183 találat a(z) Mt. cimkére
Lezárta az ellenzék a pulpitust az Országházban
Cikk
Elfoglalta az ellenzék az elnöki pulpitushoz vezető teret a Parlamentben – írja a hvg.hu.
Negyvennél több javaslatról, köztük a munka törvénykönyve módosításáról szavaz ma az Országgyűlés
Cikk
Az Országgyűlés ma több mint negyven javaslatról dönt, majd a klímaváltozás hatásairól tart politikai vitát.
A kormány álláspontja a munka törvénykönyve módosításáról
Cikk
A munka törvénykönyve (Mt.) módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ OS-közleményben azokra a szakértői aggályokra, amelyek szerint megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka.
Javaslatokat nyújt be a munka törvénykönyve módosításához a Fidesz
Cikk
Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.
Lestrapálnák a dolgozókat a módosító munkajogi szabályok
Cikk
Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.
Eltérési lehetőségek a munka törvénykönyvétől – 2. rész
Cikk
Az Mt. több olyan, kevésbé szembetűnő rendelkezést tartalmaz, mely a munkavállaló számára tényleges hátrányt nem okoz, ugyanakkor a munkáltató számára kedvező következményekkel járhat.
Ezt érdemes tudni a próbaidőről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ezt érdemes tudni a próbaidőről című cikkben szerepel, hogy "A próbaidő rendeltetése indokolja azt a szabályt, hogy nem köthető ki jogszerűen, ha a munkavállaló korábban már dolgozott azonos vagy hasonló munkakörben ugyanannál a munkáltatónál." Lehet, hogy hiányos az ismeretem, szíveskedjen kisegíteni: ez a szabály az Mt. melyik paragrafusában vagy pontjában található? A választ előre is köszönettel várom. Tisztelettel: KJR
Egyszemélyes kft.-tag Ptk. és Mtv. megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést elláthatja munkaviszonyban vagy megbízással. A Ptk 3:112 alapján, alapító okirat mintában szerepel is a jogviszonyra vonatkozó választási lehetőség. Amennyiben a társasági szerződésben szabályozásra kerül, akkor személyes (szakmai) közreműködés is ellátható munkaviszonyban? Korábban (3/2003 PJE) az volt az álláspont, hogy munkavállaló és munkáltató személyének el kell különülnie érvényes munkaszerződéshez. Ez az állásfoglalás az új Ptk. megjelenésével érvénytelenítésre került (1/2014 PJE). Az új Ptk. rendelkezett az ügyvezetés jogviszonyáról, hogy lehetséges munkaviszonyban, ez elég egyértelmű/ védhető, még ha esetleg nincs is teljes összhangban a Mtv.-vel. De a személyes közreműködés jogviszonyáról a Ptk. nem rendelkezik külön. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen állásfoglalás, jogértelmezés? Azaz teljesen jogszerűen lehet-e valaki egyedüli munkaviszonyos ügyvezető és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyos saját egyszemélyes kft.-ben? Egy részmunkaidős munkavállaló és egy társas vállalkozó havi járulékaiban igen jelentős eltérés van, ami nagy adózási kockázatot hordoz magában, ha a jogviszony átminősíthető NAV által. Kapcsolódó kérdés: a munkaviszony részleteit (munkaszerződés kötelező elemeit) milyen formában kell rögzíteni? A Ptk. 3:209 szerint közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy elég egy alapítói határozat? Köszönöm előre is a segítséget.
Szabadságtól fosztották meg, mégsem kap kártérítést az államtól
Cikk
Az új munka törvénykönyve (Mt.) 2014. december 31-éig az uniós szabályokkal ellentétesen tartalmazta, hogy a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség nem jogosít szabadságra. Emiatt – bár sérült a munkavállaló magánélethez való joga –, nem jogosult kártérítésre a magyar államtól, mivel ahhoz hiányzott a jogszabályi feltétel – mondta ki egy magánszemély ügyében nemrégiben meghozott ítéletében a Kúria.
Mt., felmondás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kollégánk valószínűleg fáradtság miatt másik munkakört írt bele egy munkavállalónak átadott felmondásba, azzal, hogy azt a munkavállaló tölti be. Bár a munkavállaló tényleges munkaköre és a másik munkakör is megszűnik, úgy tudom, a felmondás kijavítására nincs mód. A munkavállaló csoportos létszámcsökkentés keretében távozik, eredetileg közös megegyezéssel, de megegyezés hiányában később mégis felmondásra került sor. A felmondás ezek alapján jogellenesnek tekinthető? Ha igen, mit követelhet a munkavállaló? Segítségét köszönöm.
Szabadság számítása – Kjt.? Mt.?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Civil fenntartású szociális intézményként a dolgozóinkkal munkaszerződést kötünk. Mivel költségvetési támogatásban részesülünk, az 1993. évi III. tv. 94/L § (4) bekezdése előírja intézményünknek, hogy munkavállalói számára a Kjt. munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeit köteles biztosítani. Ezt úgy értelmeztük, hogy a Kjt. szerinti, besorolástól függően 20 vagy 21 nap alapszabadsághoz hozzátettük egyrészt a Kjt. szerinti besorolástól függő pótszabadságot, másrészt a Mt. szerinti életkori pótszabadságot is. (És természetesen az Mt. szerinti egyéb pótszabadságokat). Az év végi változások miatt újra átolvastuk a vonatkozó jogszabályokat. Így találtuk meg, hogy a Kjt. 59. § (1) a) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 116-117. § (alapszabadság, életkori pótszabadság számítása) nem alkalmazható. Ezek szerint hibás volt a gyakorlatunk. De ha dolgozóinknak csak a Kjt. szerint állapítjuk meg az alap- és pótszabadságát, akkor egy újonnan belépő, 46 éves, D1 besorolású kolléga 2018-ban 20 nap szabadságot kap, míg az Mt. szerint 30 nap szabadságot kapna (ha egyéb pótszabadság jogcíme nincs). Jól értelmezzük a jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm!
Módosítani kell majd a munkaidő-beosztást? Változhat az Mt.
Cikk
A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.
Műszakpótlékra jogosultság megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 141. § (2) bekezdés értelmezése kapcsán merült fel, hogy a két feltétel közül a másodiknak, azaz, hogy "a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van", adott munkaidőben elegendő egyszer teljesülnie a jogosultság megállapításához, vagy a beosztott munkaidő egyharmadában kell teljesülnie? Megtisztelő segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szabó Csilla
Létszámtípusok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.
Eltérhet-e a munkáltató a betegszabadságra irányadó szabályoktól?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: eltérhet-e a munkáltató a munkavállaló javára az Mt. 126. § (1) bekezdésétől? Tehát adhat-e/fizethet-e ki egy évben több betegszabadságot, mint 15 nap?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
