294 találat a(z) bizonylat cimkére
Online pénztárgép: ezek a legfontosabb teendők
Cikk
Tájékoztatót közölt honlapján a NAV az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkről.
Pénztárbizonylat aláírása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünknél a készpénzes bevételekhez és kiadásokhoz minden esetben készül pénztárbizonylat. A befizető és az összeg átvevője részéről eddig nem történt aláírás a bizonylatokon. Ez szükséges? Egy bizonylaton csak egy tétel szerepelhet, egy számla kiegyenlítése történhet? Várom válaszukat! Üdvözlettel: Kósáné
Online pénztárgép – készpénzes kiadások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves – esetleg összefoglaló – válaszát az alábbi, online pénztárgépek működésével kapcsolatban: 1. Megteheti-e a vállalkozó, hogy a napi bevételét az online pénztárgép kasszájából a házipénztárba átteszi, illetve a cég bankszámlájára befizeti? 2. Ha az előző kérdésre igen a válasz, akkor milyen számviteli bizonylatot kell kiállítani? Ennek a bizonylatnak szigorú számadásúnak kell lennie? 3. Eszközölhet-e egyéb, más módon kifizetéseket a vállalkozó az online pénztárgép kasszájából (például számlákat, munkabért stb.)? Ha igen, akkor milyen számviteli bizonylatot kell erről a gazdasági eseményről fizetni? 4. Ha a vevő számlát kér a készpénzes vásárlásáról, akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? 5. Ha a vevő kártyával fizet, akkor akkor annak összegét be kell-e ütni az online pénztárgépbe? Hogyan kerülhető el a bevétel duplikációja? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
könyvelési iratanyag, bizonylatok megőrzési határideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 169. §-a változott 2012. 01.01-től. 8 évre csökkent 10 évről a megőrzési kötelezettség. Kérdésem, hogy e 8 év visszamenőleg is érvényes-e, vagy csak első ízben a hatálybalépést követően leadott beszámolókra vonatkozik? Tehát például a 2006. évi beszámoló megőrzési ideje 2017. 12. 31. vagy 2015.12.31.? Ehhez kapcsolódó másik kérdésem, hogy valamennyi alapbizonylatra (bejövő számla, bankkivonat, pénztárbizonylat stb) vonatkozik a 8 (vagy 10) éves megőrzési idő, függetlenül az Art. szerinti 5 éves elévülési időtől? Köszönettel.
Ingyenes termékátadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy, a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó üzleti partnerei részére (társaság és magánszemély egyaránt), illetve rendezvényekre alkalmanként ingyenesen terméket ad át, mellyel az általa árult termék gyártóját népszerűsíti. Jelen esetben 0,75 literes kiszerelésű borról van szó, melyet ugyanilyen formában áruként szerzett be és a beszerzésnél az áfát levonta. Kérdésem, hogy az ingyenes átadás után áfafizetési kötelezettsége keletkezik-e, ha igen, mi az áfa alapja. Hogyan kezelendő az szja tekintetében az átadott termék értéke? Hogyan kell bizonylatolni az átadást? A számviteli bizonylaton értékkel kell szerepeltetni az átadott termékeket? Köszönöm előre is segítségét!
Kaparós sorsjegy értékesítése
Kérdés
Sziasztok! Cégünk (kft.) a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A sorsjegyek postai úton érkeznek, utánvéttel. A zrt. a pénzügyi elszámolásról rendeléskor elszámolási bizonylatot állít ki. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. Az értékesítésről milyen bizonylatot állítok ki? Mert nem kell pénztárgépet használnom. A cégünknél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
EU-n kívül vásárolt szerszám elszámolása
Kérdés
Társaságunk a Dél-Afrikai Köztársaságban végzett munkát. A munkavégzés során derült ki, hogy kell még néhány kézi szerszámot vásárolni, ezért kénytelen volt egy ottani kereskedelmi boltban ezeket beszerezni. Ennek az értéke mintegy 400 ezer forint volt. A számla kiegyenlítése a társaság bankkártyájával történt, ez meg is jelenik a bankszámlakivonaton. Az ott kapott számlán nem szerepel vevőként társaságunk neve, címe, adószáma. Az eladó neve, címe, adószáma megjelenik a számlán. A munka befejeztével ezeket a szerszámokat otthagytuk. Kérdés az, hogy elszámolható-e szabályosan, és ha igen, hogyan ez a számla a társaságunknál, kell-e az áfabevallásban szerepeltetni?
Devizautalás pénzügyi szolgáltató intézménnyel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. szolgáltatási szerződést kötött a legnagyobb közép-európai, átutalással foglalkozó intézménnyel. Az intézmény rendelkezik MNB engedéllyel. A szolgáltatás külföldi pénzváltásra, átutalásokra vonatkozik. Jobb devizaárfolyamokat, jelentős megtakarításokat kínálnak. A folyamat a következő: a magyarországi kft. megbízást ad a pénzváltónak 18 000 PLN átutalására a kft. külföldi szállítója részére. A pénzváltó megadja a PLN-nek megfelelő forint összeget a saját árfolyama alapján, melyet a kft. előre utal a pénzváltó intézménynek. Ezek után a pénzváltó átutalja a kft. külföldi szállítójával szembeni 18 000 PLN kötelezettségét. A kft. bankszámláján csak a forint összeg, illetve a pénzváltó intézmény neve, bankszámlaszáma fog szerepelni, nem pedig a külföldi szállító adatai a hivatkozott szállítói számlaszámmal. Jogszerű-e és számviteli szempontból könyvelhető-e szállítói kötelezettség kiegyenlítéseként a pénzváltónak küldött összeg. Ha igen, akkor milyen bizonylattal kell alátámasztani a tételt (váltási szerződés, stb.) Elszámolható-e a pénzváltónak utalt forintösszeg és a kft. MNB árfolyamon könyvelt szállítói kötelezettsége közötti különbözet árfolyam-differenciának? Kell-e igazolnia a pénzváltónak azt, hogy ő tényleg elutalta-e a deviza kötelezettséget? Köszönettel.
Egyesület jelképes összegű továbbszámlázasa
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm megtisztelő válaszát az alábbi url címet feltett kérdésemre (http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_22_egyesulet_jelkepes_osszegu_tovabb_bee)További kérdésként merült fel számunkra, hogy ezen eszközök átadásának bizonylatolása milyen módon történik? A kapott eszközökről, ha társaság adományozza nekünk, akkor bizonyára számlát kell kiállítania a társaságnak felénk. Ha azonban magánszemélytől kapjuk, akkor milyen okmányt, szerződést kell készíteni? Illetve ha mi adjuk tovább a rászorulóknak, akkor minden esetben számlát kell adnunk, vagy egyéb módon történik a bizonylatolás? Segítségét még egyszer köszönöm!
Utazási iroda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi ügyben: utazási iroda külföldi szálláshelyet értékesít oly módon, hogy beszedi az utastól az előleget, majd kiutalja a külföldi partnernek az összeget. A külföldi partner nem ad bizonylatot az utazási iroda nevére. Jól gondolom-e, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg a vevői előleg terhére könyvelődik bizonylat hiányában és csak a különbözet lesz árbevétel? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Íróként saját könyv értékesítése/adózása II.
Kérdés
Az aonos című kérdésemre kapott válaszhoz eredetileg kommentárban írt kiegészítésemet ezúton itt is felteszem. Kedves Mária! A kiadó az elkészült darabszám egy részét tudja csak kiajánlani a terjesztőknek, a maradékot én kapom meg. A kiadó egyelőre nem fizetett nekem semmit, sőt, én fizettem nekik minden könyvvel kapcsolatos költséget. Ha a terjesztők elkezdik eladni a hozzájuk került példányokat, akkor az azokból befolyt jogdíjat vagy ilyesmit kapom majd meg a kiadón keresztül. Viszont az eleve nálam lévő példányokat is szeretném eladni legálisan! Ehhez mit kellene tennem? Nem adok számlát és nyugtát az evás 37% miatt, ez jó? De csak úgy odaadom a könyvet, és elveszem a pénzt és kész? Nem kell valami papírt is adnom a vásárlónak? Vagy valami nyilvántartást vezetni? A kiadó által kifizetett összegeket is – mint magánszemély – hozzászámolom a rendes munkahelyemen kapott szja-s jövedelmemhez? Szóval én szeretném tisztán csinálni, de egyelőre nem lettem okosabb... Köszönöm a türelmét! És remélem, tud segíteni!
Adótraffipax: ezekre a helyekre garantáltan mennek ellenőrök
Cikk
Egyebek között a nyugta-kibocsátást, a bizonylatadást, az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályok betartását, továbbá az alkalmazottak bejelentését ellenőrzik több helyszínen az adórevizorok a NAV legfrissebb traffipax információi szerint.
Könyvelési bizonylat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni szíves állásfoglalásukat: könyvelőirodaként vidéki cégeink esetében bevezettük, hogy az eredeti bizonylatról készített szkennelt formátumú bizonylat alapján is könyvelünk, ezzel biztosítjuk, hogy ne kelljen az eredeti bizonylatot postázni, futárral felküldeni (előfordult, hogy számlák elvesztek a postán). A folyamat lényege, hogy a megbízó a szkennelt bizonylatokat felhelyezi az általunk biztosított tárhelyre, ez alapján mi tudunk könyvelni, majd a bizonylatokat áthelyezzük egy úgynevezett könyvelt bizonylatok mappába. A könyvelt tétel mögé be tudjuk "húzni" a szkennelt bizonylat képet, tehát aki a könyvelési tételt meg tudja nézni, annak lehetősége van a számlaképet is megnézni, ezzel tudnánk biztosítani a kontírozást. Szerződésben rögzítettük, hogy a megbízó felelőssége, hogy olyan bizonylatot helyezzen fel, ami már könyvelhető, illetve az eredeti bizonylat őrzése az ő feladata. Akiknek még eredeti bizonylat alapján könyvelünk, a beszámoló készítését követően visszajuttatjuk a bizonylatokat, tehát mi eredeti bizonylatot nem őrzünk. Kérdésem, hogy az általunk kialakított rendszer megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, vagy a gyakorlatunk sért valamely jogszabályi megfelelést? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
183 napnál hosszabb kiküldetés járulékfizetési és adózási szabályai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon letelepedett kft. munkavállalói Dániában letelepedett társaság részére villanyszerelési munkát (ingatlanberuházáshoz kapcsolódó) végeznek kiküldetésben. A munkavállalók munkavégzése ciklikus. Dániában három hét és Magyarországon más munkavégzési helyen egy hét után, megint Dániában három hét, összességében meg fogja haladni a 183 napot a kinti tartozkodási idő. Kérdéseim: 1. Hogyha már előre tudjuk, hogy a kiküldetés (megszakításokkal együtt) el fogja érni a 183 napot már a kiküldetés kezdetekor, hová kell jelenteni a külföldi munkavégzést és a 1708-as bevalláson úgy kell jelenteni az adott munkavállalót, vagy sem? Hogyan járunk el helyesen? 2. Ha előre nem tudott, hogy el fogja érni a 183 napot a kiküldetés, de mégis el fogja érni, mit kell tenni, hogyan kell a járulékot és adót számfejteni és bevallani? 3. Ha úgy számoltunk, hogy eléri, de bármilyen előre nem látható ok miatt mégsem éri el, mit kell tenni? 4. Adott munkavállaló már korábban egy másik munka kapcsán kiküldetésen volt Hollandiában, neki a 183 nap hogyan számítódik, ha utána Dániába lesz kiküldve és hol fizetendő a járuléka és adója? 5. Hogyha eléri a külszolgálati idő a 2 évet (24 hónap) akkor mit kell tenni, hol és hogyan kell jelenteni? 1708-as bevallást adott munkavállalóra hogyan kell kitölteni? 6. 183 nap számításának menete, dokumentálása milyen bizonylatokat követel meg? 7. Tartósan (183 túli) kiküldetésben lévő munkavállalót hogyan illeti a szabadság?
Külföldi autópályadíj, benzin- és parkolásszámla
Kérdés
Azt szeretném kérdezni a tisztelt szakértőtől, hogy kft. elszámolhatha-e az ügyvezető által külföldön tankolt üzemanyag számláját, parkolási cédulákat, valamint autópályadíjakat. A kft. nem áfás. Ezek a bizonylatok nem tartalmazzák sem a kft. nevét, sem a rendszámot. Kell-e valami indok, hogy ezek a kiadások miért merültek fel, milyen célból volt küldöldön, uniós tagországokban? A fizetés nem bankon keresztül történt. Rá kell-e iratnom az ügyvezetővel, hogy mi van egyáltalán a bizonylaton, ami esetleg nem egyértelmű (például lengyelül van valami ráírva)? Ha elszámolható, akkor milyen feltétellel, mit szükséges tenni hozzá? Köszönöm a választ.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
