hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Béren kívüli juttatás: lakáscélú támogatás és munkábajárás

  • adozona.hu

Munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni, milyen feltételek tartoznak a méltányolható lakásigény körébe? Mikor támogatja a munkaadó a munkábajárást? Cafeteria és közalkalmazottak - milyen összeghatár érvényes? Olvasóink kérdéseire az Adózóna cafeteria-szakértője, a Sodexo Pass válaszol.

Mivel önkormányzatunknál minden alkalmazott (közalkalmazott és köztisztviselő egyaránt) az önkormányzat által fenntartott központi konyhán ebédel, helyesen járunk-e el, hogy a dolgozók minden havi étkezési díjából levonjuk a képviselő testület által megállapított (bruttó 11 000 forint, azaz nettó 8 800 Ft étkezési hozzájárulást, vagyis nem utalvány formájában kapják azt meg a dolgozók? Ez is a cafeteria rendszer része? Adható lenne 18 000 forintig is? Egyformán vonatkozik ez a köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra egyaránt?

Az étkezési hozzájárulás levonható a havi étkezési díjából, és részét képezheti az önkormányzatnál működő cafeteria rendszernek. A melegétel utalvány 25 százalékos adózás mellett maximálisan adható értéke munkavállalónként havonta 18 ezer forint. A közalkalmazottakra a köztisztviselői törvény nem vonatkozik, azonban a munkáltató dönthet úgy, hogy a törvény által előírt cafeteriat a közalkalmazottakra is kiterjeszti.

Munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Milyen feltételek tartoznak a méltányolható lakásigény körébe? Cafetériával kapcsolatos weboldalakon általában csak a lakás méretére és az összeköltözők számára térnek ki. Természetesen ez is fontos, de a munkavállalónak milyen feltételeknek kell megfelelnie? Lehet-e ingatlan tulajdona? 5 évvel ezelőtt felvett hitel esetén, (ami 10 éves futamidejű) is lehet kérni ezt a támogatást?

A lakáscélú állami támogatást a 12/2001. (I.31) Kormány rendelet szabályozza, amely nem zárja ki, hogy a lakásigény méltányolható legyen amennyiben a munkavállaló ingatlan tulajdonnal rendelkezik. A támogatás azonban az ingatlan tulajdonjog megszerzésére használható fel, így meglévő hiteltörlesztésre nem lehet kérni.

Munkaadóm egy multinacionális vállalat Miskolcon. Pár hete megérdeklődtem a humánerőforrás osztálynál, hogy hogyan tudnám igénybe venni az utazási támogatást a munkavégzés helye (Miskolc) és lakóhelyem (Békés) között hétvégi hazautazás címén. A választ csak 2 nap múlva kaptam meg, mert az aktuális kolléganőnek meg kellett kérdeznie a felettesét ez ügyben.

Az eredmény az lett, hogy tömegközlekedési eszköz használatát támogatja a cég, a saját gépjárművel való közlekedést nem. Ha jól tudom, a kormányrendelet alapján a munkaadó nem mondhatja ki, hogy csakis adott típusú támogatást fizet ki a munkavállalónak, hiszen például mozgáskorlátozottak esetén kötelező jelleggel biztosítania kell(ene) a saját gépjárművel való munkába utazás támogatását. Követett-e el hibát a fenti kijelentésnél a munkáltatóm? Továbbá: ugyan a munkáltató joga eldönteni, hogy mennyire ítéli nehézkesnek a munkavállaló tömegközlekedési eszközzel történő hazautazását, teheti-e ezt mégis minden határon túl? Esetemben a gépjárművel történő utazás Miskolc Békés távon maximum 3 óra. Ugyanez vasúton 3 átszállással +1 helyközi buszra való átszállással 6 óra (természetesen ha minden csatlakozást elérek). Mi határozza meg azt, hogy a hazautazás(om) nehezen megoldható tömegközlekedéssel, vagy sem? A helyzethez hozzátartozik az is, hogy munkarendem miatt pénteki hazautazásom már nem megoldható, ezzel is csökkentve a szeretteimmel eltöltött időt, ami így alig több mint 1 nap.

A munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 78/1993 (V.12) kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint a saját gépjárművel történő hazautazást három esetben támogathatja a munkáltató:

a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

A rendelet azonban azt nem részletezi, hogy mi minősül hosszú várakozási időnek.

A jelenleg hatályos teljes kormány rendelet:

78/1993. (V. 12.) kormányrendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra - ideértve a közigazgatási szervet is - és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló).
2. § E rendelet alkalmazásában
a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.
3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon
utazik.
(2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabér csökkentése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Céges autó magánhasználatra

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink