt a nulla forintos végösszegű számlát? Egyéb ráfordítások között ki kell mutatni? Köszönöm válaszát, Tina
Üzleti ajándék vásáron
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vásáron a kiállító cég annak a személynek, aki 50 ezer forint felett vásárol vagy 10 százalék engedményt ad, vagy egy eszközt ajándékba. Ez utóbbit a számlán 0 forinttal szeretné feltüntetni. Milyen adózás van az így juttatott eszköz után? Természetbeni juttatásnak minősül? Az engedménnyel gondolom semmi adózási teendő nincs. Köszönöm előre is válaszát
Szerződés számviteli bizonylatként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünkkel – akivel társaságunknak huzamosabb ideje fennálló ingatlan bérleti szerződése van –, társaságunk a bérbevevő- megállapodást szeretnénk kötni, amelyben a partner konkrét szolgáltatáshoz nem kötött, utólagos számviteli engedményt nyújtana nyújtana társaságunknak (a hosszabb ideje fennálló bérleti jogviszonyra tekintettel). A számviteli engedmény 2016. és 2017. üzleti évet is érintené. Kérdéseink: - hogyan kell könyvelni a 2016. és 2017. üzleti évet is érintő, utólagosan kapott/ járó számviteli engedményt? - a kapott/járó számviteli engedmény elszámolásának bizonylataként elegendő a partnerrel kötött megállapodás, vagy szükség lenne külön számviteli bizonylatra is? - szükséges-e társasági adóra önellenőrzést végeznünk a 2016. üzleti évet érintő, társaságunknak járó számviteli engedmény elszámolása miatt? Köszönettel a válaszért!
Számlán lévő vásárlási utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi tétel pénztárkönyvben való helyes könyvelésében: áfakörös egyéni vállalkozó árut rendel a BARDI AUTÓ Zrt.-től. A rendelt termékek összegének nagyságától függően kap bónuszpontot, egy pont 1030 forint. (A szállító cég tájékoztatása alapján bónusz, engedmény.) A szállító cég számláján a vásárolt termékek mellett "vásárlási utalvány" szerepel 0 százalékos áfával 1030 forint, illetve például 2*1030 forint vagy 3*1030 forint. A következő számlán ugyanez a vásárlási utalvány megnevezés mellett az összeg mínusszal például -1030 forint van feltüntetne.Úgy tűnik a számlák alapján hogy a megrendelt termékek értéke csökkentve van a vásárlási utalvány értékével, illetve a visszáruszámlán a fizetendő érték is csökken a vásárlási utalvány összegével. Hogyan kell pénztárkönyvben helyesen könyvelni a vásárlási utalványok plusz, illetve mínusz összegét? Köszönöm a segítséget.
Adóhátraléka van? Teendők lépésről lépésre
Cikk
A NAV minden, az adózók által bevallott, terhére kiszabott, esetlegesen ellenőrzéssel megállapított kötelezettségről és a teljesített befizetésekről adónemenkénti részletezésben egy áttekinthető nyilvántartást, adószámlát vezet. Az adószámla adónemenkénti vagy mindösszesen egyenlege lehet túlfizetéses vagy hátralékos is. A NAV tájékoztatót adott ki a különböző adózási helyzetekben teendő feladatokról.
Szja-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdés: Egyik jelenlegi ügyfelünk korábbi cégét (kft.) felszámolták. A cég a felszámolást megelőző évben vállalkozási hitelt vett fel, amelyet nem tudott visszafizetni. A kezes a kft. ügyvezetője volt. A hiteleket folyósító bank a követelést eladta egy követelésbehajtó cégnek. E cég a követelés egy részét elengedte egy meghatározott összeg, időben történő befizetése esetén, amely összeget a felszámolt cég ügyvezetője, mint magánszemély fizet be. Kérdésünk az, hogy a magánszemélynek van-e szja-fizetési kötelezettsége az elengedett összeg vonatkozásában? Köszönettel: Dr. Kovács Károlyné
Engedmény pontrendszerben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gyógyszertárak könyvelésével foglalkozom. Felmerült ügyfeleim részéről a pontrendszeres kedvezményes vásárlás lehetőségének a biztosítása. A lényege az lenne, hogy a vevők (készpénzes magánvásárlók) részére minden 50 Ft levásárolt összeg után 1 pontot írnak jóvá (pl. valamilyen pontgyűjtő füzetbe ), mely 1 pont = 1 Ft elven működne. Egy következő vásárlás alkalmával bármikor beváltható lenne ezen kedvezmény. Vagyis ha jól számolom, akkor 2% kedvezményt jelentene a következő vásárlás esetén a pontok arányában természetesen. A kérdésem az, hogy van-e bármilyen bejelntési kötelezettség hatóságok felé? Milyen könyvelési tételek merülnek fel? És milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek a kieső bevétel miatt? Előre is köszönöm a segítségét! F. Cs.
Gyors fizetési engedmény árubeszerzésként könyvelve
Kérdés
Kedves Szakértő! Kell-e a szállító által adott (végszámlán áfásan külön feltüntetett) gyors fizetési kedvezményt külön, például 96-on kezelni a könyvelésben, vagy összevonható az árubeszerzés(814-re) könyvelésével? Köszönettel.
Bérletidíj-engedmény hosszú távú szerződésnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évre köt bérleti szerződést egy ingatlanra, és a hosszú időszakra való tekintettel, az első 15 hónapban nem kell megfizetnie a bérleti díjat, azt a bérbeadó elengedi. Kérdésem, hogy ez esetben jól jár-e a két fél, ha a bérleti díj számlázásra kerül (adókötelessé tétel függvényében áfával vagy anélkül), a bérbeadó adókötelessé tétel esetén fizeti az áfát az ügylet után. Ezt követően pedig elengedett követelésként, a bérbevevő elengedett kötelezettségként lekönyveli? Ez az ügylet ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy engedmény kategóriába tartozik áfa szempontból? Társasági adóban a 8. § h) 2. alkalmazható-e a bérbeadónál? A bérbevevőnél jelent-e adóalap-módosítást? Előre is köszönöm a segítségét!
Ajándékkártya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szíves állásfoglalását. Nagykereskedő cégünk viszonteladó vevői részére meghirdetett akció keretében utólagos engedményt ad. Ezt az árengedményt ajándékkártya keretében kívánja adni. Ami azt jelenti, hogy készíttet a viszonteladó cég részére egy ajándékkártyát, amit az utólagos engedmény összegével tölt fel. Az ajándékkártyákat előállító cég csak természetes személy nevére tudja elkészíteni ezeket a kártyákat, és nem az utólagos kedvezményt kapó cég nevére. A kérdésem az lenne, hogy egy megállapodás – amely kimondja, hogy a kártya nem a természetes személyé (ügyvezetőé), hanem a cégé, amelyik kapja az engedményt – elfogadható-e részünkre, hogy igazolni tudjuk, az érintett cég kapta meg az utólagosan adott engedményt. Köszönettel.
Számlakorrekció közösségi adómentes értékesítés helyett
Kérdés
2013-2016. között terméket vásároltunk, mellyel kapcsolatos számláinkat közösségi adómentes értékesítésről állította ki partnerünk. 2016. év végén partnerünk egy belső revízió során megállapította, hogy ezen számláikat 27%-os magyar áfatartalommal kellett volna kiállítaniuk, tekintettel arra, hogy a terméket közvetlenül a magyarországi raktárukból szállították ki. Ezen tévedésüket úgy korrigálták, hogy 2017. februárjában megküldték a helyesbítő számláikat magyar adószámuk alatt, 27%-os áfatartalommal kiállítva, melyek helyesbítik a korábban kiállított számláikat. Ezután közlik a következőket: A számlák áfatartalmát már átutalták a magyar adóhatóságnak, így ezt az áfaösszeget, mint előzetesen felszámított, levonható adót az áfabevallás során az adóhatóságtól igényeljük vissza, majd utaljuk át részükre. Mellékeltek egy kimutatást, illetve táblázatot is a négy év során kiállított "eredeti" számláikról is. Kimutatták, hogy mennyi a számukra utalandó áfaösszeg. "Fájdalomdíjként" a több mint 4 millió forint számukra utalandó összeg 3%-át megtarthatjuk, illetve engedmény formájában "jóváteszik" tévedésüket. Szeretném segítségüket kérni ezen feladatom megoldásához. Szeretnék mind a szakmai, mind az emberi szempontoknak megfelelni. Az áfatörvény és az áfabevallás tanulmányozása során egyre jobban elbizonytalanodom. Ismereteim szerint ez egy áfabevallást érintene, de akkor még ott vannak az A60-asok, majd az ügyletnek a könyvelésben való megjelenítése. Előre is köszönöm!
Üzletpolitikai célú engedmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy bérbeadó cég, üzletpolitikai okokból nem kér novemberi és december havi bérleti díjat az egyik bérlőjétől, akkor ennek milyen bizonylatolási (kell-e számlát kiállítani) és adófizetési kötelezettségei vannak a bérlő és a bérbeadó részéről? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
