hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Alternatíva Bokros, a kormány és a Reformszövetség javaslatára

  • dr. Marosi Andrea

Az elmúlt időben sorra jelentek meg javaslatok a válság kezelésére, adóreformra. Jelenleg a kormány, a Reformszövetség és Bokros Lajos javaslata van napirenden. Közös bennük, hogy nem választják szét a válságkezelést az adóreformtól. Angyal József okleveles adószakértő szerint azonban egy negyedik javaslatot fogalmazott meg. Ennek tükrében milyen változásokra lenne szükség július 1-jétől?

hirdetés
hirdetés
Amit a Reformszövetség javaslatáról tudni kell:
Olvassa el a hvg.hu-cikkében!
 A válságkezelés elsősorban abban különbözik az adóreformtól, hogy a válságkezelésnek azonnali hatásának kell lennie, míg az adóreform egy hosszabb távon eredményt hozó változtatás. Az adóreformnál működhetnek a közgazdasági elméletek, a válságkezelésben viszont a bevált receptek csődöt mondhatnak. A Reformszövetség javaslata a válságot adóreformmal kívánja orvosolni, míg Bokros Lajos javaslata elsősorban a válságkezelésre koncentrál. 

A munkáltatói terhek csökkentése és az áfa emelése közös elemek a kormány, Bokros Lajos és a Reformszövetség javaslatában . Ezek valóban válságkezelő lépések, céljuk a munkahelyek megtartása és a jövedelmek fogyasztáson keresztüli adóztatása. Hatásuk azonban a bevált közgazdasági módszerekkel nem modellezhető előre. Nemzetközi tapasztalat, hogy válság időszakokban megnő a „fekete-szürke” gazdaságból származó jövedelmek aránya. Ezen jövedelmek megadóztatására a legjobb módszer a fogyasztások keresztüli adóztatás. Az áfa emelését a javaslatok egy része évközi személyi jövedelemadó változásokkal kívánja ellensúlyozni. A magyarországi 22 éves Szja „történelemben” még nem volt példa évközi szja adótábla változtatásra. Az adójóváírás mértékének évközi változtatására is csak egyszer, 2002-ben (a minimálbér adómentessé tételekor) volt példa. Matematikailag nem is sikerült megoldani ezt, matematikai hibáját utólag törvénymódosítással kellett kiküszöbölni. Nem ok nélkül kerülte a jogalkotó az évközi adótábla, adójóváírás változtatását. Ha évközben változik az adótábla, akkor az éves jövedelmeket meg kell bontani jövedelem jogcímenként két részre. 

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy 2009-re két adóbevallást kellene beadni a magánszemélyeknek és ismét felszínre kerülne a 2002-es évvel kapcsolatos adójóváírási probléma. Ha megvalósulna a kormány elképzelése, miszerint a családi pótlék szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandóság lenne, akkor a 2009-es jövedelmeket már három részre kellene bontani, hiszen az augusztusig szerzett jövedelmeknél a szeptembertől kapott családi pótlék még nem adóalap növelő tényező. Az évközi adóterhet nem viselő járandóság bevezetése miatt az adójóváírást nem lehetne kiszámítani! Az adójóváírás éven belüli számítása a „közlekedő edények” törvénye szerint működik. Az adóév három részre bontásával egy matematikailag megoldhatatlan egyenlet jönne létre, ami végrehajthatatlan, alkotmányellenes lenne. Éppen ezért a tervezett csomagból el kell hagyni az évközi személyi jövedelemadó változtatásokat. A legfelső áfa kulcs emelését áfán belüli átcsoportosítással kellene megoldani. A válságkezelés adózást érintő része olyan kérdés, ahol nem csak a közgazdászok, hanem a speciális adózási ismeretekkel rendelkező okleveles adószakértők véleményét is figyelembe kellene venni. 

Az eddigi válságkezelő javaslatok közös elemének figyelembevételével 2009. július 1-jétől a következő válságkezelő lépésekre lenne szükség:

• 2009. július 1-től a munkáltatói járulék terhek 5 százalékos csökkentése,
• 2009. július 1-től az 5 és 20 százalékos áfakulcsok 10 és 25 százalékra emelése. Ezzel egyidejűleg az alapvető élelmiszerek, illetve politikai döntés alapján más termékek, a mostani 20 százalék (emelés után 25 százalék) áfamérték alól át (vissza) kerülnének a 10 százalékos kedvezményes kulcsba.

A törvény pontos szövegében kellene meghatározni a kedvezményes kulcsú áfába tartozó termékeket, figyelembe véve az EU-s előírásokat is. A normál áfa kulcs (20% -ról 25% -ra) emelése bevétel növekedést eredményez. A kormány és a Reformszövetség ellentételezési javaslata az Szja-teher csökkentése. Javaslatom, hogy adónemen belül, a kedvezményes kulcsba való átsorolás legyen az ellentételezés. A kedvezményes kulcsba átsorolt termékek köre nem eredményezhet nagyobb bevétel kiesését, mint a normál kulcs növeléséből származó többletbevétel. Ezért aztán csak az alapvető élelmiszerek kerülnének át a kedvezményes kulcsba. Az áfán belüli átrendezés a válságban is fogyasztani képes adózók terhére történne. A kedvezményes kulcsú termékek körének meghatározása a PM feladata megfelelő háttérszámítások alapján.

A javaslat új eleme, hogy az áfa mértékének növelését áfa adónemen belül kompenzálná. Minél alacsonyabb jövedelemsávba esik valaki, annál nagyobb mértékű az élelmiszerek (rezsi költség) aránya jövedelmében. Így ezzel az átcsoportosítással a válságban is fogyasztani képes tehetősebb magánszemélyekre jutna nagyobb áfa teher. Az élelmiszerek kedvezményes kulcsba sorolása nem ellentétes az Európai Uniós áfa irányelvével sem. Azzal közgazdászok is egyetértenek, hogy csökkenő (visszaeső) gazdasági növekedés mellett nincs jelentősebb inflációs veszély, tehát az áfa emelés megléphető. Ha beindul a gazdasági növekedés, ami az infláció növekedésével járhat együtt, akkor ismét felmerülhet az áfa csökkentésének kérdése. De hol vagyunk még ettől?!

A személyi jövedelemadó változtatása már az adóreform eleme, amit a normál parlamenti menetrend szerint ősszel kell előterjeszteni. Ezt indokolja, hogy addigra tényadatok állnának rendelkezésre a válságkezeléssel kapcsolatosan tett intézkedésekről. Elemezni lehetne a 2009. július 1-től bevezetett válságkezelő intézkedések hatását. Ennek ismeretében lehetne dönteni arról, hogy a szokásos őszi adótörvény változtatásakor jöhetnek-e a reformintézkedések, vagy előbb újabb válságkezelő intézkedéseket kell hozni.

Az adóreform kérdésében nincs ellentmondás a Reformszövetség és Bokros Lajos javaslata között. Ezért e két javaslatnak egymásra kellene épülnie. Bokros Lajos javaslatait követheti a Reformszövetség által javasolt egykulcsos adórendszer irányába való elmozdulás. A válságkezelés „leple alatt” a Reformszövetség az egy kulcsos adó bevezetése felé tenne lépéseket, megkerülve a minimálbér adómentességének kérdését. Az adójóváírás nem adókedvezmény. Így az adókedvezmények eltörlése önmagában nem oldják meg a minimálbér (részbeni) adómentességének kérdését.

Olyan adórendszert kellene 2010-re átmenetileg kidolgozni, amelyik nyitva hagyja a lehetőséget mind az egykulcsos, mind az adókedvezményes rendszer, mind a családi adózás bevezetésére. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 2010-ben választások lesznek. A 2010 utáni változások megszavazásának pedig jelenleg nincs sok értelme. Adóreform megfelelő politikai támogatás nélkül elképzelhetetlen. Választások után, minden kormányra kerülő erőnek legyen meg a lehetősége elképzeléseinek, választási ígéretének megvalósításához. Ehhez egy „politikailag semleges” adóreform előkészítő csomagra lenne szükség. 

Ebben szerepelhetne az ekho, az eva, a különadó és a 13. havi juttatások eltörlése mellett az összes adókedvezmény -– ide értve az adójóváírást és a cafetéria rendszer - eltörlése is. Az adókedvezmények és az adójóváírás kieső hatásának kompenzálására a következő adótáblát kellene alkalmazni 2010. január 1-től:

2 millió forintig 10%,
4 millió forintig 20%
6 millió forintig 30%
6 millió felett 40% szja.

Az egykulcsos adórendszerhez a több kulcsos adótáblán keresztül vezet az út! Ez az adótábla alapjául szolgálhatna az egykulcsos adórendszer bevezetésének (Reformszövetség), találkozna Bokros Lajos javaslatával (10 százalékos kulcs a minimálbér kétszereséig). Kevesen gondolják át, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi adózás egymást kizáró javaslatok. Ezért az általam javasolt adótábla a családi adózás bevezetésének lehetőségét sem zárná ki. Az érdekvédelmi szervezeteknek is el kellene fogadni 2010-re az adómentes juttatások megszüntetését és érdekérvényesítő képességüket a 2010-ben hatalomra jutó kormánynál kellene próbára tenni.

Az eddig előterjesztett javaslatok - véleményem szerint - legnagyobb hibája, hogy valamilyen lobbi érdeket, politikai célt próbált érvényesíteni. Ez alól talán Bokros Lajos javaslata kivétel. Az adókedvezmények ígérete mindig egy társadalmi csoportot szólítanak meg. Az egykulcsos rendszer szélesíteni akarja az adóalapot. A Családi adózásra is van nemzetközi példa. Mindegyik elképzelés mellett lehet érveket és ellenérveket találni. Bármelyik megvalósításához politikai támogatottság kell. A választásokig csak elő kell készíteni az adóreformot, de a végleges megvalósítási irányt a következő választáson győztes pártra kellene hagyni. 

Angyal József okleveles adószakértő, okleveles matematikus

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X