hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonadó: az ördög a részletekben lakozik

  • dr. Marosi Andrea

A vagyon az ember javainak összessége, vagyis a vagyontárgyak, jogok együttese. Bár most vagyonadóról beszélnek a döntés-előkészítők, valójában vagyoni típusú adókat szeretnének bevezetni, mégpedig az ingatlanra, a motoros vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra. Ezek vagyontárgy-adók. A fogalmi különbség tartalmit takar. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adóigazgatója kommentál.

Az egyes vagyontárgyak adóztatása mást jelent, mint a vagyontárgy adóztatása. Vegyük például az ingatlanadót, amelyet – az írás készültének pillanatában – a 30 millió forint vagy a feletti forgalmi értékű ingatlanokra kívánnak kivetni. Ha mondjuk az 50 millió forint értékű ingatlant két személy tulajdonolja, akkor a tulajdonosok tulajdonának értéke fejenként 25 millió forint. Mégis adót kell fizetniük, mindegyiknek az adó felét.

Egy másik magánszemélynek három ingatlana van, mindegyik ér 20-20 millió forintot. Ez összesen 60 millió forintnyi "vagyon". Mégsem kell vagyonadót fizetnie, mert egyik ingatlan forgalmi értéke sem éri el egyenként a 30 millió forintot. Hol itt az igazság? Nyilván a praktikum is szerepet játszott az ötlet kialakításában, valamint az a valós helyzet, hogy egy ingatlan általában egy család tulajdonában van. Nem tudjuk, hogy lesz-e törvény belőle, s ha igen, akkor életbe lép-e.

Ami ingatlanadó ügyében történt ebben a ciklusban, az bohózat. 2006-ban bevezették a luxusadót. 2007-ben – az ellenzék téves gombnyomásával – elfogadták 2009. január 1.-i hatállyal az értékalapú ingatlanadót. 2008. tavaszán az áfa törvény módosításának farvizén visszaállították a ’régi’ ingatlanadót, s csak alternatívaként hagyták meg a számított értékalapú ingatlanadót. Még ebben az évben az Alkotmánybíróság erősen vitatható ítéletében (lásd: két különvélemény) megsemmisítette a luxusadót és a még életbe sem lépett számított értékalapú ingatlanadót. 2009-ben a "szakértői kormány" felvetette az általános, egységes, kötelező számított értékalapú ingatlanadót. Először kétmillió forint számított értékről indultak, majd több variáció után, képviselői nyomásra született meg a ma ismert eredmény. 30 millió forgalmi értéktől indul a sávosan progresszív adó azzal a furcsasággal, hogy a 30 milliós küszöb átlépése esetén nulla forinttól kell az adót számítani. Központi adónak gondolják és a központi adóhatóságra bíznák. Ez utóbbi külön hiba a szakmai hibák sorában. Ezt akkor kellene így csinálni, ha valóban vagyonadó lenne, vagyis egy személynek az országban lévő minden vagyonát figyelembe vennék az adóztatásnál. Itt azonban vagyontárgy adójáról van szó, ezt csak önkormányzati hatáskörben szabadna működtetni. A helyi önkormányzat (polgármesteri hivatal adócsoportja) jobban ismeri a települési értékviszonyokat, mint a megye (régió) központban székelő APEH. A forgalmi érték egyébként is csak elvileg egzakt fogalom, gyakorlatilag egy ingatlannak annyi értéke van, ahányan értékelik. Persze az is lehet, hogy a bevallásos rendszerrel csak indítanak és titkon azzal számolnak, hogy 4-5 év alatt majd teljes körűvé válhat.

A vízi jármű és a légi jármű adója maradhatna központi adó, mivel országos lajstromokból lehet műszaki adatok alapján adóztatni. A nagy teljesítményű személygépkocsira is elmondhatnánk mindezt, azonban ott van más körülmény is. A központilag előírt gépjárműadót a helyi adóhatósághoz kell fizetni, ez önkormányzati (úgynevezett átengedett) bevétel. Ha a szerencsétlen személygépkocsi cégautó, akkor a cégautóadót a központi adóhatósághoz kell bevallani és befizetni (ebből levonható a gépjárműadó). Itt ismerje ki magát valaki!

Visszatérve az ingatlanadóhoz a változó ötletek, törvények, törvényi visszavonások és alkotmánybírósági megsemmisítés, valamint az új, alacsonyabb értéken, és sokkal rosszabb technikával bevezetni tervezett luxusadó mellett egy állandóság látszik. A régi helyi építményadó a maga összes ellentmondásával. Az egyik városban kell fizetni, a másikban nem. Ahol kell, ott azonos összegű adóval sújtják a „romos épülete”’ és a „cifra palotát”. Ez állítólag megmarad, ha az ingatlan forgalmi értéke 30 millió forint alatti. Illetve akkor is megmarad, ha nagyobb értékű, csak az így fizetett adó levonható lesz a vagyon (tárgy) adóból. Az egyik adót a helyi adóhatóságnak, a másikat a központi adóhatóságnak kell fizetni. Még jó, hogy nincs harmadik adóhatóság, illetőleg ami van (a vám-és pénzügyőrség), az rendszeridegen ebből a szempontból. Már amennyiben bármilyen rendszert feltételezünk!

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs
c. egyetemi docens


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adózás/áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Láncügylet – közbenső vevő fuvaroz

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink