hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Béren kívüli juttatás: lakáscélú támogatás és munkábajárás

  • adozona.hu

Munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni, milyen feltételek tartoznak a méltányolható lakásigény körébe? Mikor támogatja a munkaadó a munkábajárást? Cafeteria és közalkalmazottak - milyen összeghatár érvényes? Olvasóink kérdéseire az Adózóna cafeteria-szakértője, a Sodexo Pass válaszol.

Mivel önkormányzatunknál minden alkalmazott (közalkalmazott és köztisztviselő egyaránt) az önkormányzat által fenntartott központi konyhán ebédel, helyesen járunk-e el, hogy a dolgozók minden havi étkezési díjából levonjuk a képviselő testület által megállapított (bruttó 11 000 forint, azaz nettó 8 800 Ft étkezési hozzájárulást, vagyis nem utalvány formájában kapják azt meg a dolgozók? Ez is a cafeteria rendszer része? Adható lenne 18 000 forintig is? Egyformán vonatkozik ez a köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra egyaránt?

Az étkezési hozzájárulás levonható a havi étkezési díjából, és részét képezheti az önkormányzatnál működő cafeteria rendszernek. A melegétel utalvány 25 százalékos adózás mellett maximálisan adható értéke munkavállalónként havonta 18 ezer forint. A közalkalmazottakra a köztisztviselői törvény nem vonatkozik, azonban a munkáltató dönthet úgy, hogy a törvény által előírt cafeteriat a közalkalmazottakra is kiterjeszti.

Munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Milyen feltételek tartoznak a méltányolható lakásigény körébe? Cafetériával kapcsolatos weboldalakon általában csak a lakás méretére és az összeköltözők számára térnek ki. Természetesen ez is fontos, de a munkavállalónak milyen feltételeknek kell megfelelnie? Lehet-e ingatlan tulajdona? 5 évvel ezelőtt felvett hitel esetén, (ami 10 éves futamidejű) is lehet kérni ezt a támogatást?

A lakáscélú állami támogatást a 12/2001. (I.31) Kormány rendelet szabályozza, amely nem zárja ki, hogy a lakásigény méltányolható legyen amennyiben a munkavállaló ingatlan tulajdonnal rendelkezik. A támogatás azonban az ingatlan tulajdonjog megszerzésére használható fel, így meglévő hiteltörlesztésre nem lehet kérni.

Munkaadóm egy multinacionális vállalat Miskolcon. Pár hete megérdeklődtem a humánerőforrás osztálynál, hogy hogyan tudnám igénybe venni az utazási támogatást a munkavégzés helye (Miskolc) és lakóhelyem (Békés) között hétvégi hazautazás címén. A választ csak 2 nap múlva kaptam meg, mert az aktuális kolléganőnek meg kellett kérdeznie a felettesét ez ügyben.

Az eredmény az lett, hogy tömegközlekedési eszköz használatát támogatja a cég, a saját gépjárművel való közlekedést nem. Ha jól tudom, a kormányrendelet alapján a munkaadó nem mondhatja ki, hogy csakis adott típusú támogatást fizet ki a munkavállalónak, hiszen például mozgáskorlátozottak esetén kötelező jelleggel biztosítania kell(ene) a saját gépjárművel való munkába utazás támogatását. Követett-e el hibát a fenti kijelentésnél a munkáltatóm? Továbbá: ugyan a munkáltató joga eldönteni, hogy mennyire ítéli nehézkesnek a munkavállaló tömegközlekedési eszközzel történő hazautazását, teheti-e ezt mégis minden határon túl? Esetemben a gépjárművel történő utazás Miskolc Békés távon maximum 3 óra. Ugyanez vasúton 3 átszállással +1 helyközi buszra való átszállással 6 óra (természetesen ha minden csatlakozást elérek). Mi határozza meg azt, hogy a hazautazás(om) nehezen megoldható tömegközlekedéssel, vagy sem? A helyzethez hozzátartozik az is, hogy munkarendem miatt pénteki hazautazásom már nem megoldható, ezzel is csökkentve a szeretteimmel eltöltött időt, ami így alig több mint 1 nap.

A munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 78/1993 (V.12) kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint a saját gépjárművel történő hazautazást három esetben támogathatja a munkáltató:

a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

A rendelet azonban azt nem részletezi, hogy mi minősül hosszú várakozási időnek.

A jelenleg hatályos teljes kormány rendelet:

78/1993. (V. 12.) kormányrendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra - ideértve a közigazgatási szervet is - és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló).
2. § E rendelet alkalmazásában
a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.
3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon
utazik.
(2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Védelmező személybiztosítás adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Biztosítási adó sávváltozás 2024

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Átalányadós továbbszámlázása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink