hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak

  • adozona.hu
3

Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Az elévült követelés leírása miatt sajnos növelni kell a társasági adó alapját – szögezte le válasza elején szakértőnk. Ezt csak akkor lehetett volna elkerülni, ha a követelés már az elévülés előtt behajthatatlanná vált volna, és az adózó bizonyította volna, hogy mindent megtett a követelés behajtására.

A számviteli törvény szempontjából az elévült követelés is behajthatatlan követelés (3. § (1) bekezdés), azonban a társaságiadó-törvény (Tao.) kiveszi az elévült követelést a behajthatatlan követelés fogalmából.

A Tao. 4. paragrafusának 4/a bekezdése szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

Az elévülés fogalmát a Polgári törvénykönyvben találjuk:

6:22. § [Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Ha a követelés elévült követelésnek minősül a társaságiadó-törvény értelmében, úgy az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítással az adóalapot meg kell növelni, mivel az nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.

A Tao. 3. melléklet A rész szerint a 8. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (3)

gabi.erdos

Kedves Kata, az Ön kérdésében leírt követelés 5 éven túli, így elévült, ezért az elévült követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Sajnos a TAO egyértelműen fogalmaz, az adóalapot növelni kell.

QUO VADIS

Kedves "Kata90" amit leírt igaz, de ön nem az "elévült követelés" adózási kérdéseit elemezte... elévült követelés leírása miatt sajnos növelni kell a társasági adó alapját, tehát amit a szakértő írt az is igaz... az elévülés és a kétes követelés nem ugyanaz a besorolás...

Kata90

Az www.adoforum.hu-n ennek ellenkezője olvasható: ha nem kapcsolt vállalkozásról és nem magánszemélyről van szó, akkor a kétes követelés leírása egyáltalán nem adóalap-növelő. Az adóhatóság sok mindenről szeret nyilatkozni, csak arról nem, hogy a követelésnek nem kell behajthatatlannak lennie és nem kell elengedni se ahhoz, hogy azt le lehessen írni.

A számviteli szabályok szerint akár a részben behajthatatlan követelést is leírhatjuk, méghozzá hitelezési veszteségként (Szvt. 65.§ (7)). A hitelezési veszteség mibenlétét a törvény azonban már nem tárgyalja, de az nem azonos az eszköz átadásával, vagy a követelés elengedésével (Szvt. 86.§ (7) a)). Ha élünk a törvény adta lehetőséggel, akkor a hitelezési veszteséget egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.

Figyelem! A hitelezési veszteségként való leírásról korántsem kell tájékoztatni a vevőt, mivel azt semmi se írja elő.

Még a 2009-ben tapasztalható „válság” hatására született meg a társasági adó törvényben az elengedett követelésre vonatkozó adóalapnövelő tétel (Tao tv. 8.§ (1) h) azonban a leíráskor nincs szó elengedésről, ha a vevő később fizet, az egyéb bevétel lesz.

Összegezve: ha a kétes követelés kivezetésre kerül, az nem növeli az adóalapot.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Előleg – fordított áfa

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Közraktárjegy

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Személygépkocsi-vásárlás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2017 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X