294 találat a(z) bizonylat cimkére
Hivatali célú költségek
Kérdés
Egy kft. ügyvezetője (nem munkaviszonyban látja el feladatát) a céges útjaival kapcsolatban különböző számlákat, illetve bizonylatokat (amelyek nem számlák) ad le a könyvelés felé. Ezen számlák, bizonylatok a cég külföldi partnereinek felkeresésével kapcsolatosak, rendszerint repülőjegyek, szállás+reggeli, parkolás, útdíjak, tankolás, gépkocsibérlés, étkezés. Ilyen üzleti utak esetében a társaságnak kell kiküldetési rendelvényt kiállítania, hiszen nem a munkáltató küldi el munkavállalóját céges útra, hanem maga az ügyvezető utazik. Hogyan lehet elszámolni azon költségek összegét, amelyről nem ad a cég névére szóló számlát? Például van, hogy parkolóautomatából vásárol parkolójegyet külföldön. A cég, valamint az ügyvezető (aki külföldi állampolgár) szempontjából keletkeztet-e adókötelezettséget bármelyik tétel (például a nem szállásdíjban foglalt reggelin kívüli étkezés)? A számlákat az 52-es utazási, kiküldetési költségek között kell nyilvántartani? Esetleges ellenőrzéskor, hogyan bizonyítható, hogy valóban üzleti céllal jelent meg az ügyvezető, ha például a partner megkeresése után mégsem kötöttek üzletet? A külföldi számlák tekintetében áfa szempontjából van-e valami bevallási kötelezettség? A számlán a "kinti" adómértéket tüntették fel.
Felújítási alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy ingatlant egy társasházban. A társasházkezelő havonta felújítási alapra követel egy bizonyos összeget.Az lenne a kérdésem, hogy a kft. könyvelésében ez milyen költségként jelenjen meg, és milyen számviteli bizonylat alapján számolhatja el ezt az utalást a kft.? Válaszát előre is köszönöm.
Szabálytalankodott a NAV-ellenőrzöttek fele
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaszi akciója során az országszerte végzett több mint nyolcezer ellenőrzés felénél találtak valamilyen hiányosságot, és összesen 250 millió forint bírságot szabott ki az adóhatóság.
Áfát akart levonni, az adóhatóság szabálytalannak találta, döntött a Kúria
Cikk
Az adóhatóság azt vizsgálta, hogy az adózó jogszerűen szerepeltette-e bevallásaiban a beszerzéseit terhelő levonható áfát. A jogerős ítélet a Kúriánál kötött ki.
Külföldön szerzett bevétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy adószámos magánszemély kézműves termékeit külföldi (bécsi) vásáron értékesíti, melyről bizonylatot nem állított ki, mert a külföldi szabályok szerint nem kellett és adót sem kellett fizetnie. Ezen a bevételei után Magyarországon adószámos magánszemélynek kell adót fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Társasháztól bérelt osztatlan, közös tulajdonú helyiség bérleti díjának az elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégem egy társasháztól bérel egy helyiséget, ennek költségét a társasház felé kell megfizetni, de erről semmilyen bizonylatot nem állít ki. A közös képviselet helyesen jár el? Elegendő bizonylat, hogy egy megállapodás van a társasház osztatlan közös tulajdonú területén kialakított helyiség kizárólagos használatáról és ennek a díjáról, amit átutalással egyenlítünk ki?
Jöhet a vagyonosodási vizsgálat: így nem éri készületlenül
Cikk
A vagyongyarapodási eljárásoknál gyakran azért állapít meg nagy összegű adóhiányt és bírságot az adóhatóság, mert nem fogadja el az adózó nyilatkozatait, bizonyítékait egyes bevételeivel kapcsolatban.
Térítésmentes átadás - kicsit komplikálva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy térítésmentes átadás tekintetében bizonytalanok vagyunk a könyveléssel kapcsolatban, ebben szeretném a segítségét kérni. Adott két kapcsolt vállalkozás, mondjuk "A" és "B". "A" vállalkozás előleget fizetett egy teherautó megvásárlására két évvel ezelőtt, így volt néhány millió forint követelése egy harmadik "C" vállalkozás felé. 2015 végén "A" vállalkozás átadta ezt a követelést "B" vállalkozás részére. Erről a három cég aláírt egy "engedményezési megállapodást", és "C" vállalkozás "A" részére kiállított egy sztornó számlát az ügyletről, "B" vállalkozásnak pedig egy számlát. Az "A" vállalkozásnál a sztornó számla áfája megjelent a bevallásban, mint növelő tétel. "B" vállalkozásnak a számla miatt levonható áfája keletkezett, amiről nem vagyok meggyőződve, hogy jogos. Az "A" és "B" cég között még nem készült egyéb papír az átadásról. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ezt hogyan lehet szabályosan bizonylatolni? Az átadásról az átadó írjon egy számlát, amit rendkívüli bevételként könyvelünk? Mivel itt nem egy tárgyi eszköz, hanem egy követelés átadásáról van szó, hogyan kell eljárni az áfával kapcsolatban? Remélem érthetően sikerült leírnom a kérdéseimet. Válaszát előre is köszönöm!
Ajándékutalvány sorszáma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ajándékutalványnak szigorú számadású nyomtatványnak kell lennie. Megfelelő-e az a megoldás, hogy a sorszám a nyomtatványra csak értékesítéskor kerül rá, vagy kötelezően az előállításakor kell ráírni? Ha elfogadható az értékesítéskori ráírás, van-e különbség, hogy az értékesítéskor kiállított bizonylat sorszáma kerül rá, vagy attól független egyedi azonosító? Válaszát előre is köszönöm!
NAV-ellenőrzés lesz éjjel-nappal
Cikk
Mostantól szilveszterig a forgalmas helyeken, piacokon, bevásárlóközpontokban, valamint az ünnepekre szervezett vásárokon a nap bármely időszakában, akár munkaidőn kívül és hétvégén is számítani lehet az adóellenőrökre – közölte a NAV.
Ha bérbeadja lakását, ezeket mindenképpen tudnia kell!
Cikk
Bizonylatolás, költségelszámolás, eho- és adókötelezettség: cikkünkben a lakásukat adószám kiváltása nélkül kiadni szándékozó – nem egyéni vállalkozó – magánszemélyek számára gyűjtöttünk össze néhány fontos gyakorlati tudnivalót.
Bérleti díj kifizetése terménnyel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő saját és bérelt földön is gazdálkodik. A termőföldet magánszemélyektől bérli tartós, 5 éven túli bérleti szerződéssel. A bérlők egy részének nem készpénzben, hanem terménnyel fizet. Kell-e ebben az esetben az átadott terményről számlát kiállítania az őstermelőnek, és egyszer költségként elszámolni a bérleti díjat, másrészt értékesítés árbevételeként elszámolni a terményt, vagy mivel pénzmozgás nem történik, nincs bizonylatkiállítási kötelezettség, és kapcsolódó könyvelési tétel? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Know-how értékének meghatározása és könyvelése
Kérdés
Egy kft. egy részvénytársaság résztulajdonosa lesz. A jegyzett tőke ráeső részét pénzben és know-how-ban mint nem pénzbeli hozzájárulást teljesíti. Szeretném tudni, hogy a know-how értékének megállapitását kell-e valamilyen bizonylattal alátámasztani, és hogyan kell a kft. könyveibe lekönyvelni, hogy utána az rt könyvelésébe át lehessen vezetni? Köszönettel: Farkasné
Lakásbérbeadás
Kérdés
Férjemmel közös tulajdonú lakást szeretnénk kiadni, a közüzemi számlákat nem kívánjuk átiratni. A magánszemély bérlő fizeti a bérleti díjat, valamint a felmerült rezsit. Mi az adóalap, mekkora költség vonható le tételes költségelszámolásnál? Ha nem kívánok adószámot kiváltani, milyen bizonylatot kell adnom a magánszemély bérlőnek?
Bizonylattal nem alátámasztható költségek
Kérdés
Belföldi székhelyű kft. külföldi ügyvezetője a kft. nevében (nem magánhasználatra) különböző költségeket fizet külföldön a vállalkozás bankkártyájával. Vannak olyan bizonylatok, amelyek a kft. nevére szólnak, de vannak olyan tételek, amelyekhez bizonylat nem készült. Ezen esetekben a bizonylat/számla kiállítása ténylegesen nem megoldott, mert például parkoló automatából parkol, autópályán automatából fizeti az útdíjat, amelyek semmilyen bizonylatot nem adnak, csak egy kapun áthaladva kell a bankkártyát behelyezni és fizetni. Mi a megoldás ezen tételek könyvelésére, hiszen a bankon megjelennek? Csak és kizárólag a cég nevére kiállított, közösségi adószámmal, címmel stb. ellátott bizonylat, és kizárólag számla fogadható el a könyvelésben? Ha igen, a magánszemély nevére kiállított bizonylatokat (amely költségek bizonyíthatóan a cég tevékenységével kapcsolatban merülnek fel) javítani kell?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
