122 találat a(z) Ptk. cimkére

Tagi kölcsön aláírói Kérdés

Tulajdonosoknak adott céges kölcsön kamata, könyvelése, elengedése Cikk

A cég a tulajdonosnak (kft. és 50 százalékban tulaj) adott kölcsön az előző évben. Ekkor az adott kölcsön után szükséges kamatot felszámolni? Ha igen, akkor milyen mértékűt? Milyen könyvelési mechanizmust kell alkalmazni? Illetve mi történik akkor – mindkét fél szempontjából a következő évben vagy később –, ha a cég ezt a követelését elengedi? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.

Saját üzletrész térítésmentes átadása gazdasági társaság tagnak Kérdés

Tőkebevonás kezelése kilépő tag miatt Kérdés

Osztalékfizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 21/2006 IM-rendelet 6. melléklete tartalmazza a kft. társaságiszerződés-mintáját, és ez a minta a 10.3 pontban az alábbiakat mutatja: „10.3. Osztalékra az a tag jogosult, aki * a) az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult. b) a tárgyév ....................... hónap ...... * napjáig a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult volt. A b., pont alapján (amennyiben a tárgyév az osztalék alapját képező eredmény évét jelenti) az előző évben tulajdoni jogviszonnyal rendelkező tagok részére, akik év közben üzletrészük eladásakor az addigi eredményre tekintettel osztalékelőleget vettek fel, osztalék fizethető. Tehát az osztalékelőleg sorsa rendezhető. Azonban a Ptk. mintha ilyenre nem adna lehetőséget, ott csak az osztalékfizetés időpontjában aktuális tagok szerepelnek. Ez egy alacsonyabb jogszabály, és mint ilyen. a Ptk.-t nem írhatja felül, csak benne maradt egy régi pont, amely már nem használható, vagy esetleg a Ptk. valamilyen módon mégis lehetőséget ad ilyen esetben a volt tagok részére, hogy az osztalékelőlegből osztalék váljon? Köszönettel.

Bt. ügyvezetője Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017-ben akalkult egy katás bt. A kültag az ügyvezető, de személyesen közreműködik is a cégben. Katasként be lett jelentve alakuláskor, és a katát folyamatosan megfizette. Most derült ki, hogy a társasági szerződésben az áll, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban végzi. Munkaszerződés nem készült, munkaviszony-bejelentés sem történt, járulékokat sem fizetett. Hogyan lehet ezt visszamenőleg korrigálni? Állítólag az új Ptk. szerint egy aláhúzás nem dönthet a munkaviszonyról. Azt kell vizsgálni volt-e munkaszerződés. Kinek higgyünk? Köszönöm.

A felügyelőbizottság működése, felelőssége, munkavállalói küldöttek Cikk

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

Alvállalkozói teljesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelei számára reklámkampányok létrehozásával foglalkozó társaság a reklámok legyártásához és kihelyezéséhez/eltávolításához külső vállalkozót vesz igénybe. Minősíthetők-e a reklámkampányok létrehozására és az ehhez szükséges reklámhordozók legyártására, valamint a kihelyezésükre, majd eltávolításukra vonatkozóan külső vállalkozók igénybevételére kötött szerződések vállalkozói-alvállalkozói kapcsolatoknak, illetve a Ptk. előírásaiból az következik, hogy vállalkozó-alvállalkozó kapcsolat csak – az építési-szerelési munka elvégzése, – a technológiai szerelési munka elvégzése, – a műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzése, – a kutatómunka végzése, – az utazási szerződéshez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása során lehet? Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Osztalékelőleg az első gazdasági évben Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Ptk. alábbi részlete azt jelenti, hogy az első gazdasági évben, vagyis amíg egy társaság nem rendelkezik az első elfogadott beszámolóval, nem hagyhat jóvá osztalékelőleget? Tehát legkorábban osztalékelőleg az első elfogadott beszámolót követően lehetséges csak? Ptk. 3:186. § (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha... Segítségét előre is köszönöm!

Szövetkezetből kilépő taggal történő elszámolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2013. évi V. törvény 3:361. § (1) bekezdése tartalmazza pontosan a szövetkezetből kilépő tagot megillető összeg meghatározását. Állásfoglalását kérném az elszámolással kapcsolatban. Mivel a szövetkezet tagsága nyílt, és évente akár több alkalommal is bekövetkezhet változás a tulajdonosi szerkezetben, véleményem szerint az elszámolandó pontos összeg csak úgy határozható meg, ha a tagsági viszony időtartama alatt az évenként megállapított szabadtőkerészt osztjuk fel az éppen aktuális tulajdoni hányad szerint. Az évenként meghatározott tételek összértéke illeti meg a kilépő tagot. Ebben kérnék megerősítést vagy cáfolatot. A másik kérdés a fentiek szerint megállapított elszámolandó összeghez kapcsolódik. Milyen adóvonzattal bír ez az összeg, akár a kilépő tagra, akár a szövetkezetre vonatkoztatva? Terheli-e a szövetkezetet szja-, eholevonási, illetve -bevallási kötelezettség? Köszönettel!

Személyes közreműködés Tbj. szerinti fogalma Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Tbj. törvény használja a "személyes közreműködés" fogalmát, de sem maga a törvény, sem a végrehajtási rendelete nem ad rá pontos meghatározást. Hogyan kell ezt helyesen értelmezni? Az új Ptk. hatályba lépésével a továbbiakban is igaz-e az a Gt.-ből származó korábbi értelmezés, hogy maga az ügyvezetés nem minősül személyes közreműködésnek? Köszönettel. Pap Attila

Kölcsön beszámítása szolgáltatás ellenértékébe: mennyi a kamat, be kell jelenteni? Cikk

Egy cég kölcsönt adott egy másik cégnek, amit a kölcsönt kapó nem fizetett vissza, hanem azt beszámították a kölcsönadónak általa nyújtott szolgáltatás ellenértékébe. Be kellett volna jelenteni a kölcsönt és a beszámítást a másfélmilliós készpénzforgalmi limit miatt, és mennyi kamatot kellett volna minimálisan felszámítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak Cikk

Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.

Zrt., saját tőke – jegyzett tőke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Próbáltam megkeresni az új Ptk.-bank azt a részt, ami a kft.-knél olyan szépen meg van fogalmazva: ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken.....akkor mi a teendő. Én egy zrt.-nél dolgozom, ahol sajnos a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent az elmúlt évek veszteségei miatt. A zrt.-nél mi az a határ, amikor már sürgősen tenni kell valamit, ugyanúgy van, mint a kft.-knél, ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken két egymást követő évben, vagy sokkal szigorúbbak a szabályok? Nagyon szépen kérem segítségüket, mert a 2016. év is veszteséggel zárult sajnos, vagyis a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökkent. Ilyenkor mit kell tenni? Egyáltalán szabad-e a zrt.-nél a jegyzett tőke alá csökkennie a saját tőkének? Előre is köszönöm válaszukat: Anderlik Istvánné

Cégek összeolvadása: főbb lépések és adózási tudnivalók Cikk

Két kft. az összeolvadást választaná. Mik a feltételei ennek, hogyan kell a gyakorlatban az összeolvadást kivitelezni? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.